2024. 11. 25. filmhu

Kreatív Európa történetek: Újjászülető némafilmek

Elveszettnek hitt klasszikusok felfedezése

A közönség nosztalgia iránti igényére reagálva a Magyar Nemzeti Filmintézet Filmarchívuma időtlen filmkincsek újjászületését biztosítja európai partnerségek révén, a Kreatív Európa támogatásával. A koncepcióról, eseményekről és folyamatokról Ráduly György igazgató beszélt.

A közönség nosztalgia iránti igényére reagálva a Magyar Nemzeti Filmintézet Filmarchívuma időtlen filmkincsek újjászületését biztosítja európai partnerségek révén, a Kreatív Európa támogatásával. A koncepcióról, eseményekről és folyamatokról Ráduly György igazgató beszélt.
A filmek digitális restaurálásával a filmarchívumok célja az állományvédelem és a filmek bemutathatósága – magyarázza Ráduly György, a Nemzeti Filmintézet Filmarchívumának igazgatója. A legtöbb ország nemzeti forrásokat mozgósít erre, de az archívumok keresik az alternatív támogatásokat is. 2018-tól az Európai Filmarchívumok Egyesülete kölcsönösen segíti egymás filmjeinek bemutatását az A Season of Classic Films nevű programjával, amely elnyerte a Kreatív Európa támogatását. Ezzel párhuzamosan az Arte tévécsatorna is jelezte, hogy restaurált európai filmeket mutatna be. A két projekt most szinergiában működik: egy zsűri évi egy filmet választ ki restaurálásra, támogatják a restaurált filmek széleskörű bemutatását, mindeközben az Arte a csatornáin és online platformján sugározza a kiválasztott filmeket.

Korábban a magyar filmek közül Gaál István operafilmje, az Orfeusz és Eurydiké és Kovásznai György Habfürdője kapott támogatást, legutóbb pedig az 1929-es Rabmadár. Az 1985-ös Orfeusz és Eurydiké 8860 eurós támogatást kapott restaurálásra és a bemutatásra, további 450 eurót pedig hirdetésre az A Season of Classic Films 2022-es évadában. Sugár Pál filmje, a Rabmadár pedig 9828 euró támogatásban részesült az A Season of Classic Films révén 2023-ban, amelyet a restaurálásra és a premierre fordítottak.

Ráduly szerint azért esett a választásuk a roppant szórakoztató műre, mert az 1920-as évek nem tartozik a magyar film jelentős évtizedei közé, a trianoni béke után a filmgyártás visszaesett. „Szerettük volna megmutatni az európai és a hazai közönségnek, hogy a 20-as években is születtek olyan remekművek, amelyek narratív és vizuális oldalról is felveszik a versenyt a világ filmgyártásával.” A némafilmet, amelyet Hollandiában és Ausztriában fellelt részletekből állítottak össze, modern rendezési, operatőri és színészi megoldások teszik figyelemre méltóvá. A Rabmadár bemutatóját az Uránia Nemzeti Filmszínházban tartották, a vetítést online is közvetítették.

Rabmadár vetítés / Fotó: NFI Filmarchívum

Restaurálási támogatásban részesült Deésy Alfréd 1920-as némafilmje, A halál után is. Két másik archívummal együtt nyerték el az A Season of Classic Films – Joint Restoration Grant projekt támogatását 2023-ban. A teljes támogatás 40 000 euró volt, amelyből a legnagyobb részt a magyar fél kapta, a másik két részt pedig a belga filmarchívum, a CINEMATEK és a francia filmarchívum, a La Cinémathèque française. Az izgalmas történetet elveszettnek hitték, amíg a belga filmarchívumból elő nem került egy kópia. A filmet az NFI Filmlaborban restaurálták. A premiert Párizsban tartották, a hazai közönség először a Budapesti Klasszikus Film Maratonon láthatja 2024 szeptemberében.

