Még nincs kormányzati döntés
„Egyelőre csak alacsonyabb szintű elhatározásról van szó, kormányzati döntés még nem született az ügyben. Másrészt tárgyalások folynak, hogy milyen formában lehetne legalább a 175 milliós összeget biztosítani. A kulturális kormányzat keresi a lehetőséget a probléma megoldására. Amíg végleges döntés nincs, addig nem érdemes találgatni”, mondta el a filmhunak Kozma Károly, az NKA Mozgókép Szakmai Kollégiumának elnöke, majd hozzátette: „az NKA-t ez a dolog tulajdonképpen nem érinti. Mi 2003-ban lettünk felkérve erre a munkára, ez a program lezárult, néhány esetben a kormány adott haladékot, és egy olyan mozi van, ahol semmi nem történt, a pénz szépen visszavándorolt az államkasszába.”
Ez a bizonyos „munka” a hazai art mozik fejlesztésére kiírt első pályázatra beérkező kérelmek elbírálása, és az 500 milliós keret odaítélése volt. Kozma elmondása szerint a támogatott mozik három csoportba sorolhatók. Vannak már működő mozik, melyek arra kaptak támogatást, hogy kényelmi berendezésüket hozzák fel a multiplexek szintjére. Ez az esetek többségében megvalósult. A második csoportba a bezárt, azaz működésképtelen mozik tartoznak, melyeknél az újrainduláshoz szükséges fejlesztést kétüteműre tervezték. Az első pályázat ezeknél a moziknál többnyire az első ütem lebonyolítását fedezte, a második ütem vagy éppen csak elkezdődött, vagy még egyáltalán nem. „Értelemszerűen ezt a csoportot sújtja a legjobban a keretösszeg csökkentése, hiszen így a már eddig elköltött pénzek is értelmetlenné válnak. 3 budapesti és 3 vidéki moziról van szó, melyekre már jelentős összegeket költöttek, de még működésképtelenek.” A harmadik csoportba az új mozik építésére benyújtott pályázatok tartoznak.
A második, idén esedékes pályázati kiírás 500 millió forintjára a beérkezett pályázatok összigénye 700 millió forint. „Már eredetileg sem tartottuk a beérkező pályázatok minden egyes fejlesztési tervét megvalósíthatónak. A tervezetekben szép számmal szerepelnek „jó lenne, ha megcsinálnánk” típusú kérelmek. Olyan üzemeltetési költségek, melyeknek semmi közük a fejlesztéshez, ezekkel a moziknak alapvetően kell számolniuk. Gondolok itt a kopott optikák cseréjére, vagy a tisztasági festésekre. Tavaly is húztunk ki tételeket. Én magam is voltam mozis, úgyhogy van némi fogalmam arról, hogy mikor indokolt egy mozi kérelme, és mikor nem.”
„A 42 pályázó mozi közül mindössze 8 olyan van, melyet nem láttam, úgyhogy elég jó képet tudok alkotni a helyzetről. Tudjuk, hogy hol vannak azok a határok, melyeket akár település, akár mozi viszonylatában nem szeretnénk átlépni a támogatások odaítélésében, még akkor sem, ha az eredeti 500 millió forint a rendelkezésünkre állna.”
Kozma szerint egyáltalán nem tűnik kétségesnek, hogy az eredetileg jegyzőkönyvbe foglalt összeget a vállalt időszakban sikerül a kuratórium rendelkezésére bocsátani. „Lesz egy szakmai tanácskozás június 28-án Szegeden, ahol már remélhetőleg a végleges döntés ismeretében, a kínálkozó kompenzálási ötleteket vehetjük fontolóra. Én, mint a kuratórium elnöke csak akkor látom értelmét a pénzek elosztásának, ha az előre megígért 175 milliós összeg, rendelkezésre áll, persze a határidők eltolására látok lehetőséget. Útközben vagyunk, és nem szeretnénk ajtókat becsapni.”
A ciánszínű hangra kell a pénz
Petróczy Sándor, a Mozisok Országos Szövetségének elnöke szerint a 90 milliós összeg gyakorlatilag a semmivel lenne egyenlő. Közben az általános fejlesztések mellett, egy új, egészen konkrét változtatásra is szükség lesz a magyar mozikban. Környezetvédelmi okokból egy új technológiát fejlesztettek ki a fényhang kópiára illesztésére az Egyesült Államokban. Az eddig használt ezüst tartalmú fényhang helyett, egy cián színű színezék kerül fel a kópiákra, melyet a vetítőgépben elhelyezett vörös diódás lézeres letapogató olvas majd le. Így magát a fényhangot nem kell a filmkópiától függetlenül előhívni, tehát csökken az előhívás során használt vegyszerek száma.
Mivel az európai filmgyártásban ennek az új technikának még nyomát se látni, Magyarországon a változtatás csak a mozikat érinti. A vetítőgépeket kell felszerelni az új hangleolvasó szerkezettel, hogy képesek legyenek amerikai filmek vetítésére is. „A letapogató ára 300-500 ezer forint, és ezt minden vetítőgépbe be kell szerelni, mert egy éven belül az összes amerikai film kópiáját ezzel az új technikával készítik majd. A hangminőség nem fog változni, csak a leolvasás technikája.”
A szegedi konferenciáról Petróczy elmondta, hogy az art-mozis pályázat mellett más témák is terítékre kerülnek majd. „Egy zártkörű megbeszélésről van szó, ahol a forgalmazók és a mozisok vezérkara vesz majd részt. Megvitatjuk a Filmtörvény lehetséges hatásait, és szó lesz a Filmiroda tevékenységi köréről is. Ennek a folytatása lesz július végén egy nagyobb szabású konferencia Egerben. Itt az elektronikus mozik kérdését tárgyaljuk meg, valamint a filmterjesztés etikai kódexét alakítjuk ki, azaz a forgalmazók és mozisok közti együttműködés jogi viszonyait igyekszünk majd tisztázni.”
