Szavazz!
A legnépszerűbb magyar sorozat, a Barátok közt nem a Szomszédok lakótelepi realizmusának hagyományait követi. A társadalmi valóság visszatükrözése így nem igazán, a mítoszteremtés azonban annál inkább sikerült neki.
Parasztok és társaik
Jelenleg a hazai televíziós csatornákon szerény becslésem szerint (mivel pontosan összeszámolni szinte lehetetlen!) körülbelül 90 különböző sorozat fut a Parasztok c. lengyel tévéfilmsorozattól kezdve az űrszekereken át a Milagros, Barátok és szerelmek, Rosalinda, Sonadoras - Szerelmes álmodozók stb. c. latin-amerikai gyöngyszemekig. Ezekből mindössze három a magyar gyártású sorozat (ha az 1973-as Az öreg bánya titkát és a televíziós műsorújságokban fel nem tüntetett Csillagos ötös c. erotikus sorozatot- amely külön tanulmányt érdemelne - leszámítjuk): a Pasik (RTL Klub) és a Hotel Szekszárdi (TV2) c. sitcomok, ill. a Barátok közt (szintén RTL Klub) c. szappanopera.
|
Mivel a sorozatok sitcom változata hazánkban szemmel láthatóan nem tud gyökeret verni (l. a reklámszlogenekre épülő Família Kft. - amellyel már "eddig, eddig, eddig" voltunk - és nemrégiben a Capitaly csúfos bukása), továbbá a magyar sitcom-kínálat nézettségét és minőségét tekintve elhanyagolható tényező a médiában, figyelmemet az alábbiakban az immár több mint három éve futó, e sorok megjelenésekor már legalább az 1620. részénél járó Barátok köztnek szentelem, amely a legnézettebbnek számít nemcsak a sorozatok, de az összes televíziós műsor között is.
|
Format-örökség/ökörség
Még a felszínes szemlélőnek is feltűnhet, hogy a Barátok közt nem a legendás lakótelepi szappanopera, a Szomszédok közértrealizmusának hagyományait követi. Ennek fő oka, hogy a tárgyalt opus egy német-angol format magyar gyártású változata (az RTL német csatornán 2500. epizódjánál tart a szintén a Grundy csoport által készített Gute Zeiten, schlechte Zeiten - Jó idők, rossz idők és az Unter uns - Egymás közt/Köztünk, amely két mű - ez utóbbi címében is - ha nem is feleltethető meg tökéletesen a Barátok köztnek, de kísértetiesen hasonlít rá).
A készen kapott dramaturgiai sémák miatt a műsor készítőinek valamennyire meg van ugyan kötve a kezük, de az ő feladatuk lenne, hogy a német format örökségeit (vagy ökörségeit) a magyar viszonyokhoz igazítsák. ők azonban más stratégiával élnek: a sorozat szereplői nem reflektálnak hazánk mindennapi közéleti, politikai történéseire (mint azt Lenke néniék a Szomszédokban tették - l. NATO-szavazás, "már megint felment a kenyér ára..." stb.), de nem is kopírozzák le egy az egyben a nyugati mintát (nem jellegzetesen német lakásokat, utcákat, presszókat látunk), hanem ehelyett egy teljesen jellegtelen, minden nemzeti karakter nélküli, stilizált világot hoznak létre, amely önmagán kívül nem hasonlít semmi másra (a Mátyás király tér lehetne akár König Matthias Platz vagy King Matthew Square, de ugyanezzel az erővel akár Seholország is). Habár a figurák élettere már kitört a Rózsa bisztró - lakás - iroda háromszögből (megjelent például a plázabutik mint színhely és Szilágyi Tamás vidéki birtoka is), de még mindig kimaradnak a jellegzetes magyar helyszínek: a BK világában nincs lakótelepi panelház, koszos metróaluljáró, roskadozó bérház.
Ennek megfelelően a sorozatban nem jelennek meg a jellegzetesen magyar gondok sem, ehelyett olyan társadalmi és magánéleti problémákat tárgyalnak, amelyek minden, még a nyugati jóléti társadalmakban is előfordulhatnak (abortusz, másság, homoszexualitás, generációs ellentétek, szerelmi háromszögek stb.).Amikor esetleg felmerül egy-egy olyan problémakör, amely hazánkban is kifejezetten aktuális lehet (pl. munkanélküliség, menekültek, bűnözés, cigányság), az akkor sem igazodik a magyar viszonyokhoz, hanem csupán az érdekesség, az egzotikum szintjén marad.
