Mítoszt teremtenek vagy tükröt tartanak a tévésorozatok a magyar médiában?

Szavazz!

A legnépszerűbb magyar sorozat, a Barátok közt nem a Szomszédok lakótelepi realizmusának hagyományait követi. A társadalmi valóság visszatükrözése így nem igazán, a mítoszteremtés azonban annál inkább sikerült neki.

Parasztok és társaik

Jelenleg a hazai televíziós csatornákon szerény becslésem szerint (mivel pontosan összeszámolni szinte lehetetlen!) körülbelül 90 különböző sorozat fut a Parasztok c. lengyel tévéfilmsorozattól kezdve az űrszekereken át a Milagros, Barátok és szerelmek, Rosalinda, Sonadoras - Szerelmes álmodozók stb. c. latin-amerikai gyöngyszemekig. Ezekből mindössze három a magyar gyártású sorozat (ha az 1973-as Az öreg bánya titkát és a televíziós műsorújságokban fel nem tüntetett Csillagos ötös c. erotikus sorozatot- amely külön tanulmányt érdemelne - leszámítjuk): a Pasik (RTL Klub) és a Hotel Szekszárdi (TV2) c. sitcomok, ill. a Barátok közt (szintén RTL Klub) c. szappanopera.

De miért pont szappan?
A találó 'szappanopera' kifejezés nem onnan ered - mint logikusan gondolnánk -, hogy a szóban forgó művek egyes epizódjai olyan habkönnyűek és hatásuk olyan hamar és nyomtalanul elillan, szétpukkan, mint a szappanbuborék, hanem onnan, hogy a műfaj hőskorában, a harmincas években az USA-ban két sikeres rádiósorozatot is - a Guiding Light (Vezérlő fény) és a Search for tomorrow (A holnap nyomában) címűeket - a Procter & Gamble cég támogatott, mely főként szappanokat és illatszereket gyártott és gyárt a mai napig. A csúfnév rajta ragadt a két sorozaton, majd lassan a többi hasonlóra - és később televíziós társaikra - is alkalmazni kezdték. Bővebben...


Mivel a sorozatok sitcom változata hazánkban szemmel láthatóan nem tud gyökeret verni (l. a reklámszlogenekre épülő Família Kft. - amellyel már "eddig, eddig, eddig" voltunk - és nemrégiben a Capitaly csúfos bukása), továbbá a magyar sitcom-kínálat nézettségét és minőségét tekintve elhanyagolható tényező a médiában, figyelmemet az alábbiakban az immár több mint három éve futó, e sorok megjelenésekor már legalább az 1620. részénél járó Barátok köztnek szentelem, amely a legnézettebbnek számít nemcsak a sorozatok, de az összes televíziós műsor között is.

Szériák és szériák
A médiában a televíziós sorozatok két alaptípusa ismeretes (melyek között a magyar nyelvben nem teszünk különbséget): a 'series' olyan sorozatokat jelöl, ahol a főhős, illetve a hősök egy csoportja azonos, de minden epizód önmagában lezárt egység. Ilyenek rendszerint a detektívsorozatok, mint például a Derrick vagy a Columbo, de ebbe a válfajba tartoznak az ún. sitcomok (szituációs komédiák) is (Jó barátok, Família Kft.). A 'serials' a valóban folytatásos művek gyűjtőneve, azoké, ahol lényeges az előzmények ismerete (de azért bármikor be tudunk kapcsolódni), és az epizód cselekményét úgy zárják le, hogy a néző izgatottan várja a folytatást (ezt nevezi az angol nyelv 'cliffhanger'-nek). Ilyen például a Dallas, a Szomszédok vagy a Barátok közt.1


Format-örökség/ökörség

Még a felszínes szemlélőnek is feltűnhet, hogy a Barátok közt nem a legendás lakótelepi szappanopera, a Szomszédok közértrealizmusának hagyományait követi. Ennek fő oka, hogy a tárgyalt opus egy német-angol format magyar gyártású változata (az RTL német csatornán 2500. epizódjánál tart a szintén a Grundy csoport által készített Gute Zeiten, schlechte Zeiten - Jó idők, rossz idők és az Unter uns - Egymás közt/Köztünk, amely két mű - ez utóbbi címében is - ha nem is feleltethető meg tökéletesen a Barátok köztnek, de kísértetiesen hasonlít rá).

