Novák először a Filmhu-nak beszélt a filmtervről még júliusban. A Volt egyszer egy Mór a máig tisztázatlan bűneset körülményeit mutatja be, méghozzá a két elkövető, Weiszdorn Róbert és Nagy László verzióját ütköztetve. A két bűnöző vallomása gyökeresen eltér egymástól, a rendezőt pedig épp az ezekben rejlő ellentmondások érdeklik.
,,A két tettes közül Weiszdorn Róbert azonnal bevallotta, mit tett, Nagy László pedig arról beszélt, hogy ő csak a kocsinál várt, és volt még egy elkövető, a szerb háborús bűnös Radó, akinek még a létezéséről sem tudunk semmit” - mesélte Novák Erik nyári riportunkban. „Radó kapcsán egyébként nem is indult komolyabb nyomozás, Nagyot egyszerűen elkönyvelték skizofrénnek, pedig Nagy László elég határozottan állította, hogy Radó és Weiszdorn követte el a bűntényt.”
Volt egyszer egy Mór / Fotó: Novák Erik
A film ezeket a rejtélyeket és furcsaságokat vizsgálja, a két elkövető kihallgatását használva keretként. Novák elsősorban kérdéseket szeretne feltenni az ügyről, így fontos szerep jut az egyes verziók közötti különbségeknek. A Nagy és Weiszdorn által a kihallgatásokon elmondott történetek flashback jelenetek formájában elevenednek meg a filmben, a főbb történéseket így több nézőpontból is láthatjuk. „Ha filmes előképeket kéne mondanom akkor talán a Közönséges bűnözőket és Az utolsó párbajt említeném, és persze ott van ezeknek a típusú történeteknek az alapja, A vihar kapujában” - részletezte a rendező az előző beszélgetésünkkor.
Akkor még kérdéses volt az állami támogatás nélkül készülő Volt egyszer egy Mór finanszírozása, de a rendező leszögezte: ,,Szeptemberben forgatunk. Vagy így, vagy úgy. Nagyon szeretnék rendesen forgatni, de lehet, hogy megfogom a kamerát, a nagyon kevés spórolt pénzemet szétosztom a színészek között és megcsinálom gonzóban.”
Volt egyszer egy Mór / Fotó: Novák Erik
A forgatás végül tényleg elkezdődött szeptember elején a Bakonyban, a stáb négy nap alatt annyi anyagot vett fel, hogy abból gond nélkül összeállt egy körülbelül 60 perces nyers vágat. Ezt mutatta meg a rendező a meghívott vendégeknek, akik között a stábtagok mellett a filmen dolgozó szakértők, potenciális forgalmazók és az érintett bank képviselői is helyet foglaltak.
A vetítés így több célt szolgált, de a rendező elsősorban a munkatársait tartotta szem előtt: ,,Amikor eldöntöttem, hogy szervezek egy ilyet, akkor még nulla forintunk volt, és gondoltam, lelkesítem egy kicsit a stábot, szerettem volna megerősíteni bennük, hogy van értelme annak, amit csinálunk” - meséli Novák Erik a titkos vetítést követően a Corvin mozi kávézójának teraszán. ,,Időközben a finanszírozás legalább részben megoldódott, köszönhetően a producernek, aki mivel szintén a művészvilágból érkezett, szívügyének tekinti, hogy meglegyen a film finanszírozása időben. Szóval ezt a négy napot és az azt követő forgatási szakaszt már ki fogom tudni fizetni, és haladunk az előkészületekkel a szeptember végétől október végéig tartó forgatási szakasz felé.”
A forgatás első négy napján flashbackeket rögzítettek, amik a rablás előtti hetek, valamint az eset utáni órák eseményeit mutatják be, a két főszereplő, Nagy László (Major Erik) és Weiszdorn Róbert (Lengyel Benjámin) verzióiban. A vetített vágatban az alkotók azt is jelölték, melyik, egyelőre forgatás előtt álló jelenet vezet el ahhoz, amit látunk. ,,Ezek a jelenetek epizódok a film közepéből, amikbe általában a rendőrségi kihallgatásokból érkezünk meg” - meséli a rendező. Novák Erik hozzáteszi: ,,De nem csak ilyen típusú flashbackek lesznek a filmben, mert vannak városi jelenetek, családi események, és persze maga a rablás… Még hátravan húsz forgatási nap.”