(Nem volt téma pl. Imi, a vajdasági magyar fiú - aki a német sorozatban talán török vendégmunkás gyereke lehetett - identitásproblémája, hanem csak izgalmas dramaturgiai szál, hogy maradhat-e Évánál, vagy kegyetlen apja hazarángatja, esetleg menekülttáborba kell költöznie. Ugyanígy Nóra, a "szép ügyvédnő" cigány származása is elfelejtődött az idők során, ahogy már egyre kevésbé volt érdekes az a szál.)
|
Logikusan vetődik fel a kérdés, hogy feladata-e egyáltalán egy szappanoperának, hogy reprezentálja a valóságot (a dél-amerikai sorozatok például jellegzetesen a tündérmese és a felemelkedés iránti vágyunkat elégítik ki - meglehetősen primitív eszközökkel). De ha egy sorozatban a szereplőket Miklósnak, Andrásnak, Nórának, Lacinak stb. hívják, jogosan várhatja el a néző, hogy az - legalább valamennyire - a magyar viszonyokat tükrözze (annál is inkább, mivel a műsor nézői közül valószínűleg nagyon sokan - főleg a gyerekek, fiatalok és az alacsony iskolázottságúak - valóságként vagy ahhoz hasonlóként fogadják el a képernyőn látottakat). Ehelyett itt már a kiinduló helyzet is hamis: nem éppen mindennapi magyar karriertörténet, hogy néhány árvaházi lelencből felnőttkorára milliomos építkezési vállalkozó vagy jómódú ügyvéd válik.
Habár a rendszerváltás után valóban feltűnően megnövekedett a vállalkozók száma, itt egy olyan társadalom képét látjuk viszont, ahol szinte mindenki az. Ha új szereplők kerülnek be (pl. Szilágyiék), azok sem tágítják a társadalmi horizontot, hanem a már megszokott "sikeres vállalkozó"-modellhez csatlakoznak.
De lássuk mindezt a
Számok tükrében
George Gerbner után szabadon nézzük meg, mennyire képezi le a magyar társadalmat egy magyar(ként hirdetett) sorozat: megfelelő arányban képviseltetik-e benne magukat a különböző társadalmi, etnikai, foglalkozási, kisebbségi csoportok? A BK huszonhét többé-kevésbé állandó szereplőjét (ebbe a körbe a Berényi, Hoffer, Kertész, Novák és Szilágyi családon kívül Luca és kislánya, de Pisti, a pincér is beletartozik) és a 2001. évi magyarországi népszámlálási adatokat összehasonlítva a következő eredményt kapjuk.
|
A sorozatban a valósághoz képest feltűnően alulreprezentáltak az időskorúak és a nyugdíjasok (az idősebb korosztályt a Kertész házaspár képviseli, de még ők is a nyugdíjkorhatáron innen vannak), ill. a munkanélküliek (habár néha elő-előkerül a munkanélküliség fenyegető réme Géza, Vilmos vagy Laci alakjában, tartós munkanélkülivé egyik szereplő sem válik). A legnagyobb számú magyarországi etnikai kisebbség, a cigányság jelen van ugyan a szappanoperában Nóra figurájában, de ez - mint ahogy már szó volt róla - az ügyvédnő apjának kalandos feltűnése, majd eltűnése után már nem kerül előtérbe. Ezt figyelembe véve nagy szó, hogy a sorozatban a szexuális kisebbség is képviselteti magát, még akkor is, ha Misi még mindig nem döntötte el, melyik oldalra álljon.
A sorozat alkotói ezenkívül megszépítve mutatják be a házasságok és válások arányának alakulását is: a hét házasságkötésre a Barátok köztben mindössze két válás jut (a valóságban a házasságoknak kb. nem 28,5, hanem 46%-a végződik válással). Ehelyett romantikusabb (vagy morbidabb?) megoldást választottak a forgatókönyvírók: a házasságok jelentős része az egyik fél halálával végződik (a sorozatban három özvegy is szerepel).
Idealisztikusan felülreprezentált a középiskolai és főiskolai, ill. egyetemi hallgatók csoportja is, a legszembetűnőbb azonban a vállalkozók túlzott jelenléte: a BK felnőtt szereplőinek fele tartozik a vállalkozók csoportjához, míg a valóságban az alkalmazottak aránya jóval több (85,7%) a foglalkoztatottak között.
A fentiekből tehát az következik, hogy a Barátok közt c. sorozat nem tükrözi a magyar valóságot (vagy nem a magyar valóságot tükrözi), de ez szemmel láthatóan senkit sem zavar. A nézettségi mutatók szerint is győzött a mese iránti olthatatlan vágy és a szappan (azaz a Procter & Gamble helyett esetünkben a Lays chips).
| Barátok közt | A magyar társadalmi valóság | |
| A népesség száma | 27 fő | 10 198 000 fő |
| Férfiak aránya | 55,5% | 47,6% |
| Nők aránya | 44,4% | 52,4% |
| Gyermekkorúak aránya | 7,4% | 16,6% |
| Középiskolás tanulók aránya | 11,11% | 4,12% |
| Egyetemi/főiskolai hallgatók aránya | 14,81% | 1,8% |
| Időskorúak aránya | 0% | 20,4% |
| Munkanélküliek aránya | 0% | 2,28% |
| Nyugdíjasok aránya | 0% | 30,24% |
| Roma népesség aránya | 3,7% | Kb. 5% 4 |
| Válások és házasságok aránya | 2/7=0,28 | 2,4/5,2=0,46 5 |
| A lakosság átlagos életkora | Kb. 28,4 év | 39,1 év 6 |
| Vállalkozók aránya a foglalkoztatottak között | 50% | 14,3% |
Társadalmi misszió?
