Úgy tűnik, a II. Világháború a filmesek kifogyhatatlan téma-raktára, ám a Hitlert és holdudvarát bemutató filmek (A bukás - Hitler utolsó napja, Eichmann), valamint a haláltáborokban játszódó alkotások (Az élet szép!, Sorstalanság, A csíkos pizsamás fiú) mellett sorra jelennek meg a Hitler ellenében fellépő hősökről készített opuszok, mint például aSophie Scholl - Aki szembeszállt Hitlerrelcímű film néhány évvel ezelőtt, és most itt a Valkűr, amelynek mottója a következő: "Isten megígérte Ábrahámnak, hogy nem pusztítja el Szodomát, ha legalább tíz igaz embert talál ott. Úgy érzem, hogy Németországban eggyel kell beérnie." És ez az egy furcsa módon Tom Cruise, ő játssza ugyanis a megtörtént eseményen alapuló Valkűr főszerepét, amely Claus von Stauffenberg alakját és Hitler ellen kitervelt puccskísérletét idézi fel. A történelmileg hiteles film ugyanabba a hibába esik, mint sok "hősfilm", a puccskísérlet résztvevői mintha nem is hús-vér figurák, hanem megingathatatlan szentek volnának, a főszereplőnkkel az élen. Bár Tom Cruise-nak még mindig jól áll az egyenruha, talán jót tett volna a filmnek, ha nem az amerikai sármőr játssza a félszemű német katonát, hanem egy ismeretlen(ebb) arc. A történet izgalmait az a történelmi tény ássa alá némiképp, hogy tudjuk, Hitlert nem ölték meg. Így, miközben izgulunk a puccskísérlet sikerességéért, abban is reménykedünk, hogy ne vigyék el fikciós irányba a filmet. Történelmi-film és Tom Cruise rajongóknak ajánljuk, valamint amerikai iskolakerülő tinédzsereknek, töri óra helyett.
Danny Boyle a Sekély sírhant, a Trainspotting, A part és a 28 nappal később után ismét egy eredeti filmet készített. A Gettó milliomos a nálunk is nagy nézettséggel futott Legyen ön is milliomos! című vetélkedőbe ágyazva meséli el a főhős, az indiai Jamal viszontagságos életét. A fiú jelentkezik a játékra, ám az utolsó kérdés előtt megszólal a duda, és az őrszobán találja magát, kegyetlen kihallgató tisztek gyűrűjében, akik mindenáron ki akarják szedni belőle, hogy honnan tudta a válaszokat. A film három szálon, három hangulatban és műfajban, teljes egységben fut. Végignézzük a vetélkedőt, amelyben az indiai Vágó István igyekszik minél kínosabb helyzetbe hozni a 18 éves fiút, mígnem eljut odáig, hogy feljelentse a rendőrségen. A televízióból olyannyira ismerős stúdióképek és szignálok között időről-időre a sivár kihallgatószoba falai közt találjuk magunkat, ahol eleinte kegyetlenebb, majd szofisztikáltabb módszerekkel próbálják kideríteni, hogyan sikerült Jamalnak eljutnia a húszmillió rúpiás fődíj kapujáig. A sors ezidáig cseppett sem volt vele kegyes, ám a vetélkedő kérdései mind sorsszerűen egy-egy olyan történéshez kapcsolódnak, amelyek kitörölhetetlenül bevésődtek Jamal emlékezetébe. Így jutunk el a film harmadik világába, a színes-szagos, varázslatos és kegyetlen Indiába, amelyben megférnek egymás mellett a szeméttelep dokumentarista képei és a bollywoodi filmeket idéző zenés-táncos betétek. A történet végére az árva teahordó fiúból sztár lesz, a nép ünnepelt hőse, a társadalmi felemelkedés szimbóluma. A film műfaji besorolása lehetetlen, egyrészről egy romantikus bollywoodi krimi, másrészről egy kemény szociodráma, realisztikus mese-elemekkel. Ahogyan Indiának, Danny Boyle filmjének is ezer arca van.
|
|
Ahogyan Indiának, Danny Boyle filmjének is ezer arca van
Forgalmazó: Fórum Hungary honlap,IMDB,előzetes |
Papírkutyák
A Papírkutyák alapsztorija szerint a két Kárpátaljáról országunkban szerencsét próbáló kisstílű figura - Kuplung és Csumpi - börtönbe kerül. Itt mesélik el félelmetes cellatársuknak, Darabnak, hogy hogyan jutottak el idáig. Történt ugyanis, hogy biztonsági őr haverjuktól kaptak egy fülest arról, hogy mikor és miként kell kirabolni a bankjegy-megsemmisítő gyárat. A két barát bandát toboroz az akcióhoz régi ismerőseiből - akár az Ocean's eleven-ben - és aprólékosan megtervezik a bűncselekményt. Persze semmi sem alakul a tervek szerint, és mindennek a tetejébe még csak nem is a bűncselekmény miatt kerülnek később a rács mögé.
Gyöngyössy Bence hosszú évekig a '30-as '40-es évek magyar sikerfilmjeinek újraforgatásán fáradozott, ám ezúttal egy 'eredeti', 'mai' magyar 'vígjátékot' készített. Az eredetiségnek legkézenfekvőbb cáfolata, hogy a főbb szerepekben a Jancsó filmekből oly jól ismert Mucsi-Scherer páros domborít, és a Szőke-Badár kettőst is sikerült egy teljesen történetidegen szálban becsempészni a filmbe, hogy előadhassák jól begyakorolt UPC-s vicceiket. A film poénokat csak nyomokban tartalmaz, és azok is leginkább az egyébként kivételes színészgárda gesztusaiban érhetőek tetten. És a maiságról pedig annyit, hogy bár a filmben felvonultatott figurák szerethetőek, dicséretes az összetartásuk és példaértékű az egymásra való odafigyelésük, azért remélhetőleg nem csak szerencsétlen prosztókból áll a mai magyar társadalom. A film mottója: "A dolgok a legritkább esetben alakulnak úgy, ahogy az ember elképzeli." Reméljük, ez a nagy igazság az alkotókat és a közönséget is vigasztalja.
 |
| Csak szerencsétlen prosztókból áll a mai magyar társadalom? Forgalmazó: CinemaStar honlap,IMDB,előzetes |
