Filmes könyvek a csizmába

A Palatinus Kiadó filmes szakkönyvsorozatában újra megjelent Balázs Bélának, a magyar és a nemzetközi filmesztétika atyjának klasszikus műve, A látható ember amely máig érvényes megfigyeléseket fogalmaz meg az akkor még csak születőben lévő filmművészetről. A filmkészítés hőskorában az arc és a közelkép jelentőségének, a történet dramaturgiájának, a vágás szerepének felismerése a film művészi lehetőségeinek megteremtését és kitágítását tette lehetővé, és sok tanulsággal szolgálhat a modern és a kortárs filmek elemzése és megértése számára is.

Az ismeretek rendszerbe foglalása

Szintén alapmű Varga Csaba Film és storyboard című filmnyelvi tankönyve, amely már a megjelenés évében nagy sikert aratott, idén pedig a Fríg Kiadó Árnyékvilág sorozatában újra kiadásra került. A filmkészítés szellemi hátterét, a filmművészi, alkotói gondolkodásmódot és az alapvető filmszakmai alapfogalmakat bemutató kötet hasznos anyag lehet a filmes alapfogalmak tisztázása illetve a filmkészítéshez szükséges ismeretek rendszerbe foglalása iránt érdeklődők számára.

Dallos Szilvia a magyar szinkron hőskoráról írt könyve is már a második kiadásnál tart A Nap kiadó jóvoltából megjelent A szinkronizálás történeté-ben a humoros történetek mellett bepillantást nyerhetünk a szakmai rejtelmeibe és technikai változásaiba is.

Olvass filmet!

A december 15-én mozikba kerülő Bárnóczky Ákos film, a Szőke Kóla (valaha volt Pesti Harlem) filmnovelláját jegyző Novák Csaba regénnyé dagasztotta a nyolcadik kerületben eltévedt yuppie történetét. A Szőke kóla (Az év filmszenziációja) az Alexandra gondozásában jelent meg, amelyben Lerner Nándor sikeres, de kissé öntelt építkezési vállalkozó kálváriájával ismerkedhetünk meg: elveszíti autóját, milliókat érő papírjait, sőt, gyönyörű barátnőjét is. Verébbel, a nótáskedvű, ám botfülű roma autószerelővel a frissen tuningolt Ladába pattanva mindent visszaszereznek és leszámolnak a gonosztevőkkel.

A Jennifer Abbot és Mark Achbar The Corporation (A pénz birodalma) című dokumentumfilmjének alapjául szolgáló azonos című Joel Bakan könyv is elérhető a Független Média jóvoltából. A könyv hat fejezete a filmhez hasonló témákat taglal az angolszász gazdasági modellel a középpontjában, ám a magyar kiadás készítői számos hazai adatot is belegyúrtak a könyv alapanyagába.

Az el- és megtévedt  yuppie

A Jancsó Miklós és Szabó István portrékönyvét jegyző Marx József Sorstalanság – filmkönyve a Vince kiadó gondozásában jelent meg: a gazdagon illusztrált könyv végigkíséri a film készítését egészen a kész kópiáig. A könyv első fejezete pályaképet rajzol Koltai Lajosról, a második fejezet a koncepciótól az első forgatási napig tartó időszakot tekinti át: az alkotófolyamatot mutatja be, elsősorban a tizenegy hetes forgatási időszakot, nehézségeivel és örömteli pillanataival, majd az utómunkálatok "csendesebb" időszakát. A kötetet Kertész Imrével való beszélgetés zárja.

Már előrendelhető Gauder Áron – Novák Erik Nyócker! című animációjának képregény-változata: a Lakatos és Csorba család szerelmi konfliktusait feldolgozó történet hatvannégy színes oldalon új formátumban provokál tovább.

Ismerkedj filmesekkel!

Az Osiris kiadó David Lynch és Stanley Kubrick után egy újabb életművet mutat be: Pedro Almodovar színes világát ezúttal Frédéric Strauss, a francia kritikus interjúin keresztül ismerhetjük meg.

Lóránth Zoltán is interjúkötet formájában tárja fel a magyar producerek titkát, ezért televíziós (Gát György, Sváby András), reklámos (Herendi Gábor, Árpa Attilát) és filmes producereket (Muhi András, Pataki Ági - Kovács Gábor) egyaránt kifaggatott a a „magyar sikertörténet”-ről. A beszélgetések függelékeként egy rövid fogalomjegyzéket is találhatunk a magánkiadású kötet végén.

