A Tízezer nap, Kósa Ferenc első nagyjátékfilmje, a Balázs Béla Stúdióban készült, a legendás műhely első korszakának egyik emblematikus alkotásaként. A stúdió szinte teljes tagsága részt vett a forgatás folyamatában a helyszíni motívumgyűjtéstől kezdve egészen az utómunkálatokig.

A parasztság életét, az átalakuló társadalmat, az egyéni sorsválasztásokat harminc éves időtávlatban ábrázoló alkotás balladisztikus szerkezetével, újszerű képi megoldásaival, az úgynevezett geometrikus nagytotálokkal vált emlékezetessé.

A filmet elkészülte után nem mutathatták be a mozikban. Az 1956-ot forradalomként ábrázoló alkotás, melyben ez a kijelentés el is hangzik, vörös posztónak számított a kádári konszolidáció korában és a demokratikus normákat és szabályokat bevezető Balázs Béla Stúdió kordában tartása, megfegyelmezése és sikertelen megfélemlítése is szerepet játszott a dobozba zárásban.