Zukor Adolf 1873. január 7-én született a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ricsén, zsidó kereskedő családba. Négy elemit végzett Mátészalkán, majd nagybátyja abaújszántói vegyesboltjában dolgozott inasként. Részben korai árvasága kényszerítette rá, hogy tizenöt évesen Amerikában próbáljon szerencsét. a mellényzsebébe varrt huszonöt dollárján kívül semmije nem volt, egyetlen idegen nyelven sem beszélt.
A Paramount logója 1914-ből
Zukor a világ egyik legnagyobb filmstúdiója, a Paramount Pictures alapítójaként vonult be a köztudatba. A producert már a legelső, 1929-es Oscar-díjátadón kitüntették, de igazi jelentőségét az 1949-ben neki ítélt tiszteletbeli díj mutatja legjobban, amire szerényen ennyit véstek: „az amerikai játékfilm atyja". Kulcsszerepet játszott a klasszikus stúdiórendszer megalapításában, az általa alapított Paramountnak – közel ötezer film mellett – olyan remekműveket köszönhetünk, mint A Keresztapa vagy a Mission: Impossible-sorozat.
Zukor mindig is büszke volt a magyar gyökereire, ezt mutatja az is, hogy élete során többször ellátogatott nemcsak a fővárosba, hanem szülőfalujába, Ricsére is. Zukor emellett a magyar tehetségeket is előszeretettel támogatta. A századforduló környékén ezrek emigráltak az Egyesült Államokba és Magyarország is számos legendás színésszel szolgálta ki a hollywoodi filmgyártást, ahol úgy hírlett, a magyar volt a második nyelv. Ezt bizonyítja a legenda is, mely szerint Zukor irodájának falán lógott az a felirat: „nem elég magyarnak lenni, tehetség is kell hozzá.”
Zukor Adolf és felesége, Kaufman Lottie / Fotó: Wikipedia/Library of Congress
Szülőfalujában kutat állított, a híres Juhász-kutat, illetve minden új házas embernek huszonöt dollár nászajándékot küldött, annyit, amennyivel Ricse híres szülötte tizenöt éves korában, Amerikában elkezdte az életét. A filmgyáros magánélete példaértékű volt, erdőbényei születésű feleségével, Kaufman Lottie-val ötvenkilenc évig éltek együtt, két gyermekük született: Eugene és Mildred. Ricsén a művelődési ház és a csárda viseli nevét, szülőházában emlékmúzeum létesült és emléktáblát állítottak tiszteletére.
A Magyar Hollywood Tanács január 7-ét Zukor Adolf emléknappá nyilvánította. 2025. január 7-én is megemlékezést tartanak Ricsén, ahol megkoszorúzzák Zukor emléktábláját és megtekintik az amerikai James Forsher a Hollywoodi mogul háborúk című sorozatának Zukorról szóló epizódját, ami a Magyar Hollywood tanáccsal és az Origo Filmstúdióval együttműködésben készült.
Bokor Balázs / Fotó: Csokonai15
Bokor Balázs, a Magyar Hollywood Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a hollywoodi filmgyártás megalapozásán túl létezett Zukor sikerének egy másik kulcsa is, melyre egy egész reklámszakemberekből, sajtósokból álló rendszert épített fel, ez pedig a sztárcsinálásnak a teljes folyamata. Attól kezdve, hogy miként kell kiválasztani a megfelelő karaktert, egészen addig, hogyan kell életben tartani a filmcsillagokat körülvevő mítoszt. A ragyogás lehetőségéért cserébe viszont sokat követelt, lojalistást és fegyelmezett munkát a művészektől, arról nem is beszélve, hogy más cégektől nem fogadhattak el felkérést, máshol nem forgathattak.
Fél évszázados pályája és hosszú életútja során számos, a filmiparban alkalmazott technikai újítást megtapasztalt, melyeknek létrejöttét sokszor maga Zukor kezdeményezte. A nickelodeonoktól, a némafilmeken át a hangosfilmre történő átállásig, majd a 3D-vel való kísérletezésig minden szituációban helyt tudott állni, szilárd alapokra helyezve ezzel a filmgyártás jövőjét.
A filmmogul emlékét a Magyar Hollywood Tanács azzal is őrzi, hogy megalapította az Adolph Zukor-díjat, amelyet 2018 óta adnak ki. Eddig mások között Rófusz Ferenc, Szabó István, Deák Kristóf, Herendi Gábor, Káel Csaba, Csupó Gábor, Koltai Lajos, Koltai Róbert és Bodrogi Gyula kapták meg az elismerést.
Borítókép: Zukor Adolf / Fotó: Színház Online
