Szerkesztői előszavában Portugues elmondja, azért hozta létre ezt a különkiadást, hogy bemutassa az amerikai filmkészítőknek, érdeklődőknek, milyen volt a filmezés nálunk 1989. előtt, és milyen lett azután, milyen jelentős stílusok, filmkészítők bukkantak fel, milyen alkotások születtek. Egyáltalán, hogy segítse a kommunikációt a világ két végén lévő filmes szakemberek között.

Az interjú rovatban a magyar származású Susan Suleiman, a Harvard University professzora kötetlen beszélgetését olvashatjuk Szabó Istvánnal többek között a zsidó identitásról a II. világháború és ’56. táján, és arról, milyen volt emigrálni (a riporternő családja 1949-ben hagyta el az országot), vagy maradni és filmeket készíteni az átéltekről. Szabó filmjei közül a Szerelmesfilm, A napfény íze és a Találkozás Vénusszal a beszélgetés fő témái.

A másik interjú Gazdag Gyulával, a többszörös Filmszemle-díjazott, Balázs Béla Stúdió-tag rendezővel készült. Gazdaggal Portugues beszélget a különbségekről a mai, fiatal rendezők lehetőségei és a szocialista rendszerben dolgozó kezdő rendezők lehetőségei között, valamint Gazdag tanári munkásságáról a Színház-és Filmművészeti Egyetemen.

A második rovatban különböző cikkek, tanulmányok olvashatók a magyar film történetéről, elméleti hátteréről. John Cunningham, a Shaffield Hallam University előadójának tanulmánya Janovics Jenőről és a kolozsvári filmgyártásról szól. Kolozsvárott az 1910-es évek elején számos sikeres, művészi értékű némafilmet forgattak (nagyrészük sajnos megsemmisült, pl. a Sárga csikó is) a Pathé támogatásával.

Kristian Feigelson, a Sorbonne tanára Forgács Péter filmrendező filmkészítői attitűdjéről, tanári munkásságáról írt portrét, külön kitérve a rendező A dunai exodus című filmjére.

David S. Frey, a US Military Academy egyik tanára részletes, átfogó, jól illusztrált elemzést ad Farkas Zoltán 1942-es, polgárháborús, kommunista ellenes filmjéről, a Negyedíziglenről. A University of New Hampshire médiaprofesszora, Beverly James olyan 1956-ról szóló, az akkori lelkiállapotokat bemutató filmekről írt tanulmányt, mint Révész György Éjfélkor című drámája, a Húsz óra (Fábri Zoltán) vagy a Megáll az idő (Gothár Péter).

A francia és amerikai szerzők mellett ebben a rovatban jelent meg Kovács András Bálint Tarr Béla-portréja, valamint Báron György tanulmánya a politikai változások előtti, illetve utáni dokumentumfilmekről.

A recenzió rovatba a legkülönbözőbb stílusú magyar filmek elemzései kerültek be. Kritikája elején John Cunningham leszögezi, hogy bár úgy tűnik, a realista irányzat szatirikus, abszurd válfaja a legerősebb most Magyarországon, élén Pálfi Györggyel, Török Ferenccel és Fliegauf Benedekkel, ez a „trend” valószínűleg mégsem marad tartós, hiszen a magyar mozi sosem épített csupán a realizmusra. Bollók Csaba Iszka utazása című filmjét elemzi, és Iszka „két története” kapcsán megállapítja, hogy a film nem csupán egy keserves sorsú lányról szól, hanem sok mondanivalója van a közönség számára napjaink Európájáról.

Kocsis Ágnes Friss levegő című filmjét Peter Hames, a Staffordshire University tanára méltatja, kiemelve Bollókkal közös témaválasztását, a mindennapok felé fordulását szemben az átlag magyar „művészfilmes, avantgardista” attitűddel.
Imre Anikó, a Dél-Karolinai Egyetem professzora a Nyócker! című animációs gettófilm kritikai mondanivalójáról, társadalmi paródiájáról írt cikket.

Steve Jobbitt Antal Nimród Kontrolljában nemcsak a számos lehetséges olvasatú, földalatti mesét látja a Jó és a Rossz örök küzdelméről, hanem a megváltás iránti vágyat, a szabadság reményét, melyet szerinte Magyarország érezhetett a 2004-es EU-csatlakozáskor, a majd’ hetven évnyi politikai intolerancia után. Jobbit a University of Toronto doktorandusa.

Szabó István Szembesítéséről Ivan Sanders a Columbia University professzora írt. Sanders sokkal többnek tartja a filmet ideológiai és művészi bevezetésnél. Szerinte jóval vizsgálódóbb, ellenállhatatlanabb, mint Szabó korábbi filmjei (beleértve A napfény ízét is). A Szembesítést az Álmodozások kora és az Apa mellett a rendező legjobb munkájának tartja.

A különszám zárócikkében az ellentétes magyar kritikákra alapozva kezdi Taxidermia-elemzését Ivan Sanders, majd átfogó, ideológiai értelemzést ad a három hősről, akik mind a saját vágyaik áldozatai.

A különszám teljes terjedelmében elolvasható ezen a linken.