Áthallások szép számmal akadnak a filmben. Rögtön a formai, ami Tímár Egészséges erotika című mozijának vágásaira hajaz; aztán ott van Dolák-Saly jelenete, mely feltűnően emlékeztet a Brian élete egyik szcénájára (mintha ott láttam volna egy rémesebbnél rémesebb portékákat kínálgató árust); a mai korra utaló beszólások pedig a Magyar vándort juttatják eszembe, akárcsak az, hogy az egyes szereplők egy-egy jól körülhatárolható karaktervonással bírnak, most is akad például egy feltaláló és egy izomember.
A film műfaját tekintve történelmi vígjáték – mint ilyenen nem ártana jókat mulatnunk. Az olcsó poénok azonban olyannyira túlsúlyban vannak, hogy azt az egy-két jót, ami a filmben megjelenik, maga alá temeti a többi. Jellemek híján mulatságul maradnak a helyzetek és a szóviccek.
A film semmiféle mélyebb üzenettel nem bír, egyértelmű hát, hogy szórakoztatásra szánt darab. Ez ellen semmi kifogásunk nem lehet. A cél azonban hiába nemes, az eszközt nem szentesítheti.
