Áttörés a filmreformban

Hiller István kijelentette, hogy olyan törvénytervezet született, melyről "a rendszerváltás óta álmodik a politika". Az elmúlt 1 évben fontos tárgyalások zajlottak, melynek során a szakmai egyetértés megszületett. Ennek köszönhetően júliusban a kormány elé kerülhetett a törvény koncepciója, majd a normaszöveg megfogalmazása következett.

A miniszter elmondta, hogy legkésőbb szombat délig minden parlamenti képviselő megkapja a kormány által elfogadott tervezetet. Ezután az általános, majd a részletes bizottsági viták következnek, és minden esély megvan arra, hogy december 15-én az Országgyűlés előtt végső szavazásra kerül a törvény.

A mostani javaslat kialakításában Hiller kiemelkedő fontosságot tulajdonít annak a konstruktivitásnak és kritikának, amely szakmai és politikai részről is tapasztalható volt. Ennek köszönhető az a "középkori pecsétes szerződésre hasonlító" irat is, melyet 18, a filmtörvényt elismerő szakmai szervezet írt alá. Ebben a filmesek a törvény céljait és szabályozási rendszerét minden szempontból az európai gyakorlattal összehangoltnak látják.

A miniszter a törvény legfontosabb elemei között kiemelte, hogy több állami támogatás jut a jövőben a filmiparnak. 2004-ben 1,5 milliárd forinttal több lesz ez az összeg, mint idén, vagyis összesen 6 milliárd. 2005-ben 8, majd a bázisévnek tekintett 2006-ban 10 milliárd. A számszerű összeget kormányhatározat rögzíti, valamint a költségvetési törvény tartalmazza.

Az állami támogatást a Magyar Mozgókép Közalapítvány osztja el. Ez a modell a modern állam számára is példaértékű: a politika nem szól bele a szakmának juttatott közpénzek felhasználásába, viszont szigorúan ellenőrzi annak jogszerű voltát.

A törvény értelmében létrejön majd a Mozgókép Koordinációs Tanács, melynek célja, hogy a különböző filmes pályázatokat összehangolja és összeállítsa az éves pályázati naptárt. A Nemzeti Filmiroda a filmszakma működési feltételeit, a szolgáltató feladatokat végzi: cégregisztrációt, az art filmek besorolását, a filmszakma külföldi képviseletét, a koprodukciós igazolások kiadását. A Nemzeti Filmarchívum pedig a nemzeti filmvagyon megőrzését biztosítja, és állami közgyűjteményként működik majd.  

A befektetési és adókedvezmények bevezetésével biztosítani tudják majd, hogy több külföldi és magántőke áramolhasson a filmiparba. Ennek keretében 10%-os adókedvezményben részesül az, aki Magyarországon a filmiparba fekteti a pénzét. Hiller István azt is bejelentette, hogy a kormány nemzetközi körúton kívánja ismertetni a külföldiekkel, milyen előnyökkel jár számukra a hazai befektetés.

A filmtörvény nemcsak a szakmának jelent majd előnyöket a korábbi állapotokhoz képest. A nézők, az ország is jól jár: több és többféle magyar filmet láthatunk majd a mozikban.

A miniszter - a szakmai és politikai konszenzus okán - bízik abban, hogy az ellenzékben lesz akkora "politikai bátorság", hogy a filmtörvényt elfogadja.

Grunwalsky Ferenc az MMK elnökeként vett részt a tájékoztatón. Korszakos jelentőségűnek nevezte a kormány tegnapi döntését, valamint a törvényt a filmiparon túl is példaértékűnek tartja: olyan struktúrát dolgoz ki ugyanis, melyben egy művészeti ágazat saját magát artikulálhatja. Európában sincs sehol olyan rendszer, ahol az alkotóknak ennyire meghatározó szerepe lenne területük kialakításában. A filmes infrastruktúra kérdéséről Grunwalsky elmondta, hogy az ÁPV Rt.-vel tárgyalások folynak, és talán hamarosan megállapodnak bizonyos keretekben. Ugyanakkor a technika is csak hosszabb idő alatt, más kedvező folyamatok beindulásával párhuzamosan fejlődhet. 

Szomjas György a Filmszakmai Kerekasztal alkotói részét képviselve elmondta, hogy a Kerekasztal törvényelőkészítő munkája során műfajra, korosztályra és szakmai területekre nézve is teljességre törekedett. A törvény végső célját abban látja, hogy "a magyar néző magyar mozgóképhez juthasson".

Port Ferenc, aki a Kerekasztalban a filmterjesztői oldalt képviselte, hozzátette, hogy a korábbi törvénykoncepciókhoz képest ezúttal a filmterjesztés végre kellő hangsúlyt kapott. Hiszen nem elég elkészíteni a filmeket, gondoskodni kell róla, hogy a nézőkhöz azok el is jussanak. A befektetési és adókedvezmények jótékony hatása lehet Port szerint, hogy megteremtődik egy jogi és gazdasági háttérfeltétel ahhoz, hogy a külföldi filmes megbízások terepén versenyhelyzetbe kerüljünk és felzárkózhassunk Prágához és Bukaresthez.

Miskolczi Péter producer a Kerekasztal munkájából kiemelte, hogy nem szavazásos, hanem konszenzusos úton alkották meg a törvény koncepcióját. Miskolczi szerint a Közalapítvány belső struktúrájának jövőbéli kialakítását is hasonló módon kellene elvégezni.

(Hamarosan olvasható lesz a filmtörvény-tervezet teljes szövege is a filmhun.)