Az eddig felsorolt hiányosságai ellenére a Barátok köztnek - mint minden sorozatnak - nemcsak negatív, hanem pozitív tulajdonságai is vannak. Dr. Kéri Teréz szociológus (Vitéz János Főiskola, társadalomtudományi tanszék) szerint a legfontosabb ezek közül az, hogy szocializál, azaz segít beilleszkedni a társadalomba azáltal, hogy viselkedési sémákat, társadalmi normákat közvetít. Olyan helyzeteket mutat be, melyekbe az egyén nem feltétlenül került eddigi élete során, de a sorozat miatt a későbbiekben már ismerős lesz számára, és így könnyebben megtalálja majd a helyes cselekvés útját. A tájékozatlan néző megtanulhatja például a sorozatból, hogy CD-t írni nem becsületes dolog, és hogy a szállítómunkásoktól mindig el kell kérni az igazolványukat vagy legalább egy bizonylatot, különben oda a butik többmilliós árukészlete.
Szintén említhető pozitívumként, hogy a Barátok köztben időről időre tanmeseszerűen megjelennek bizonyos társadalmi problémák (a homoszexualitás, a másság kezelése, gyermekek bántalmazása, szexuális erőszak stb.). Most éppen a mozgássérültek, ill. a PC (political correctness) jegyében a "megváltozott munkaképességűek" vannak soron (mint ahogy eufémisztikusan a sorozatban is kerekes széket mondanak tolószék helyett). Lehet, hogy kicsit túl direkt és didaktikus formában, de a BK ezzel kapcsolatban is (Laci viselkedésének - egyelőre - negatív példáján keresztül) egy kívánt társadalmi normát, erkölcsi hozzáállást közvetít.
Ellentmond azonban ennek a "társadalmi missziónak" az a tény (vagy legalábbis kicsit visszássá teszi), hogy a készítőket valószínűleg nem a felebaráti szeretet motiválja; a sorozat alapvetően a nézettségről és a kereskedelmi sikerről szól (tehát az is lehet, hogy a bugyuta tanmesék a forgatókönyvírói manipuláció és lustaság eredményei): a Barátok közt egy-egy epizódjának szerkezete eleve úgy épül fel, hogy reklámmal vágják ketté, és álszenten (vagy cinikusan?) két résznek nevezik.
A szappanopera tehát nem elsődleges céljaként, hanem mintegy kiegészítő kereskedelmi tevékenységként hívja fel figyelmünket a bennünket fenyegető veszélyekre és a követendő példákra, de ez már akkor üdvös, ha akár egyetlen tizenöt éves plázavirágnak eszébe jut az a bizonyos -egyébként színészi játék és filmes eszközök szempontjából nagyon jól megoldott - jelenet, amikor Albert megerőszakolja Tildát, mielőtt beül valakivel egy kocsi hátsó ülésére...
Barátok közt forever
Az eddigi leghosszabb életű magyar sorozat, a Szomszédok annak idején nem tudott mítoszt teremteni: senkit sem érdekeltek Alma szépségápolási tanácsai vagy az, hogyan főzi Lenke néni a csirkepaprikást.
De Lenke néni, Alma és Magenheimék a Gazdagréti lakótelepen éltek, míg a "barátok" nem köztünk laknak, hanem egy távoli, zárt, megközelíthetetlen és mitikus világban. Az események időtlenek, nem kötődnek politikai fordulatokhoz, a környezet is szinte változatlan: nincsenek igazi évszakok (a szereplők soha nem nyaralnak, soha nem esik a hó). Ezzel és a mindennapi találkozás monotóniájával az alkotók a Barátok köztet egy olyan dimenzióba emelik, amely azt sugallja, hogy ez a világ öröktől fogva létezett, létezik és létezni fog. Ezt erősítik azok a marketingfogások is, amelyek ahelyett, hogy elválasztanák a figurát a színésztől, inkább egybemossák vele (l. BK-honlap: Tilda - nem pedig Erdélyi Tímea - szívesen tölt le csengőhangokat mobiltelefonjára, Kata-kedvelők fóruma és "Berényi Dani a leghelyesebb fiú a világon"-fórum, Barátok közt-kártyák a Lays chipses zacskókban, melyeken Eszter, Magdi néni és a többiek bátorság-, igazmondás-, humor- stb. pontokat kapnak).
BK-magazin autogramkártyákkal, "Mónika, a tüzes gida" az FHM-ben, rajongói klubok és fellépések az RTL Klub-road show-kon... A mítoszteremtés tehát sikerült. Ha ez így folytatódik (l. Hujber Ferenc félelmei azzal kapcsolatban, hogy azonosítják a Tildát megerőszakoló Alberttel), még azt is megérhetjük, hogy - az Isaura felszabadítására pénzt gyűjtő falu mintájára - az emberek adakoznak majd arra is, hogy Dani vehessen egy új CD-írót, mert a régit gonosz apja elkobozta tőle, vagy arra, hogy Bandikát vigyék el szülei logopédushoz vagy gyermekpszichológushoz, hogy szólaljon meg végre.
Tetszett a cikk?! Akkor szavazz rá!
