A Bifff 22. szervezői a filmprogram összeállítása mellett igyekeznek minél több társított programot felvonultatni, amelyek így-vagy úgy, de kapcsolódnak a fesztivál tematikájához. A Nova moziban Fekete Körmök címmel tart kiállítást Manu Mottu, akinek képeit a japán soft-porno ikonográfiája ihlette. A képsorozatok lengén öltözött fiatal hölgyeket ábrázolnak, akik a szakertők szerint igen erős erotikus kisugárzással bírnak. A képek fotó-festmény hibridkollázsok és tele vannak szenvedéllyel, fekete körmökkel és képzeletbeli tájakkal. A már idézett szakértők szerint a kiállítás teljesen magával ragadó, azon a különös, utánérzett és újracsámcsogott módon, amit annyira szeretnek a mérsékelt extravagancia kedvelői.

Hasonló társutas program a Testfestők bemutatkozó versenye. A seregszemlén nem is annyira a hagyományos értelemben vett body-painting technikák dominálnak, hanem inkább az, hogy ki tud minél szürreálisabb és bizarrabb test-transzformációval előállni. Ehhez a festékeken kívül felhasználható üveg, bőr, fa, réz, gumi és ólom, valamint ami még a kreatív versenyző eszébe jut.

Horror mindenhol

A mustrához kapcsolódóan megkíséreltek egy konferenciát is életre hívni a szorgos szervezők. A "horrorfilm mindenhol ott van" felkiáltással életrehívott szimpózium a zsáner 1960-as években kezdődött (és azóta is tartó) felfutására keres magyarázatot. A résztvevők szerint e filmek hatása olykor több is mint azt elsőre gondolnánk: a horrorfilmek vezettek be először olyan filmnyelvi és technikai megoldásokat, amik később átkerültek és népszerűvé váltak a mainstream filmek körében is.

A horror tematika keretein belül rendezik meg az Élőhalott-retrospektívet, amelyben (mint a cím finom utalásából kiderül) az élőhalottakról szóló filmeket gyűjtötték egy csokorba az 1962-es Lelkek karneváljá-tól (Carnival of Souls, Herk Harvey)  a Dellamorte Dellamore című 1994-es Michele Soavis opuszig. Az előzetes tervek szerint az élőhalott filmek nagymestere, George Romero (Az élőhalottak éjszakája 1968, Halottak hajnala 1978) is tiszteletét tette volna a fesztiválon, azonban ez különböző okok miatt idén elmarad.   

Program
Van (és lesz) viszont rengeteg film a sci-fi, fantasy és csatolt részeinek fősodrából, valamint olyan érdekességek mint Rodriguez-től a Volt egyszer egy Mexico, aminek semmi köze ugyan a fesztivál profiljához, de a szervezők szerint belefér. A rendezvényről nem hiányozhatnak természetesen a  távol-keleti rendezők sem. Az Ichi the killer-el, a Visitor Q-val, az Auditionnal (és még 30 egyéb filmmel) kultstátusba került Takashi Miike új filmjét, a Cannes-ban debütált Gozu-t március 23-án láthatják az érdeklődők. Kiyoshi Kurosawa legújabb filmjét, a Doppelganger-t szintén huszonharmadikán mutatják be az Auditorium 44-ben.

Lesz még a vérciki Battle Royale 2 Japánból (Fukasaku Kinji és b. fia), valamint a tüneményes Wonderful World, az első dél-koreai anime. A mezőnyben fut továbbá néhány sokatmondó című alkotás is, úgymint A gonosz messiása (Messiah of Evil), a Parazita babák (Parasite dolls), és a kedvenc, a Kis gyufaáruslány feltámadása (Resurrection of the Little Match Girl).

A magyar színeket a Jött egy busz című szkeccsfilm képviseli, amelyet Március 18-án mutatnak be a Nova moziban. Az öt fiatal rendező által jegyzett műben egyértelműen Pálfi György Táltosembere mutatja a legtöbb fantasy motívumot, valamint az, hogy a fesztivál szóróanyagában a Mundruczó-epizód stáblistáján feltűnik egy "Géza" nevű egyén, akiről a keresztnevén kívül nem tudni semmit. 
Aki Brüsszelben jár, nézzen be a fesztiválra és szórakozzon jól.