Az 57. Edinburgh-i Filmfesztivál a formálódó „Új Európa” szlogen köré szerveződött, - amely egy szekció címe is volt - mit is jelent európainak lenni, mit hoz a jövő az új, formálódó Európának: ezek és hasonló, mindannyiunkat foglalkoztató kérdésekre próbáltak a film eszközeivel választ adni az erre érzékeny rendezők.

Noha Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter januárban az azóta hírhedté vált „Old Europe” pejoratív jelzővel bélyegezte meg az Iraki megszállást ellenző Németországot és Franciaországot, a fesztivál mégis kísérletet tett arra, hogy a kiválasztott filmalkotásokkal egységbe kovácsolja Európát, „amelyben élünk” – nyilatkozta Shane Danielsen, a fesztivál művészeti igazgatója.

A fesztivál fővédnöke ezúttal is Sir Sean Connery, az azóta már legendává vált  007-es ügynök, James Bond megformálója, a Skót Felföld szülötte volt, aki a többi filmrajongóval elvegyülve nézte végig a számára két legérdekesebbnek ígérkező filmet, a Four Eyes-t és az Afterlife-ot. Ezt követően részt vett a kihagyhatatlan sajtófotózáson, majd miután elismeréssel nyilatkozott a látottakról, visszatért vidéki kastélyába.

Ezzel azonban még nem ért véget a „híres emberek” sora, a fesztiválon megjelent a képzőművészből filmrendezővé avanzsált „élő legenda”, Peter Greenaway, valamint Jim Sheridan a My Left Foot, az In the Name of the Father és a 2002-ben készült Bloody Sunday elismert rendezője is. A New Yorkban élő, ír szülőktől származó amerikai sztár, Aidan Quinn legújabb filmje, a Song fora Raggy Boy díszbemutatójára érkezett a skót fővárosba, ahol közel két órás, hatalmas érdeklődéssel kísért közönségtalálkozón vett részt a film bemutatója után az UGC multiplex egyik 350 főt befogadni képes termében.
 
Az idén immáron 57. alkalommal megrendezett Edinburgh-i Nemzetközi Filmfesztivál Európa egyik legrégebbi film-seregszemléjével idén is a világ filmtermésének legjavából nyújtott áttekintést a látogatóknak. A vetítések mellett szakmai beszélgetések, különféle műhely-stúdiumok „kuszálták össze” az amúgy is állandó időzavarban szenvedő delegáltak időbeosztását.

A nyitófilm ezúttal az Ewan McGregor főszereplésével készült dráma, a Young Adam volt..
A fesztiválprogram több szekcióban párhuzamosan folyt. A „Rosebud” az első- és másodfilmes tehetséges rendezők fontos bemutatkozási helye volt. A „British Gala” filmjei az elmúlt év brit filmterméséből szemezgettek, úgymint a Wondrous Oblivion, az Eroica Ian Hart főszereplésével, vagy az Afterlife Kevin McKidd főszereplésével.

A „Gala” szekciót az un. „blue chip filmek” lelőhelyeként azonosíthatták az érdeklődők, ahol olyan produkciók kerültek terítékre, mint a Party Monster Fenton Balley-től, vagy a Young Adam Ewan McGregor főszereplésével, valamint a végül be sem mutatott Mystic River Clint Eastwood rendezésében.

A játékfilmeken kívül a „Mirrorball” szekcióban az animációs filmek, és a világ különböző országainak legszellemesebb reklámfilmjeiből, zenei klipjeiből összeállított válogatások szerepeltek, amelyek méltán élveztek nagy népszerűséget nemcsak a szakmai közönség körében.

Külön retrospektív szekcióban gyűjtötték csokorba a neves francia rendező, H.G. Clouzot 40-es és ötvenes években készített filmjeit.
 
A fesztivál szervezői idén hat Jancsó filmmel tisztelegtek az idén 82 éves magyar filmrendező művészete előtt. Bemutatásra került az Így jöttem, a Szegénylegények, a Csillagosok, katonák, a Szerelmem, Elektra, a Jézus Krisztus horoszkópja, valamint a Kék Duna keringő is.

A dokumentumfilm szekció is kínált izgalmakat. Oliver Stone legújabb, Amerikában is nagy vihart kavart dokumentumfilmje, a Comandante Fidel Castro életéről, vetítésén maga a rendező is jelen volt. Hű képet kaphattunk még az utánozhatatlan Jackie Chan gyermekkoráról és a sztárrá válás rögös útjáról a Mabel Cheung rendezte dokumentumfilmből. 

A „leleplező kategória” díjazottja lehetett volna a földet behálózó, Echelon névre hallgató világméretű lehallgató rendszert bemutató francia doku, amely tovább gerjesztette az X-akták nézőinek paranoiáját.

Az un. szocio-doku kategóriában volt látható az „A Boys’s Life” című, megrázó őszinteségű dokumentumfilm egy „nevelhetetlennek” beállított amerikai kisfiúról, akinek sorsa szétválaszthatatlanul kapcsolódott össze a mai vidéki Amerikának mindennapjaival.

Az idei év fesztivál díjai és díjazottjai a következők voltak:

Michael Powell-díj a legjobb brit gyártású filmért:Young Adam (rendezte: David McKenzie)
A Standard Life közönség díja: After Life (rendezte: Alison Pebbles)
A Guardian tehetséges rendezőnek járó díja: The American Splendor (rendezte: Shari Berman)
A legjobb Brit rövidfilm díja: Love me or Leave me Alone (rendezte: Duane Hopkins
A McLaren díj a legjobb brit animációs produkcióért: Pullin’ the Devil by the Tail ( rendezte: Stephen McCollum
Saltire Society Grierson díj a legjobb rövid dokumentumfilmért (skót díj): SHE TOON: City of Bingo (rendezte: Craig Collinson