Volt egyszer egy Mór / Fotó: Novák Erik
A sneak preview még utómunka előtt álló jeleneteket tartalmaz, amiken minimális hangkeverést végeztek, és néhol zenét is tettek alájuk, elsősorban azért, hogy már ezen a ponton meghatározzák a későbbi végleges szekvencia hangulatát. A végeredmény így több, mint egy muszter és kevesebb, mint egy nyers vágat, azonban már ennyiből is erősen átjön a három főszereplő, Lengyel Benjámin, Major Erik és Nagy Márk lenyűgöző színészi teljesítménye. A vallomásokat követve két teljesen eltérő verziót láthattunk azokból a jelenetekből, amikor a két főszereplő (Lengyel Benjámin és Major Erik) kipróbál egy fegyvert, vagy épp hurkát ebédelnek egy lacikonyhában.
Lengyel és Major átlényegült alakításai feszültséggel töltik meg a két verzió közötti ellentmondásokat. Weiszdorn karaktere jól működik aktív manipulátorként és az eseményekkel sodródó, Nagy László által sakkban tartott balekként is. Míg Lengyel Benjámin az éles kontrasztra érzett rá, Major Erik a pszichopatológia árnyalatait villantja meg: a saját maga által elmesélt verzióban visszafogottabb, Weiszdorn szűrőjén keresztül pedig cinikus és kíméletlen, viszont mindkét változatban karizmatikus és vérfagyasztó a jelenléte. A két színész összehangolt játékából érződik a karakterek alapos ismerete, a közös jeleneteik pedig tele vannak titokkal és fojtogató feszültséggel.
A rendező is nagyon elégedett velük, sőt, az ügyet behatóan ismerő szakértőtől is pozitív visszajelzést kapott a vetítés után. ,,Eljött Notthoff Ingrid, az Én vagyok a móri mészáros? című könyv szerzője is. Ő volt az egyetlen a teremben, aki személyesen ismerte Nagy Lászlót, és azt mondta, hogy hibátlan a karakter, amit Major Erik hoz” - meséli Novák.
Volt egyszer egy Mór / Fotó: Novák Erik
Lengyel Benjámin alakítása kapcsán pedig a rendező is a kontrasztokat emeli ki: ,,Weiszdorn Róbertnél nagy feladat volt, hogy ugyanannak a karakternek az egymástól gyökeresen eltérő, passzív és proaktív verzióját kellett megcsinálnia úgy, hogy közben végig ugyanabban a karakterben van, csak a tónusa és a hangoltsága más. Nagy Márk Radója pedig úgy kell félelmetes legyen, hogy nem direktben az. De szerintem mindhárman gyönyörűen megcsinálták, amit kértem. A főszereplőkön kívül a háttérszereplők is remekül támogatják a történet kibontását, gondolok itt a szerb banda tagjaira, Lavro Ferivel már két korábbi filmemben is dolgoztam, Issovits Dávid viszont most tűnik fel nagyvásznon először.”
Az átlényegült alakítások kapcsán a rendező külön kiemeli az aprólékos előkészítést: ,,Nagyon sokat próbáltunk a forgatás előtt, és lementünk a karaktereknek egészen a gyerekkoráig. Én egyébként is szeretem a method acting felé tolni a színészeket, részben emiatt is csináljuk azt, hogy csak a forgatás végén vesszük majd fel a kihallgatások jeleneteit. Addigra ők már mindent átéltek, és abban a tudatban lesznek jelen, hogy minden megtörtént, amiről beszéltek. A saját emlékeikhez és érzéseikhez kell majd visszanyúlniuk elsősorban, nem csak a leírt forgatókönyvhöz.”