Ráduly György szerint a némafilmeknek a világ minden részén speciális közönsége van, amely itthon most van kialakulóban – az élőzenei kíséret, az összművészeti performansz eseményjellege vonzó lehet. A fiatalok nyitottabbak, mert megadja nekik a felfedezés élményét – például rácsodálkozhatnak, hogy ezek a filmek gyakran nem fekete-fehérek, hanem színezettek. Az idősebbek elől sokáig teljesen el volt zárva ez a filmkincs, mert nem sok kópia maradt Magyarországon, a szocializmusban nem is vetítették őket. A későbbi filmek viszont könnyebben megszólítanak minden generációt, kiket a nosztalgia, kiket pedig az első találkozás örömén keresztül.

A Filmarchívum a Film Education for All programot is a Kreatív Európa támogatásával valósítja meg. A nemzetközi kezdeményezés célja, hogy az iskolai tananyaghoz filmes kiegészítést nyújtson, ezáltal megismertesse a fiatalokat a nemzeti és az európai filmörökséggel, valamint segítse az iskolában tanultak elmélyítését. A 2024-ben és 2025-ben bonyolódó program segédanyagokat biztosít az általános iskolai és középiskolai tanároknak már nemcsak a humán, hanem a természettudományos tárgyakból is. Akár arra is lehetőség van, hogy egy projekthét alatt egy adott filmet több tantárgyhoz is hozzákapcsoljanak. A projekt keretében a Filmarchívum is tart workshopokat a diákok számára: a mozi elődjeinek tartott eszközök például remekül használhatók a fizikatanításban. A jövőbeli terveik között szerepel egy közös, nemzetközi honlap indítása, amely két nyelven (a nemzeti nyelven és angolul) foglalja össze a tanári segédanyagokat és az oktatási videókat, valamint workshopok, konferenciák szervezése a tanárok számára.

A cikk elsőként a Kreatív Európa MEDIA történetek - Sikeres magyar projektek 2021-2024 című kiadványában jelent meg.

Még több magazin

magazin

Az apja csinált igazi szörnyet ebből a vérfarkasból

Kritika a Farkasember című filmről

Transzgenerációs minták megtöréséről, az apaság átalakuló szerepéről és a bennünk feszülő destruktív ösztönökről mesél a Universal…

tovább

magazin

Saját magunkat megszeretni a legnehezebb

Kritika a Szerethető című filmről

Lilja Ingolfsdottir első egész estés filmje a Karlovy Vary Filmfesztiválon vett repülőrajtot, majd több nemzetközi elismerés mellett a miskolci…

tovább

Véletlenül írtam egy könyvet

Megérkezett magyar mozikba a Lakos Nóra Véletlenül írtam egy könyvet című rendezése, ami a gyerekek és a családok életéről és problémáiról szól játékos, elemelt hangvételben.

Újjászületett a magyar ifjúsági film, és ebben nincs semmi véletlen

Ahol a Bauhaus és a tinilányos hangulat találkozik

Együtt mozizhatnak kicsik és nagyok – 7 magyar családi filmet ajánlunk

a teljes dosszié
 
hirdetés

Filmgyár podcast

A Filmhu és az NFI közreműködésében készültő Filmgyár podcast adásaiban a hazai mozgóképipar, a filmfinanszírozás és a filmgyártás szakterületeiről beszélgetünk filmesekkel és a Filmintézet szakembereivel.

Filmgyár podcast #23: Stratégia a magyar animáció fejlesztésére

Filmgyár podcast #19: Reformkori város díszlet épült Fóton

Filmgyár podcast #21: Filmklub hálozat

a teljes dosszié

Rendezőnők a magyar filmtörténetben

Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.

Dr. Balázs Mária, aki öt percig gondolkodhatott, hogy lesz-e ő az első magyar filmrendezőnő

Filmhu podcast #88: Szederkényi Olga és a magyar filmrendezőnők

Riedl Klára, a filmrendezőnő, aki “magyar népi filmmel” futott be 1939-ben

a teljes dosszié
 
hirdetés
 

- Érted azt a szót, hogy szerelem?
- Igen.
- És tudsz úgy viselkedni, mint egy ember? Akkor ezt a kettőt kéne kombinálni, jó?

Szelíd teremtés - A Frankenstein-terv

Oszd meg! Az összes idézet