Rófusz Ferenc, Kossuth-díjas animációs rendező, a Nemzet Művésze 1981-ben A légy című rövidfilmért megkapta az Oscar-díjat. A mintegy 3600 rajzból készült alkotás egy légy történetét mutatja be, ami egy őszi napon betéved egy nagy kertben álló házba, ahol menekülnie kell az őt üldöző ember elől. A néhány perces történet alatt a film nézője a zümmögve bolyongó légy szemével látja a világot. A rövidfilm a rendkívül munkaigényes háttéranimáció technikát is alkalmazta, a halszem optika és a szubjektív kamera egyszerre valósult meg benne.
Szakács Györgyi a magyar jelmeztervezés egyik megújítója, több mint 800 színdarab munkálataiban vett részt, a 80-as évek óta pedig több mint 30 mozifilmben viselték az ő ruháit: Ralph Fiennes A napfény ízében, vagy éppen A martfűi rém szereplői. Az ingyenesen látható Napszálltában az Oscar-díjas Saul fia rendezőjével, Nemes Jeles Lászlóval dolgozott együtt.
Katonazene
Hildebrand István a magyar filmművészet legendás operatőre volt, ő fényképezte többek közt az Egy magyar nábobot, a Kárpáthy Zoltánt és A kőszívű ember fiait. Emléke előtt egyik legkiemelkedőbb munkájával, a ritkán látható Katonazene című filmmel tiszteleg a FILMIO. Az Osztrák–Magyar Monarchia idején játszódó filmdráma Bródy Sándor novellájának feldolgozása egy főhadnagyról, akinek kifogástalan uniformisa alatt elvetemült, gonosz lélek lakozik. Hildebrand István a hazai tájképfestészet legnagyobb mesterei mellett a szocialista realizmus vizuális stílusát is megidézi a filmmel, amelyért 1962-ben elnyerte a Magyar Filmkritikusok Díját.
Kertész Mihály, azaz Michael Curtiz a Casablanca Oscar-díjas rendezőjének korai filmje A tolonc látható a válogatásban. Az 1914-ben Kolozsváron készült, egész estés némafilm egy ártatlanul kitoloncolt cselédlány történetét dolgozza fel Tóth Ede nagy sikerű népszínműve alapján. Forgatókönyvét Janovics Jenő, a kolozsvári színház igazgatója jegyezte, a fő szerepeket Berky Lili, Várkonyi Mihály és Jászai Mari alakította. Ez az egyetlen mozgókép, amely megörökítette a magyar színház nagyasszonyát, aki az utolsó jeleneteket egy baleset miatt már sérülten játszotta. Az elveszettnek hitt film kópiája 2006-ban került elő a New York-i Magyar Ház pincéjéből.
Kár a benzinért
Pécsi Sándor, kétszeres Kossuth-díjas színész, érdemes és kiváló művész 100 éve született Sajószentpéteren. Vidéki színházi színészként kezdte pályáját, majd a negyvenes évek végétől kezdett filmezni. A Kis Katalin házassága című filmben nyújtott alakításáért kapta meg első Kossuth-díját, a Makk Károly rendezte Liliomfi pedig nem kétség, hogy az ő fergeteges komédiázása révén vált halhatatlanná. A Filmion a Kár a benzinért című filmjével emlékeznek meg rá, ami egy 60-as években játszódó vígjáték az autóbirtoklás gyötrelmeiről.
A filmek a Filmio oldalán érhetőek el.