A készen kapott dramaturgiai sémák miatt a műsor készítőinek valamennyire meg van ugyan kötve a kezük, de az ő feladatuk lenne, hogy a német format örökségeit (vagy ökörségeit) a magyar viszonyokhoz igazítsák. ők azonban más stratégiával élnek: a sorozat szereplői nem reflektálnak hazánk mindennapi közéleti, politikai történéseire (mint azt Lenke néniék a Szomszédokban tették - l. NATO-szavazás, "már megint felment a kenyér ára..." stb.), de nem is kopírozzák le egy az egyben a nyugati mintát (nem jellegzetesen német lakásokat, utcákat, presszókat látunk), hanem ehelyett egy teljesen jellegtelen, minden nemzeti karakter nélküli, stilizált világot hoznak létre, amely önmagán kívül nem hasonlít semmi másra (a Mátyás király tér lehetne akár König Matthias Platz vagy King Matthew Square, de ugyanezzel az erővel akár Seholország is). Habár a figurák élettere már kitört a Rózsa bisztró - lakás - iroda háromszögből (megjelent például a plázabutik mint színhely és Szilágyi Tamás vidéki birtoka is), de még mindig kimaradnak a jellegzetes magyar helyszínek: a BK világában nincs lakótelepi panelház, koszos metróaluljáró, roskadozó bérház.

Ennek megfelelően a sorozatban nem jelennek meg a jellegzetesen magyar gondok sem, ehelyett olyan társadalmi és magánéleti problémákat tárgyalnak, amelyek minden, még a nyugati jóléti társadalmakban is előfordulhatnak (abortusz, másság, homoszexualitás, generációs ellentétek, szerelmi háromszögek stb.).Amikor esetleg felmerül egy-egy olyan problémakör, amely hazánkban is kifejezetten aktuális lehet (pl. munkanélküliség, menekültek, bűnözés, cigányság), az akkor sem igazodik a magyar viszonyokhoz, hanem csupán az érdekesség, az egzotikum szintjén marad.

(Nem volt téma pl. Imi, a vajdasági magyar fiú - aki a német sorozatban talán török vendégmunkás gyereke lehetett - identitásproblémája, hanem csak izgalmas dramaturgiai szál, hogy maradhat-e Évánál, vagy kegyetlen apja hazarángatja, esetleg menekülttáborba kell költöznie. Ugyanígy Nóra, a "szép ügyvédnő" cigány származása is elfelejtődött az idők során, ahogy már egyre kevésbé volt érdekes az a szál.)

Format-diktatúra
A format nemzetközileg értékesített licencműsort jelent. Azokat az elemeket jelöli (pl. szlogen, világítás, kamera-beállítások), amelyek megadják egy-egy tévéműsor karakterét. A kifejezés vonatkozhat bármilyen fajta televíziós programra: egy szappanopera, egy ügyességi vagy műveltségi vetélkedő egyaránt minősülhet formatnak. A formatokat általában a világpiac számára értékesítik, így az egyforma program-minták eladása miatt a képernyők világszerte ugyanazt a néhány műsort sugározzák (Legyen Ön is milliomos!, Szerencsekerék, Fort Boyard, Barátok közt stb.) - némileg hozzáigazítva a nemzeti kultúrákhoz. 2Varró Attila filmesztéta, a Film- és médiafogalmak kisszótárának (szerk.: Hartai János. Bp. Korona Kiadó, 2002.) egyik szerzője szerint a sorozatok receptjeiben nemcsak a sztori éves ívét, dramaturgiáját szabják meg, hanem az egyes epizódok jeleneteinek hosszát és plánozását is (általában kerülik a szélsőséges képkivágatokat: ritkán használnak szuper, premier vagy totál plánt). A formatoknak ugyanolyan szigorú szabályai vannak, mint a Dogma '95 nevű kezdeményezésnek, de a format-dogma nem a kreativitást szolgálja, hanem elnyomja az önálló formai kifejezésmód lehetőségét, a különböző országokban "beszélt" különböző filmnyelveket.


Logikusan vetődik fel a kérdés, hogy feladata-e egyáltalán egy szappanoperának, hogy reprezentálja a valóságot (a dél-amerikai sorozatok például jellegzetesen a tündérmese és a felemelkedés iránti vágyunkat elégítik ki - meglehetősen primitív eszközökkel). De ha egy sorozatban a szereplőket Miklósnak, Andrásnak, Nórának, Lacinak stb. hívják, jogosan várhatja el a néző, hogy az - legalább valamennyire - a magyar viszonyokat tükrözze (annál is inkább, mivel a műsor nézői közül valószínűleg nagyon sokan - főleg a gyerekek, fiatalok és az alacsony iskolázottságúak - valóságként vagy ahhoz hasonlóként fogadják el a képernyőn látottakat). Ehelyett itt már a kiinduló helyzet is hamis: nem éppen mindennapi magyar karriertörténet, hogy néhány árvaházi lelencből felnőttkorára milliomos építkezési vállalkozó vagy jómódú ügyvéd válik.

Habár a rendszerváltás után valóban feltűnően megnövekedett a vállalkozók száma, itt egy olyan társadalom képét látjuk viszont, ahol szinte mindenki az. Ha új szereplők kerülnek be (pl. Szilágyiék), azok sem tágítják a társadalmi horizontot, hanem a már megszokott "sikeres vállalkozó"-modellhez csatlakoznak.

