A közgyűlés zárómomentuma során az EMFSZ tiszteletbeli taggá avatott három magyarországi filmes szakembert: Muhi András producert, Buglya Sándor filmrendezőt, operatőrt, producert és Durst György producert, akiknek különleges díjjal (egy-egy filmezésre is alkalmas szemüveggel) köszönte meg az új erdélyi magyar film születése körüli bábáskodást.

A 2011-ben létrehozott EMFSZ elsősorban érdekképviseleti szerv, amelynek alapvető funkciója az Erdélyben, Romániában élő magyar filmes alkotók érdekeinek képviselete, védelme a hazai, anyaországi és európai pénzosztó fórumokon. Az EMFSZ igazgatótanácsa: Lakatos Róbert filmrendező (elnök), Felméri Cecília (alelnök), Bálint Artur (alelnök), Zágoni Bálint (ügyvezető). A két éve alapított szervezet tagsága folyamatosan bővül, a jelenlegi létszám 50 körül mozog.

erdely 500

Amint az már megfogalmazódott a két éve alapított szövetség szakmai alapvetésében: az erdélyi, romániai magyar filmesek szakmai eredményei (fesztiválszereplések, díjak) azt bizonyítják, hogy tehetséges alkotókban nincs hiány. Ugyanakkor elmondható, hogy a filmkészítés másik lényeges feltétele, a minőségi szakmai képzés is megvan: a Sapientia EMTE keretében hat éve, a Babes Bolyai Tudományegyetemen négy éve folyik filmes képzés, a Partiumi Keresztény Egyetem formatervezés szakán pedig animációs képzés működik. Az értelemszerűen adódó következtetés: az erdélyi, romániai magyar film jövője a filmgyártásra szánt támogatások függvénye.

Az EMFSZ vezetősége és aktív tagsága ezen alapvetések szerint fogalmazza meg a szervezet prioritáslistáját. A legfontosabb cél a meglévő támogatási források megtartása és bővítése, illetve új finanszírozási lehetőségek keresése, hozzáférhetővé tétele. Az EMFSZ egyik legfontosabb sikere a megalakulása óta eltelt két év során az volt, hogy elérte: az anyaország határain túl élő magyar filmes alkotók is megpályázhatják a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) kiírásait. Az EMFSZ legfontosabb célja ebben a vonatkozásban az, hogy segítse az erdélyi, romániai alkotók hatékonyabb, sikeresebb pályázati részvételét. Az EMFSZ a továbbiakban is képviseli az erdélyi, romániai magyar filmes szakma érdekeit az MTVA, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA), a Magyar Nemzeti Filmalap (MAF), illetve a Bethlen Gábor Alap (BGA) illetékes fórumain.

erdely 500 1

Ugyanakkor az EMFSZ megvizsgálja a romániai támogatások kiaknázási lehetőségeit. A Román Nemzeti Filmközpont (Centrul National al Cinematografiei, CNC) pályázatai jelen pillanatban a befutott alkotóknak kedveznek, a kis stúdiók és pályájuk elején levő alkotók nem tudnak hozzáférni az amúgy rendelkezésre álló forrásokhoz. Egy magyar-román filmes együttműködési rendszer megkönnyítheti a támogatásokhoz való hozzáférést, amennyiben sikerül meghatározni és gyakorlatba ültetni az együttműködés szabályait. Az EMFSZ a közeljövőben kezdeményezni fogja egy regionális filmalap létrehozását is, amelynek előfeltétele az elnökség szerint a megyei filmalapok működése. Ilyen értelemben létezik precedens: a Hargita Megyei Tanács létrehozott egy támogatási keretet a Hargita megyei filmes alkotók részére. Erre a példára lehet alapozni a jövőben létrehozandó megyei, illetve regionális filmalapok létrehozása során.


Az EMFSZ további célkitűzései: egy szövetségi eszközpark és szolgáltatási adatbázis létrehozása, amelyek a meghatározott szabályrendszer szerint a tagság rendelkezésre állnak, a filmkészítés minden területét lefedő szakosztály-rendszer megalapítása, melyek keretében a szakemberek könnyebben meg tudják fogalmazni azon célokat, amelyeket aztán az EMFSZ a különböző szakmai fórumokon képvisel.