A közel százperces, osztrák-német koprodukcióban készült film egy rendhagyó kezdeményezést jár körbe: Orsós János roma származású Waldorf-tanár és a szociológusi és politikusi pályát otthagyó Derdák Tibor egy kis magyarországi község határában indították el a buddhista Ámbédkar iskolát, hogy a község melletti gettóban élő romák legszegényebb családjainak gyerekeit is felkészíthessék az érettségi vizsgáig.

 

A film szinopszisa a következő:

Egy kis kelet-magyarországi faluban, Sajókazán alapította meg Orsós János roma származású tanár a buddhista Dr. Ámbédkar gimnáziumot, hogy a hátrányos helyzetű roma fiatalok számára perspektívát nyújtson. A Mérges Buddha a romák társadalomból való kizárását dokumentálja, és azt a kísérletet, hogy hogyan lehetne változtatni ezen a képzés és a spiritualitás segítségével. Az alapító és az iskolaigazgató, Derdák Tibor szeretnék egy maguk választotta élet felé vezetni a fiatalokat, s megerősíteni őket a társadalom ellenséges reakcióival szemben. Stefan Ludwig rendező ritkán látható közelségbe kerül filmje szereplőivel és azok mindennapjaival, anélkül, hogy elveszítené a szociális viszonyok objektív szemléletét.

A Fünf Seen Filmfesztiválon a legjobb dokumentumfilm díját elnyerő munka rendezője, Stefan Ludwig az alábbi nyilatkozatot tette közzé:

„Több mint három éven át forgattam a sajókazai romatelepen. Először is alázatot kellett tanulnom. Ezek az emberek utálták a kamerákat. Bizonyos családok ideig-óráig megengedték, hogy forgassak, de aztán hirtelen visszavonták az engedélyt. Lépésről lépésre kellett haladnom. Mondták azt is, hogy menjek a fenébe, találkoztam lekezeléssel, volt, hogy egy kutya harapott meg, de a baráti közeledés és a vendégszeretet egészen váratlan jeleit is tapasztaltam, és tudom, hogy ez közhely, de sok zenés-táncos mulatságon vehettem részt.

Nem vagyok hivatásos segítő és aktivista sem. Nem gondolom magamról, hogy az elnyomottak szószólója lehetnék. Csak vendég vagyok, idegen, kívülálló. Figyelek és megpróbálok a sok különféle, egymásnak ellentmondó benyomásból leszűrni egy történetet.

A nyugati ember hajlamos azt hinni, hogy elegendő pénzzel és megfelelő szakértőkkel mindent meg lehet oldani. De a cigány emberek életének már évszázadok óta része a kirekesztettség. Csak pénzzel és szakértőkkel nem lehet rajtuk segíteni. De remélhetőleg az Orsós Jánoshoz hasonló tanárok kitartása segíthet azokon, akiknek alapvető tapasztalatuk a megbélyegzettség. Orsós Jánosnak és kollégájának, Derdák Tibornak nincsenek kész megoldásai. Folyamatosan kísérleteznek, bele is buknak, feltámad velük szemben is az ellenségeskedés, de ennek ellenére újra és újra próbálkoznak. Olyan forradalmárok ők, akik megfogyatkozott sereggel és szinte fegyvertelenül is folytatják a harcot. Az oktatás a fegyverük.

Indiában bebizonyosodott, hogy az oktatás működik. Ott az érinthetetlenek elhagyták a kasztrendszert, hogy buddhistákká váljanak. János és Tibor szerint ezt a romák is megtehetik.

Le a kalappal a konokságuk előtt.”

Ludwig filmjét ugyan október elején mutatják be, de a legjobb és legfrisebb német filmeket felvonultató Szemrevaló Fesztiválon már szeptember végén is megnézhetjük. A Szemrevalóról szóló tudnivalókkal korábbi cikkünkben foglalkoztunk.