De lássuk mindezt a

Számok tükrében

George Gerbner után szabadon nézzük meg, mennyire képezi le a magyar társadalmat egy magyar(ként hirdetett) sorozat: megfelelő arányban képviseltetik-e benne magukat a különböző társadalmi, etnikai, foglalkozási, kisebbségi csoportok? A BK huszonhét többé-kevésbé állandó szereplőjét (ebbe a körbe a Berényi, Hoffer, Kertész, Novák és Szilágyi családon kívül Luca és kislánya, de Pisti, a pincér is beletartozik) és a 2001. évi magyarországi népszámlálási adatokat összehasonlítva a következő eredményt kapjuk.

George Gerbnera kommunikáció professzora (Pennsylvaniai Egyetem Annenbergi Kommunikációs Intézet, Amerikai Egyesült Államok) tíz éven keresztül vizsgálta a nők, a kisebbségek és egyéb társadalmi csoportok megjelenésének arányát a fontosabb amerikai tévécsatornák 1371 főműsorában (vetélkedők, hírek, drámai műsorok, sorozatok, rajzfilmek). A kutatás alapján arra a következtetésre jutott, hogy a média torzítva jeleníti meg a társadalmat. Ennek megváltoztatása érdekében alapította 1996-ban a Kulturális Környezetért Mozgalmat (Cultural Environment Movement - CEM), melyhez bárki csatlakozhat: cemad@libertynet.org3.


A sorozatban a valósághoz képest feltűnően alulreprezentáltak az időskorúak és a nyugdíjasok (az idősebb korosztályt a Kertész házaspár képviseli, de még ők is a nyugdíjkorhatáron innen vannak), ill. a munkanélküliek (habár néha elő-előkerül a munkanélküliség fenyegető réme Géza, Vilmos vagy Laci alakjában, tartós munkanélkülivé egyik szereplő sem válik). A legnagyobb számú magyarországi etnikai kisebbség, a cigányság jelen van ugyan a szappanoperában Nóra figurájában, de ez - mint ahogy már szó volt róla - az ügyvédnő apjának kalandos feltűnése, majd eltűnése után már nem kerül előtérbe. Ezt figyelembe véve nagy szó, hogy a sorozatban a szexuális kisebbség is képviselteti magát, még akkor is, ha Misi még mindig nem döntötte el, melyik oldalra álljon.

A sorozat alkotói ezenkívül megszépítve mutatják be a házasságok és válások arányának alakulását is: a hét házasságkötésre a Barátok köztben mindössze két válás jut (a valóságban a házasságoknak kb. nem 28,5, hanem 46%-a végződik válással). Ehelyett romantikusabb (vagy morbidabb?) megoldást választottak a forgatókönyvírók: a házasságok jelentős része az egyik fél halálával végződik (a sorozatban három özvegy is szerepel).

Idealisztikusan felülreprezentált a középiskolai és főiskolai, ill. egyetemi hallgatók csoportja is, a legszembetűnőbb azonban a vállalkozók túlzott jelenléte: a BK felnőtt szereplőinek fele tartozik a vállalkozók csoportjához, míg a valóságban az alkalmazottak aránya jóval több (85,7%) a foglalkoztatottak között.

A fentiekből tehát az következik, hogy a Barátok közt c. sorozat nem tükrözi a magyar valóságot (vagy nem a magyar valóságot tükrözi), de ez szemmel láthatóan senkit sem zavar. A nézettségi mutatók szerint is győzött a mese iránti olthatatlan vágy és a szappan (azaz a Procter & Gamble helyett esetünkben a Lays chips).

 Barátok köztA magyar társadalmi valóság
A népesség száma27 fő 10 198 000 fő
Férfiak aránya55,5%47,6%
Nők aránya44,4%52,4%
Gyermekkorúak aránya7,4% 16,6%
Középiskolás tanulók aránya11,11%4,12%
Egyetemi/főiskolai hallgatók aránya14,81%1,8%
Időskorúak aránya0%20,4%
Munkanélküliek aránya0%2,28%
Nyugdíjasok aránya0%30,24%
Roma népesség aránya3,7%Kb. 5% 4
Válások és házasságok aránya2/7=0,282,4/5,2=0,46 5
A lakosság átlagos életkoraKb. 28,4 év39,1 év 6
Vállalkozók aránya a foglalkoztatottak között50%14,3%


Társadalmi misszió?