Volt egyszer egy Mór / Fotó: Novák Erik
Nagy László és Weiszdorn Róbert mellett már a vetített anyagban feltűnik a titokzatos szerb bűnöző, Radó, akit a szerbül egyébként anyanyelvi szinten beszélő Nagy Márk alakít, markáns akcentussal. A film kapcsán izgalmas kérdés, hogy a hivatalos nyomozati anyagok szerint Nagy László által kitalált, az elkövető szerint viszont nagyon is valóságos szerb veterán hogyan illeszkedik majd a jelenetekbe. Bár a karakter eredete kérdéses, a rendező elmondása szerint ez nem változtat a munkamódszeren. ,,Radó alakját is ugyanúgy felépítettük az előkészületek során. Nagy Márkkal is lementünk a figura gyökeréig, és részletesen kidolgoztuk a jellemét, a múltját.”
Radó tehát csak Nagy László történetében jelenik meg aktív szereplőként, sőt, kvázi operatív vezetőként, az egyik jelenetben például abban segít, hogy a rabláshoz használt autót lecseréljék, máskor pedig Weiszdornnal együtt próbálja megnyugtatni a pánikoló Nagy Lászlót. ,,Nekem azt kell megmutatnom, amit Nagy László és Weiszdorn Róbert állít, hiszen az az ő igazságuk. Hogy ki mond igazat, az a néző ítéletére van bízva” - meséli a rendező.
Volt egyszer egy Mór / Fotó: Novák Erik
,,Sokat vártam, de annál is többet kaptam” - összegzi Novák, amikor a forgatással kapcsolatos eddigi tapasztalatairól kérdezem. ,,Fantasztikus, hogy a színészek ennyire benne vannak. És aztán ott van Szabó Gábor, amit ő képileg csinált, az bőven felülmúlta az összes elvárásomat.” Erre a végszóra, tökéletes időzítéssel csatlakozott a beszélgetéshez az operatőr, majd gyorsan szóba került az ő munkamódszere is: mennyire kell előre megtervezni mindent egy ennyire alacsony költségvetésű filmnél?
,,Egy nyers bűnfilmet szeretnénk készíteni, többek között emiatt is hagyjuk magunkat vezetni a színészek által” - magyarázza Szabó Gábor. ,,A színészi jelenlétnek van egy ritmusa, egy tempója, egy bizonyos fokú zaklatottsága, ez pedig visz bennünket.” Ennek kapcsán térünk ki arra is, hogy képileg hogyan próbálják meg összehangolni a két főszereplő által elmesélt történetverziókat, amik fő pontjaikban ugyan általában megegyeznek, összeségében mégis a szöges ellentétei egymásnak.
Szabó ezzel kapcsolatban a gyors reakciók és a folyamatos adaptálódás fontosságát emeli ki. ,,Helyben döntjük el, hogy képileg miben különbözzenek egymástól a két főszereplő által elmesélt változatok. Hiszen a színészek maguk is ezt keresik, az egyes verziók szerint más-más karaktert játszanak. Ez alapjaiban meghatározza a jelenetek ritmusát, más az ütközéseiknek a dinamikája, én pedig ehhez alkalmazkodom a kamerával.”
Volt egyszer egy Mór / Fotó: Novák Erik
Az operatőr hozzáteszi: ,,Mindig a helyszínen születik meg az adott jelenet. Ezt nálam talán a dokumentumfilmes tapasztalatom is hozza. Ott általában egyszer történik meg valami, és akkor kell felvenni. Valahogy ehhez is így állok hozzá.”
Mivel a forgatás nagy része még hátravan, adódik a kérdés, mi a terv, mikorra lehet kész a film. A rendező céltudatosan vázolja az idővonalat: ,,Szeptember végétől kb. október végéig szeretnénk lefogatni a hátralévő napokat, bár egyeztetési nehézségek miatt átcsúszunk kicsit a novemberbe is, de utána rögtön vadul nekiállunk vágni. Ha ügyesek vagyunk, be tudjuk fejezni úgy, hogy a februári Filmszemlén bemutathassuk, aztán március környékén jönne a mozikba. A bemutatót az évfordulóhoz szeretném igazítani. De addig még rengeteg munka van hátra, ami a film low budget adottságai miatt rengeteg kreatív szervezést igényel.”