Kiderül producereink titka

Charlotte Chandler is Alfred Hitchcockkal való beszélgetéseire építi fel könyvét, de sokan mások is (csak néhány példa: Ingrid Bergman, James Stewart, Grace Kelly, Gregory Peck, Henry Fonda, Tippi Hedren, Kim Novak, Anthony Perkins, Janet Leigh) is megszólalnak a világhírű filmrendező életéről és karrierjéről.

Joe Eszterhas Hollywoodi fenevad címmel írta meg visszaemlékezéseit: a magyar származású forgatókönyvíró Hollywood egyik leghíresebb és leghírhedtebb figurájává vált, olyan filmek után mint a Flashdance vagy az Elemi ösztön.  A Litkey és társa gondozásában megjelent Hollywoodi fenevad-ban Eszterhas a saját életének fordulatai mellett elsősorban az amerikai filmipar viszályait tárja fel.

Sean Astin, alias Csavardi Samu két évet áldozott az életéből a Gyűrűk Ura trilógia forgatására. A Csavardi Samu története (A Gyűrűk Ura egy színész szemével) ezenkívül egy fiatal színész vallomása az életről, a szakmáról, és a pályatársakról. A szereplők és a stáb tizennyolc hónapon keresztül forgatott Új-Zélandon, ahol úgy éltek, mint egy nagy család: konfliktusok és mulatozás közepette. A Csavardi Samu története a kulisszák mögé enged bepillantást, műhelytitkokról mesél, és kendőzetlenül tárja az olvasó elé a hollywoodi filmipar működését.

Elmélkedj!

A Palatinus Kiadónak köszönhetően, jónéhány friss filmelméleti könyvvel gazdagodhatunk az ünnepek alatt. A kortárs filmelmélet útjai című hiánypótló szöveggyűjtemény Magyarországon ismeretlen, ám rendkívül fontos szövegek fordítását tartalmazza. Stephen Heath, Noel Burch, Laura Mulvey, Torben Grodal írásait magyar nyelven csak egy-két tanulmány erejéig olvashattuk, így a válogatás mindenképpen úttörő vállalkozás a filmtudomány aktuális kérdéseinek honi megismertetése terén. A könyv négy fő irányzatot emel ki a kortárs filmelmélet tendenciái közül: az elemzés-értelmezés kérdéseit, a filmes elbeszélés különböző problematikus pontjait, valamit a műfajelmélet és a kognitív megközelítés kérdéskörét. Mind egyik témában találhatunk olyan tanulmányokat, amelyek mára az irányzat legismertebb, legalapvetőbb szövegeivé váltak.

A filmtörténetté vált modernitás

Kovács András Bálint A modern film irányzatai (Az európai művészfilm irányzatai 1950-1980) című könyvében a napjainkra már filmtörténetté vált modern filmet járja körül, hiszen miután a modern film megszűnt vezető paradigma lenni, megnyílt az út a történeti vizsgálat előtt: mi a modern európai művészfilm, melyek esztétikai és tematikus jellegzetességei?

Gelencsér Gábor Más világok – Filmelemzések-ben olyan alkotásokat elemez, amelyeket a más világok iránti vonzalom köt össze: a látható világon túli tapasztalatokat éppen a szokványos formai megoldásokon túllépő művészi eszközök tehetik érzékelhetővé. Az első két fejezet Tarkovszkij, Fellini, Wenders, valamint Bergman művészetében elemzi a lelki és spirituális tartalmak kifejezésének lehetőségeit. A harmadik fejezet az árnyékban maradt "második hullám", a betiltott vagy elfeledett cseh és szlovák filmek és a mozgalom tradícióját folytató alkotók tükrében vizsgálja az új hullám hagyományhoz való viszonyát, illetve művészeti sajátosságait. Végül a negyedik fejezet az utóbbi évtizedek stílusváltását és stíluskeresését a kortárs magyar film néhány reprezentáns életművében követi nyomon.

Végül, de nem utolsósorban megjelent a Magyar Nemzeti Filmarchívum gondozásában Filmévkönyv 2005, amely a magyar fim elmúlt évét tekinti át.