Lélekkel és sorssal bíró emberek
Györgyi Anna és Mucsi Zoltán
Nyomozás sorsok után

"A filmben egy sikeres rendőri nyomozás történetét kísérhetjük végig, főhőse egy jogvégzett roma származású alhadnagy, aki többnyire magányos hősként végzi munkáját" – olvashatjuk a rendező egy korábbi filmhunak adott interjújában. "Származása és Amerikából hazaköltözött felesége miatt társadalmi előítéletek célpontjává válik, ezt súlyosbítja egy olyan rendőrségi ügy, melyben a gyanúsított szintén roma…"

A film technikai részleteiről a rendező elmondta, hogy immár 24 forgatási napon vannak túl, és összesen 50 órányi anyagot rögzítettek. Jelenleg szünetel a munka, mivel a Krétakör színtársulat, amelynek Mucsi Zoltán, a főszereplő roma rendőrtisztet alakító színész is tagja, éppen külföldön lép fel. A stáb még 12 napot forgat március 20-tól, valamint lesz egy extra nap is Erdélyben a jövő héten. „Most ott tartunk, hogy a következő, tavaszi etapra készülünk, megnézzük az eddig felvett anyagot és igyekszünk kijavítani a hibákat.”

Az összesen 260 millió forintos költségvetésből forgó alkotás többször is csúszott, amit szervezési problémák, és anyagiak hiánya, késése okozott. Ennek következménye, hogy az első körben a női főszereplő Paprika Steennel, akivel már szóbeli megbeszélések is folytak, végül mégsem sikerült megállapodni. „Külföldisége, idegensége miatt lett volna szükség rá – indokolta a választást Dettre. Végül a feladatot Györgyi Anna kiválóan megoldotta, teljesen egyenrangú az elsőként kiszemelt főszereplőjelölttel. Györgyi Anna, aki nem beszél angolul tökéletesen formálta meg az angol szavakat, és még az akcentussal sem volt gondja. Alapvetően azonban a színészek jórésze, 95%-a ugyanaz maradt.”

Egyre kevésbé érdeklik a felszín dolgai
Dettre Gábor és Jancsó Miklós a forgatáson

„Az őszi, téli és tavaszi felvételek okozhatnak problémát a képek összevágásakor, de a realitással távolságot tartó bűnügyi történetben ez nem jelenthet komoly gondot, mindez ötletekkel áthidalható – vallja a rendező. Elsősorban lélektani változások és sorsok bemutatása a célunk, ami valamennyire függetleníthető időjárástól és pénzügyi problémáktól.”

„Önmagamhoz hű filmet szeretnék készíteni”

Felhő a Gangesz felett alkotójától nem számíthatunk hagyományos közönségfilmre. „Ahogy az ember egyre idősebb egyre kevésbé érdeklik a felszínen tapasztalható dolgok, inkább az alatta rejlő lényeg válik fontossá. Egy önmagamhoz hű filmet szeretnék készíteni, ezért fontos számomra a szuverenitásom megőrzése, ami nem könnyű, mert akadnak olyan csapdák, amelyekbe én is beleestem a Gangesz készítésekor, most megpróbálom ezeket elkerülni. Nem konkrét csapdákra gondolok, hanem arra a milliónyi információra, ami egy nap rázúdul az emberre. Ettől szabadítom fel egyre jobban magam, ezt fogja - remélhetőleg - ez a munkám is tükrözni. Klisék, közhelyek nélküli stílusról beszélek, melyben a zsáner közhelyeit is kifigurázza az ember, s melyben nem érdekli az sem, ha a szokásost kereső néző pont a szokásos kapaszkodók hiánya miatt nem érti majd meg a munka minden vonatkozását.”

A valóságtól elemelkedett krimitörténet megfilmesítéséhez először egy erősen kontrollált képzőművészeti kompozíció blue box-technikával készült képeit szerették volna rögzíteni, de az elképzelést az anyagi korlátok nem engedték megvalósulni. Ezt követően a képek minimalista megkomponálása következett. „Semmilyen kameramozgás nincs a filmben, sem fahrtok, sem variók. Nagyon kevés tárgy látható, azok is szinte végig a helyükön maradnak. Legtöbbször a lélekkel és sorssal bíró emberek jelennek meg, amivel egyfajta színpadi hatást szeretnék elérni.”

Távolság a realitástól
Fátyol Kamilla
Dettre nem tagadja, hogy munkáján érződhet Lars Von Trier hatása, akinek Hullámtörés című filmje teszik neki, de a Dogville nem. Míg a nagyobb lehetőségekkel rendelkező dán filmes az általa választott sorsot színházba helyezi, addig Dettre inkább a valóság elemeinek minimális alkalmazásával igyekszik „színpadias” hatást elérni. „Ehhez persze szükség van reáliákra, de csak korlátozott mértékben. Például az Üllői úton készített felvételeken láthatók a szereplőink, azonban nincs körülöttük forgalom.”

A stáb nemcsak VIII. kerület, hanem a IX. lepusztult, üres épületeiben is forgatott, többek közt az időtlen hangulat megteremtésére „újjáépítettek” egy elhagyott rendőrkapitányságot is. A budapesti helyszínek között van még bérház, fitness-terem! és az Ecseri piac is. „Az Ecseri sok tárgya, zsúfoltsága azért illik filmem puritán szövetébe, mert abban az egyedi tárgyak jelentősége megszűnik” - fogalmaz a rendező. „Az üresség illetve a tárgyak túlzott zsúfoltsága egyaránt homogén, egyaránt túl van a szokványos, realisztikus megközelítésen. A lényeg, hogy sem tárgyakban, sem háttérmozgásokban, statisztériában, utcai forgalomban stb. nem csináltunk semmi esetlegest, nem engedünk semmi véletlent. Minden és mindenki azért jelenik meg a filmben mert pontos szerepe van. A többi elvinné a figyelmet.”

Fotók: Rózsa Miklós