Nemes Jeles László számára a Moulin nem egyszerű történelmi film: személyes kötődése is van Franciaországhoz, hiszen fiatalon sokáig ott élt, iskolái nagy részét, az egyetemet is Párizsban végezte. A rendező a Jean Moulin-történetben egy olyan ember alakját találta meg, akinek humanizmusa, erkölcsi tartása és rendíthetetlensége különösen közel áll hozzá:
„Amikor elolvastam a forgatókönyvet, azonnal éreztem, hogy a Moulin több egy egyszerű történelmi filmnél; a Saul fia után egyfajta új küldetésnek tűnt számomra. Ahogy egyre mélyebbre ástam magam a korszakban és Jean Moulin életében, a történelmi alak mögött fokozatosan felfedeztem az embert, akihez azonnal, szinte ösztönösen tudtam kapcsolódni: Moulinnak valódi víziója volt a civilizációról, a művészetről és az emberiségről. Mélyen elkötelezett, alapvetően humanista ember volt – és ez nagyon erősen rezonált bennem. Ezt a filmet mindig is egyfajta szerelmes levélnek tekintettem Franciaországhoz. Ahhoz az országhoz, amely nekem lehetőséget adott, hogy szabadon éljek és tanuljak, miután 1989-ben kamaszként édesanyámmal elhagytuk Magyarországot. Valódi küldetésnek éreztem, hogy immerzív módon meséljek Moulin utolsó napjairól: a Klaus Barbie-val és a korszak totalitárius gépezetével való szembenállásáról. Arról a küzdelemről, amelyben végül mindenki maga választja az utat, az emberség vagy a rombolás között.”
A Moulin címszerepét Gilles Lellouche, a francia filmművészet egyik legismertebb és legelismertebb kortárs színésze alakítja. Lellouche közel három évtizede meghatározó szereplője a francia filmnek, pályája során számos alkalommal jelölték a francia filmes szakma legrangosabb elismerésére, a César-díjra.
Gilles Lellouche partnere a filmben a német Lars Eidinger, aki a lyoni Gestapo vezetőjét, Klaus Barbie-t alakítja. A két főszereplő találkozása adja a film drámai magját: egy ember áll szemben egy olyan hatalmi gépezettel, amely minden eszközzel meg akarja törni.
A Moulin Nemes Jeles László első francia nyelvű nagyjátékfilmje. A rendező ebben a filmjében is a szinte állandó magyar kreatív stábjával dolgozott, többek között Erdély Mátyás operatőrrel és Zányi Tamás sound designerrel. Nemes Jeles eddigi nagyjátékfilmjei: Saul fia (2015), Napszállta (2018), Árva (2025), valamint a Moulin (2026).
A Saul fia a magyar filmgyártás történetében soha nem látott díjesőben részesült. Többek közt 2015-ben elnyerte a cannes-i nagydíjat, majd első magyar alkotásként a Golden Globe-díjat, 2016-ban kiérdemelte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat, 2017-ben pedig a BAFTA díjat is - a Saul fia történelmet írt. A Napszállta és az Árva is rangos nemzetközi fesztiválszereplésekkel és díjakkal erősítette a rendező széleskörű elismertségét.
