filmhu: Nem unalmas az, hogy minden jelenetet felvesztek totálban, majd szinte minden irányból közeliztek?
Lajos Tamás: Unalmasnak nem nevezhető, azért ez komoly kihívás, mert egyrészt tartani kell a fényeket, másrészt, mert komoly munkatempót igényel ez a forgatási módszer. Ez egy jó gyakorlat és edzés számomra.
filmhu: Hogyan kerültél a produkcióba?
L.T.: Kende Zsófia és Sipos Kornél, a film magyar producerei ajánlottak, majd következett egy viszonylag hosszas beszélgetés- és tárgyalássorozat. Egyeztettünk a rendezővel és a külföldi producerekkel, a végső szó pedig Christopher Lamberté volt, neki ugyanis a szerződése szerint minden vezető stábtag személyére rá kell bólintania.
Valósághű ábrázolás
Jelenet a főtéren
filmhu: És ő hogyan van megelégedve az eddigi munkáddal?
L.T.: Rendkívül jó a köztünk lévő viszony és az első pillanattól kezdve komoly bizalmat és támogatást érzek az irányából.
filmhu: Mennyire működtök együtt a rendezővel a film képi világának – beleértve nemcsak a komponálást, de a színvilág meghatározását is – kitalálásában?
L.T.: Volt egy hosszas beszélgetésünk a világításról és a dolog hangulatáról, amikor megegyeztünk az alapkérdésekben, és a megbeszélteken túl abszolút szabad kezem van a munka folyamán. A képkivágások és a snittelés az ő territóriuma, én pedig világítok és fényképezek is, annak ellenére, hogy az amerikai munkamódszer szerint a vezető operatőr nem ülhet kamera mögé. A forgatás elején nem örültek a döntésemnek, mert azt gondolták, hogy lassítani fogja a munkát, nekem azonban nagyon kézre áll ez a dolog.
filmhu: Manapság a kosztümös filmekben is hódít a távol-keleti harckultúra és a sebes ritmus.
L.T.:A harag napjában nem, ez ugyanis egy sok párbeszéddel és hangsúlyos verbalitással építkező film, de remélhetőleg ettől függetlenül nem lesz lassú. Izgalmas lesz és érdekes, de nem feltétlenül lesz rá jellemző a gyors és intenzív kameramozgás. Rudomin szeretné minél primerebb módon, minél inkább valósághűen ábrázolni a történéseket.
