Kínát sok mindenről meg lehet ítélni, például a kommunista párt politikájáról, a gasztronómiájáról, a művészetéről, sok ilyen dolog van. Nekem valahogy mindig a misztikuma tetszett nagyon. Ha van olyan, hogy misztikus nép, akkor a kínai erősen az” – mondta el Szabó Simon arról, miért foglalkoztatja a távol-keleti ország, melyet régebben a harcművészetek miatt is vonzónak tartott, de személyesen eddig még nem tudott meglátogatni. A film ötlete viszont nem csak ebből a misztikumból, hanem egy személyes megfigyeléséből jött.

A kislányomnak van egy nagyon jó barátnője az óvodában, akinek kínai az anyukája. A gyerekek nagyon jól el vannak egymással, igazából észre sem tudod venni rajtuk a kulturális különbségeket, amit első ránézésre feltételeznél kettejük között. Ez elkezdett engem foglalkoztatni, hogy itt van egy eredendően kínai származású kislány Budapesten, és mennyire megértik egymást a lányommal, hiszen ő is gyerekkorától fogva él Magyarországon.” Ez alapján állandó alkotótársával és a film producerével, Czomba Alberttel közösen elhatározták, hogy dokumentumfilm formájában fogják megszólaltatni kínai származású ismerőseiket arról, hogyan élik meg Magyarországon a mindennapjaikat, és hogy ez mennyire tér el attól, ahogy Kínában élhetnének.

A kőbányai kínai negyed / Fotó forrása: We Love Budapest / Balkányi László

Az élet különböző területeiről keresnek alanyokat, a tervek szerint a szereplők között lesz harcművészeti oktató, sportoló, színész és kereskedő is, öt-hat szálat szeretne behozni a filmbe. A Kőbányán található kínai negyedben is szeretnének forgatni. “Az említett kislány anyukája egy kínai sörmárkát képvisel, az irodájuk és a raktáruk is a kínai negyedben van, így szinte mindenkit ismer ott. Egy egészen hihetetlen, különálló világ épült fel a 80-as évek óta a X. kerületben, például nemcsak saját üzleteik és éttermeik vannak, hanem saját iskolájuk is. Nyilván erről már készültek filmek, de nekem nem is maga a terület, hanem az emberi oldala az érdekes.

Simon ezúttal végig a kamera mögött marad. “Nem szeretnék benne szerepelni, mert nem akarom elvonni a figyelmet a témáról. Inkább egy interjúzós, lekövetős filmre gondolok, amiben elkísérjük az alanyokat elkísérjük a napi teendők közben.”

Szabó Simon

Az eddigi benyomását is megosztotta a letelepedett vagy másodgenerációs kínai ismerőseivel kapcsolatban: “Nekem az érdekes, hogy bárkivel beszéltem, egyáltalán nem olyan álláspontot képviselnek, mint a kínai kormány. Hozzáállásukban abszolút magyar emberként gondolkodnak. Az ember ránéz valakire, és csak azt látja rögtön, hogy fehér, kínai, cigány, fekete. Közben egyáltalán nem ez a lényeg, hanem az, hogyan szocializálódott valaki, mennyire foglalkoztatják a kulturális hagyományok. A magyarországi kínaiak esetében is az a legfontosabb, hogy itt élnek velünk, itt születtek, ugyanolyanok, mint te vagy én, csak épp a külsőségek alapján mást mondanak rá.” Az interjúalanyok véleményét aktuális kérdésekben, így a Fudan Egyetem ügyével kapcsolatban is ki szeretné kérni.

2019 óta húzzuk, tavaly akartuk elkészíteni, de a COVID közbeszolt, hirtelen leállt minden.” Az 50 percesre tervezett filmet 2020 őszén kezdték forgatni, de a forgatás az ismert okok miatt még most is tart. A Közelünkben a kelet az Afterjka gyártásában készül, a Nemzeti Filmintézet közel 5 millió forintos támogatásával.