A film alapjául Naomi Klein azonos című bestsellere szolgált, aki a New York Times kolumnistája és könyvét 2007 óta 27 nyelvre fordították le. A történet az 50-es években Ewen Cameron krízisben és depresszióban szenvedő embereken végrehajtott kísérleteinél indítja a történetet, majd bemutatja, hogy a Milton Friedman teóriáját alapul vevő és alkalmazó „Chicago Boys” csoport hogyan aknázta és fosztotta ki a gazdasági és politikai nehézségekkel küzdő országokat, kezdve Pinochet Chiléjében, folytatva Thatcher Angliáján és Jelcin Oroszországán át egészen napjaink iraki és afganisztáni háborújáig.
A rendezővel a Berlinalén volt alkalmunk találkozni.
Filmhu:
Naomi Klein könyvét vette alapul a történetéhez. Mennyire szólt bele a szerző a forgatókönyv, vagy a film alakulásába?
Michael Winterbottom: Nagyon szorosan együttműködtünk Naomival, mindenben a könyv dramaturgiáját követjük, a könyvhöz képest semmi nincs a filmben, ami mást mondana. A könyv nagy visszhangot és hatást váltott ki, azért gondoltunk arra, hogy megfilmesítjük. Szerintünk, most Bush távozásával és a gazdasági világválság kapcsán egy új generáció és egy új korszak van születőben. A múltat, és a kapitalizmus globális hatását akartam különböző perspektívából bemutatni, ezért hívtam segítségül sok archív felvételt. Ezek a történelmi és politikai események mind ott vannak az emlékezetünkben, kíváncsi voltam, hogyan hívhatók ezek elő, mire emlékszünk belőlük, velük kapcsolatban.
 |
| A gazdasági világválság kapcsán egy új generáció és egy új korszak |
Filmhu:
Nyilván nem az előző filmje hatására, de Guantanamót bezárták. Mire lesz ez a film hatással, mire kell, hogy hatással legyen?
M. W.: Az utóbbi években egyre többször kerül terítékre Milton Friedman teóriája a szabad piacokról, illetve arról, hogy ez tovább nem tartható fent, mert nem működik. Naomi amerikai, így ő az amerikai szemszöget hozta be a történetbe, én angol vagyok, én jobban ismerem a brit és európai vonatkozásokat, hatásokat. Azt gondolom, hogy eljött a változás ideje, minden országot elért a gazdasági krízis, ezért a problémát most kell filmre vinni.
Filmhu: A történettel nyilván sok embert akar elérni. Biztos, hogy ehhez a politika a legjobb út?
M.W.: Szerintem a politika igenis érdekli az embereket. Ráadásul arról is szól a film, hogy bár a válság most nagyobb, globálisabb és fenyegetőbb, mint bármikor, de már éltünk át, éltek át nagyszüleink hasonló válságokat, talán pont ők fognak tapasztalataikkal megoldással szolgálni, vagy mi elgondolkozunk a múlton és ebből kiindulva születik meg egy új ötlet. A jelenlegi krízis még soha nem látott módon szembesít azzal, hogy mehet-e így tovább a szabad piac. Minden azon fog most múlni, hogy mennyire leszünk mi egyes emberek aktívak, mert azt gondolom, hogy most nagy a baj. Talán nem tipikus mozifilm, lehet, hogy a tévében kéne bemutatnunk és akkor nagyobb lenne az általa kiváltott sokk is.
Filmhu: Ha jól tudom, a film még nincs teljesen kész, amit itt Berlinben láttunk, az még nem a végső verzió.
M.W.: Igen, mert még nem minden archív felvételt tudtunk beszerezni. Márciusra tervezzük a film befejezését, addig sok minden fog még történni és mi megpróbáljuk az események fényében alakítani a történetet. Az azonban fontos hangsúly marad a filmben, hogy a politika képes háborúkat kezdeni, ha meginogni látszik a szabad piac helyzete. Szándékosan erre fókuszálunk, hogy megmutassuk és felnagyítsuk a szegények és gazdagok közti szakadékot, és hogy ez az utóbbi negyven évben egyre nagyobb. Azt is szemléltetjük, hogy a szabad piac nem feltétlenül a demokráciával jár kéz a kézben, hanem diktatórikus rendszerek is nagyon szépen alkalmazzák a saját hasznukra. Olyan dolgokkal is szembesít a film, amiről igazából nem is kéne beszélni, annyira evidens, például, hogy az adófizetők pénzét inkább kórházakra és iskolákra kéne költeni, nem pedig fegyverekre és háborúkra.
 |
| A dokumentumokkal erős hatást lehet elérni |
Filmhu: Obama bezáratta Guantanamót. Örül?
M.W.: Mindig is azt gondoltam, hogy ennek a fogolytábornak nem kéne léteznie. Ami az elmúlt 8 évben ott történt, több mint sokkoló. Most már a britek is azt mondják, hogy ellene voltak, pedig nem így volt. Az azonban fontos kérdés, mi lesz ezekkel az emberekkel, hogyan fognak visszailleszkedni a társadalomba.
Filmhu: Cél, hogy sokkoljon a film?
M.W.: Igen, ez szeretném. Rengeteg képet mutatunk az embereknek, sokkoló archív felvételeket. Ez olyan, mintha egyfolytában kérdésekkel bombáznánk őket. A dokumentumokkal erős hatást lehet elérni, mert valódiak, amit mutatnak, az tényleg megtörtént.
Filmhu:Obamával zárul a film. Ő a remény?
M.W.: Nem gondolom, hogy ő majd mindent jól fog csinálni, minden problémát megold, de az biztos, hogy az ő elnöksége valami újnak a kezdete.
