Kapcsolódó anyagok
Egyszerű, sima, sallangmentes - A nagy füzet forgatásán jártunk
Karlovy Vary-ban Kristály Glóbuszt nyert és 2013-ban ezt a filmet nevezte Magyarország az Oscarra. Nem csak ezért emlékezünk azonban Szász János filmjére, amely a második világháború idején egy határszéli faluban, a nagymamájuknál nevelkedő, a kegyetlen világban túlélni igyekvő ikerpár történetét meséli el. A nagy füzet a magyar Filmhét mai műsorán.
Szász János a magyar származású svájci írónő Agota Kristof negyven nyelven megjelent kultuszregényét, A nagy füzetet vitte vászonra. "Agota Kristóf regényében az elbeszélői 'mi' nagyon fontos szerepet kap, hogy ez a két gyerek valójában egy - és erről Szász János sem gondolkodik másként. 'Ők egyek. Az elején még kettő, de a történet során eggyéválnak. Mi semmik vagyunk hozzájuk képest: mélyen ismerik azt a helyezet, amiről ez a történet szól. Sokat tanulunk tőlük' - elemzi gyerekszereplőit a rendező. 'A színészeknek nagyon fontos a találkozás ezzel a két gyerekkel. Voltaképpen az én társulatom játszik ebben a filmben, akiket szeretek: Molnár Piroska, Andorai Péter, Székely B. Miklós, Tóth Orsi, Kiss Diána Magdolna, Bognár Gyöngyvér. Ez az én képzeletbeli színtársulatom, mert ők egyszerű színészek, tudják hogyan kell egyszerűen létezni a kamera előtt. Nagyon szép az az egység, ahogy a gyerekekhez viszonyulnak ezek a színészek: leegyszerűsödnek és minden sallangmentessé változik. Egyszerű, sima és remélhetőleg, isten adja, igaz'" - írtuk annak idejénNézz bele a filmbe!
Szász János egy másik alkalommal az alábbiakat nyilatkozta az adaptáció nehézségeiről: "Az Agota Kristof könyv is egy olyan erősen irodalmi mű a tőmondataival, a pontosságával, a maga rideg világával, hogy szinte reménytelen. Úgy lehet adaptálni ezeket, hogy az ember nagyon tudatosan kezeli azt a tényt, hogy a film nem irodalom - ez egy egészen más műfaj, sokkal konkrétabb. A Witmann fiúk készítésekor olvastam először A nagy füzetet, és nagyon foglalkoztatott ennek a két gyereknek a sorsa, és hogy hogyan lehet ezt megcsinálni. Egy olyan filmet, amely alapvetően a háborúról szól, a háború mégis csak nagyon érintőlegesen van benne jelen. Alapvetően arról szól, hogy hogyan lehet megtanulni a háborút, amely az emberi gonoszság csimborasszója, és közben megismerni az ember természetét és belebújni a legpokolibb szerepekbe. Ezek a gyerekek rengeteg szörnyűséget csinálnak, gyilkolnak, áldozatokat szednek, mégis, ha különválasztod a tetteiket, azt érzed, hogy ezek megértésből, segítségből vagy éppen az igazságérzetükből következnek. Nagyon ridegnek tűnik a történet, de közben a sorok között van egy furcsa és nagyon erős érzelmi réteg. A legnagyobb kihívás, hogy ne engedd, hogy a néző meggyűlölje ezeket a gyerekeket, hogy velük együtt tudjon menni. Ez akkora kihívás, hogy érdemes filmet csinálni róla."
A nagy füzetet október 14-én és október 18-án vetítik a Magyar Filmhéten. A filmre a jegyek egységes 610 forintos áron válthatók.
Még több magazin
magazin
Transzgenerációs minták megtöréséről, az apaság átalakuló szerepéről és a bennünk feszülő destruktív ösztönökről mesél a Universal…
továbbmagazin
Lilja Ingolfsdottir első egész estés filmje a Karlovy Vary Filmfesztiválon vett repülőrajtot, majd több nemzetközi elismerés mellett a miskolci…
továbbMegérkezett magyar mozikba a Lakos Nóra Véletlenül írtam egy könyvet című rendezése, ami a gyerekek és a családok életéről és problémáiról szól játékos, elemelt hangvételben.
Újjászületett a magyar ifjúsági film, és ebben nincs semmi véletlen
Ahol a Bauhaus és a tinilányos hangulat találkozik
Együtt mozizhatnak kicsik és nagyok – 7 magyar családi filmet ajánlunk
a teljes dossziéA Filmhu és az NFI közreműködésében készültő Filmgyár podcast adásaiban a hazai mozgóképipar, a filmfinanszírozás és a filmgyártás szakterületeiről beszélgetünk filmesekkel és a Filmintézet szakembereivel.
Filmgyár podcast #23: Stratégia a magyar animáció fejlesztésére
Filmgyár podcast #19: Reformkori város díszlet épült Fóton
Filmgyár podcast #21: Filmklub hálozat
a teljes dossziéRendezőnők a magyar filmtörténetben
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
Dr. Balázs Mária, aki öt percig gondolkodhatott, hogy lesz-e ő az első magyar filmrendezőnő
Filmhu podcast #88: Szederkényi Olga és a magyar filmrendezőnők
Riedl Klára, a filmrendezőnő, aki “magyar népi filmmel” futott be 1939-ben
a teljes dossziéHelen / Egy lányról