Udvaros Dorottya Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a filmes mellett a magyar színházi életnek is megkerülhetetlen alakja. Olyan legendás rendezőkkel dolgozott együtt, mint Jancsó Miklós, Sándor Pál vagy Szabó István. Bacsó Péter Te rongyos élet! című szatírájában kitelepített dívaként egy falu életét bolygatta fel. A film 2012-ben bekerült a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar alkotás közé. 


Rófusz Ferenc
, Kossuth-díjas animációs rendező, a Nemzet Művésze 1981-ben A légy című rövidfilmért megkapta az Oscar-díjat. A mintegy 3600 rajzból készült alkotás egy légy történetét mutatja be, ami egy őszi napon betéved egy nagy kertben álló házba, ahol menekülnie kell az őt üldöző ember elől. A néhány perces történet alatt a film nézője a zümmögve bolyongó légy szemével látja a világot. A rövidfilm a rendkívül munkaigényes háttéranimáció technikát is alkalmazta, a halszem optika és a szubjektív kamera egyszerre valósult meg benne. 


Szakács Györgyi
a magyar jelmeztervezés egyik megújítója, több mint 800 színdarab munkálataiban vett részt, a 80-as évek óta pedig több mint 30 mozifilmben viselték az ő ruháit: Ralph Fiennes A napfény ízében, vagy éppen A martfűi rém szereplői. Az ingyenesen látható Napszálltában az Oscar-díjas Saul fia rendezőjével, Nemes Jeles Lászlóval dolgozott együtt. 

Katonazene

Hildebrand István a magyar filmművészet legendás operatőre volt, ő fényképezte többek közt az Egy magyar nábobot, a Kárpáthy Zoltánt és A kőszívű ember fiait. Emléke előtt egyik legkiemelkedőbb munkájával, a ritkán látható Katonazene című filmmel tiszteleg a FILMIO. Az Osztrák–Magyar Monarchia idején játszódó filmdráma Bródy Sándor novellájának feldolgozása egy főhadnagyról, akinek kifogástalan uniformisa alatt elvetemült, gonosz lélek lakozik. Hildebrand István a hazai tájképfestészet legnagyobb mesterei mellett a szocialista realizmus vizuális stílusát is megidézi a filmmel, amelyért 1962-ben elnyerte a Magyar Filmkritikusok Díját. 


Kertész Mihály
, azaz Michael Curtiz a Casablanca Oscar-díjas rendezőjének korai filmje A tolonc látható a válogatásban. Az 1914-ben Kolozsváron készült, egész estés némafilm egy ártatlanul kitoloncolt cselédlány történetét dolgozza fel Tóth Ede nagy sikerű népszínműve alapján. Forgatókönyvét Janovics Jenő, a kolozsvári színház igazgatója jegyezte, a fő szerepeket Berky Lili, Várkonyi Mihály és Jászai Mari alakította. Ez az egyetlen mozgókép, amely megörökítette a magyar színház nagyasszonyát, aki az utolsó jeleneteket egy baleset miatt már sérülten játszotta. Az elveszettnek hitt film kópiája 2006-ban került elő a New York-i Magyar Ház pincéjéből. 

Kár a benzinért

Pécsi Sándor, kétszeres Kossuth-díjas színész, érdemes és kiváló művész 100 éve született Sajószentpéteren. Vidéki színházi színészként kezdte pályáját, majd a negyvenes évek végétől kezdett filmezni. A Kis Katalin házassága című filmben nyújtott alakításáért kapta meg első Kossuth-díját, a Makk Károly rendezte Liliomfi pedig nem kétség, hogy az ő fergeteges komédiázása révén vált halhatatlanná. A Filmion a Kár a benzinért című filmjével emlékeznek meg rá, ami egy 60-as években játszódó vígjáték az autóbirtoklás gyötrelmeiről. 

A filmek a Filmio oldalán érhetőek el. 

Forrás: NFI / Címlapfotó: Te rongyos élet!