Gondolkodóba ejtett a felkérés, vagy habozás nélkül vállaltad a feladatot? 

Nem volt egyszerű, elég jól ismerem a szakmát ahhoz, hogy tudjam, milyen fogadtatása lesz a döntésemnek, mindazonáltal a Színház- és Filmművészeti Főiskola, amely elődje volt a mostani egyetemnek, számomra is ugyanolyan fontos, mint annak a sok kiváló és kiemelkedő filmkészítőnek, akik több fórumon is hangot adtak annak, hogy féltik a 155 év hagyományával bíró oktatási intézményt. Úgy éreztem, hogy ha nekem nyílik lehetőségem arra, hogy dolgozhassak azon, hogy ez az intézmény ne sérüljön jobban, akkor a sok figyelmeztető és óvó tanács ellenére is megpróbálom ezt. Egy évre vállaltam a rektorhelyettesi pozíciót. Feladatom és szándékom is az oktatást újra beindítani, elsősorban a filmes és média szakra koncentrálva.

Miért gondolod, hogy ebben a feszült helyzetben te vagy a megoldás?

Nem gondolom, hogy én vagyok a megoldás. De véleményem szerint meg kell próbálni kimozdítani az egyetemet a mostani ellehetetlenült helyzetből. Természetesen ezt csak azokkal a tanárokkal  együtt valósítható meg, akik jelenleg is az egyetemi képzésben vesznek részt. Célom, hogy oktatásra koncentráljanak és normális mederbe térjen vissza az egyetemi élet, és az SZFE ismét az ország és Európa egyik legjelentősebb oktatási központjává váljon.  

A tanári karból sokan felmondtak, ezt hogyan lehet orvosolni? 

Én is azt szeretném, és arra fogok törekedni, hogy a jelenlegi osztályok azokkal a tanárokkal fejezzék be a tanulmányaikat, akikkel elkezdték. Természetesen, hogy ha az oktatók közül van olyan, aki a továbbiakban nem kíván részt venni a közös munkában, akkor a diákokkal való egyeztetés után új tanárokat fogunk felkérni.

Milyen oktatási tapasztalataid vannak?

Két filmes iskolát végeztem el, az egyiket Ausztráliában BA rendszerben, a másikat a Színház-és Filmművészeti Főiskolán. Az elmúlt négy évben a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen voltam óraadó tanár, ahol volt lehetőségem a magyar nyelvű tanszék munkájába és annak átszervezésébe beletekintenem.  2006 óta a HSC Stábiskolát vezetem, valamint mesterkurzust is szerveztem Magyarországon. Munkáim során szoros kapcsolatban voltam azokkal a tanárokkal, akik az SZFE-n tanítanak és az ő elképzeléseiket, amelyek a filmes oktatás reformjaira vonatkoznak, részletesen is ismerem. De ahogy azt korábban is említettem, ezeket és minden más reformmal kapcsolatos tervet az egyetem polgáraival együttműködve szeretném összeállítani és megvalósítani, illetve előkészíteni ez alatt az egy év alatt. 

A Magyar Filmakadémia Egyesület ügyvezető elnökeként ez összeegyeztethető az új pozícióval?

Ezt a felkérést filmes szakemberként kaptam, nem a Filmakadémia választott ügyvezetőjeként, személyes döntést hoztam, a két pozíció nem összeférhetetlen. 

Mik a távlati tervek?

Az egy éves megbízás ideje alatt szeretném, ha az egyetemre járó hallgatók nemcsak a legjobb tanárokkal, hanem a legjobb körülmények között tudnának tanulni és munkáikat elkészíteni. Terveim között szerepel az infrastruktúra teljes megújítása is. Szeretném mindezt az iskola falain belül, a tanárokkal és a hallgatókkal közösen véghezvinni. Amikor elvállaltam ezt a munkát, nem azért tettem, hogy a média felületeken szerepelhessek vagy vitafórumokon vegyek részt, hanem azért, hogy az egyetem polgáraival együtt teremtsük meg annak a lehetőségét, hogy a korábbi hallgatók sikereihez méltó filmeket tudjanak készíteni mind a jelenlegi diákok, mind azok a fiatalok, akik a jövőben szeretnének itt tanulni. Én úgy gondolom, hogy ez az útja annak, hogy megerősödjön az egyetem autonómiája.

Az interjú kérdéseit emailben tettük fel.