Az eddig felsorolt hiányosságai ellenére a Barátok köztnek - mint minden sorozatnak - nemcsak negatív, hanem pozitív tulajdonságai is vannak. Dr. Kéri Teréz szociológus (Vitéz János Főiskola, társadalomtudományi tanszék) szerint a legfontosabb ezek közül az, hogy szocializál, azaz segít beilleszkedni a társadalomba azáltal, hogy viselkedési sémákat, társadalmi normákat közvetít. Olyan helyzeteket mutat be, melyekbe az egyén nem feltétlenül került eddigi élete során, de a sorozat miatt a későbbiekben már ismerős lesz számára, és így könnyebben megtalálja majd a helyes cselekvés útját. A tájékozatlan néző megtanulhatja például a sorozatból, hogy CD-t írni nem becsületes dolog, és hogy a szállítómunkásoktól mindig el kell kérni az igazolványukat vagy legalább egy bizonylatot, különben oda a butik többmilliós árukészlete.

Szintén említhető pozitívumként, hogy a Barátok köztben időről időre tanmeseszerűen megjelennek bizonyos társadalmi problémák (a homoszexualitás, a másság kezelése, gyermekek bántalmazása, szexuális erőszak stb.). Most éppen a mozgássérültek, ill. a PC (political correctness) jegyében a "megváltozott munkaképességűek" vannak soron (mint ahogy eufémisztikusan a sorozatban is kerekes széket mondanak tolószék helyett). Lehet, hogy kicsit túl direkt és didaktikus formában, de a BK ezzel kapcsolatban is (Laci viselkedésének - egyelőre - negatív példáján keresztül) egy kívánt társadalmi normát, erkölcsi hozzáállást közvetít.

Ellentmond azonban ennek a "társadalmi missziónak" az a tény (vagy legalábbis kicsit visszássá teszi), hogy a készítőket valószínűleg nem a felebaráti szeretet motiválja; a sorozat alapvetően a nézettségről és a kereskedelmi sikerről szól (tehát az is lehet, hogy a bugyuta tanmesék a forgatókönyvírói manipuláció és lustaság eredményei): a Barátok közt egy-egy epizódjának szerkezete eleve úgy épül fel, hogy reklámmal vágják ketté, és álszenten (vagy cinikusan?) két résznek nevezik.

A szappanopera tehát nem elsődleges céljaként, hanem mintegy kiegészítő kereskedelmi tevékenységként hívja fel figyelmünket a bennünket fenyegető veszélyekre és a követendő példákra, de ez már akkor üdvös, ha akár egyetlen tizenöt éves plázavirágnak eszébe jut az a bizonyos -egyébként színészi játék és filmes eszközök szempontjából nagyon jól megoldott - jelenet, amikor Albert megerőszakolja Tildát, mielőtt beül valakivel egy kocsi hátsó ülésére...

Barátok közt forever

Az eddigi leghosszabb életű magyar sorozat, a Szomszédok annak idején nem tudott mítoszt teremteni: senkit sem érdekeltek Alma szépségápolási tanácsai vagy az, hogyan főzi Lenke néni a csirkepaprikást.

De Lenke néni, Alma és Magenheimék a Gazdagréti lakótelepen éltek, míg a "barátok" nem köztünk laknak, hanem egy távoli, zárt, megközelíthetetlen és mitikus világban. Az események időtlenek, nem kötődnek politikai fordulatokhoz, a környezet is szinte változatlan: nincsenek igazi évszakok (a szereplők soha nem nyaralnak, soha nem esik a hó). Ezzel és a mindennapi találkozás monotóniájával az alkotók a Barátok köztet egy olyan dimenzióba emelik, amely azt sugallja, hogy ez a világ öröktől fogva létezett, létezik és létezni fog. Ezt erősítik azok a marketingfogások is, amelyek ahelyett, hogy elválasztanák a figurát a színésztől, inkább egybemossák vele (l. BK-honlap: Tilda - nem pedig Erdélyi Tímea - szívesen tölt le csengőhangokat mobiltelefonjára, Kata-kedvelők fóruma és "Berényi Dani a leghelyesebb fiú a világon"-fórum, Barátok közt-kártyák a Lays chipses zacskókban, melyeken Eszter, Magdi néni és a többiek bátorság-, igazmondás-, humor- stb. pontokat kapnak).

BK-magazin autogramkártyákkal, "Mónika, a tüzes gida" az FHM-ben, rajongói klubok és fellépések az RTL Klub-road show-kon... A mítoszteremtés tehát sikerült. Ha ez így folytatódik (l. Hujber Ferenc félelmei azzal kapcsolatban, hogy azonosítják a Tildát megerőszakoló Alberttel), még azt is megérhetjük, hogy - az Isaura felszabadítására pénzt gyűjtő falu mintájára - az emberek adakoznak majd arra is, hogy Dani vehessen egy új CD-írót, mert a régit gonosz apja elkobozta tőle, vagy arra, hogy Bandikát vigyék el szülei logopédushoz vagy gyermekpszichológushoz, hogy szólaljon meg végre.


Tetszett a cikk?! Akkor szavazz rá!