Elemzést kívánó helyzet
A Filmjus Alapítvány a Filmjus Egyesület éves jogdíjbevételeinek 5%-ából gazdálkodó szervezet, az összeg évente néhány tízmillió forintot tesz ki. Az Alapítvány elsődleges célja, hogy szociális valamint kiegészítő juttatást biztosítson a filmszakmában tevékenykedő, vagy ott több évtizeden keresztül dolgozó és rászoruló alkotóknak. Elsősorban azoknak, akiket a Szerzői Jogi Törvény filmszerzőként definiál, akik egy-egy elkészült munka után szerzői jogdíjban részesülhetnek, rendezőkről, operatőrökről, filmforgatókönyv-írókról és koreográfusokról van szó. Valamint különösen indokolt esetben az előbbi szakmákon kívüli alkotók is elnyerhetik az Alapítvány anyagi támogatását. Vagyis akik jogilag nem filmszerzők „Például egy jogdíjra nem jogosult maszkmester, akinek munkája jelentősen meghatározza egy játékfilm arculatát.”
A szervezet költségvetésének több mint 1/3-át szociális juttatásokra fordítják. Egyfelől a nagyon alacsony jövedelemmel rendelkezők megsegítésére, akiket vagy egy szakmabéli javasol támogatásra, vagy ezt az illető saját maga is kérheti. Éppen ezért rendkívül fontos a személyes adatok bizalmas kezelése, amelyet az érintetteken és a kuratóriumi tagokon kívül más nem ismerhet meg. „Szeretnénk felhívni azok figyelmét, akik a környezetükben nehéz helyzetű kollégáról tudnak, azok értesítsék az Alapítványt!”
Másrészt a magánnyugdíjpénztári tagoknak illetve a tagságról szándéknyilatkozatot tevőknek biztosítanak kiegészítést, valamint azoknak a nyugdíjas filmeseknek, akiknek összes havi jövedelme nem éri el a 130 ezer forintot. „Tőlünk nyugatabbra lévő országokban egy élet munkája után az alkotóknak nem kell napi megélhetési problémákkal számolniuk, nálunk ez előfordulhat, így szükség van támogatásra.”
Bánki Iván szerint nem csak az idősek szorulnak rá az Alapítvány segítségére, hanem egyre több fiatal, frissdiplomás, valamint egy-két filmes dokus, vagy játékfilmes alkotó. Ez is indokolja egy tervezett ösztöndíjprogram elindítását. Az eddigi elképzelés szerint, ha sikerül az Egyesülettől kapott összeget növelni, akkor két-három személy számára féléves ösztöndíjat biztosítanának, cserébe saját, vagy az Alapítvány által kijelölt témát kellene feldolgozni. „A filmszakmában kialakult helyzet szociológiai elemzése akár az egyik jövőbeli ösztöndíjasunk kutatási témája is lehetne.” Annak ellenére, hogy fiatal alkotók is kérik az Alapítvány támogatását, a többség leginkább idősekből áll, főként rendezőkből és operatőrökből.
Pályázat filmprojektek kiegészítésére
Az Alapítvány bevételeinek másik, körülbelül 1/3-át költik a forgatókönyvírást és filmelőkészítést célzó tevékenységre. A kiírást általában tavasz végén, nyár elején teszik közzé. „Semmiféle műfaji megkötés nincs, ennek köszönhetően évente körülbelül 100-120 pályázat érkezik, amelyek körülbelül 1/5-ét juttatja tovább egy döntés előkészítő bizottság.” A háromtagú testület egyike kuratóriumi tag, a másik kettő külsős, elismert rendező, dramaturg vagy író. Választásaikat a kuratórium a legtöbb esetben jóváhagyja, esetleg még egy vagy két pályázatot is javasol a támogatandók közé, de egy projektet sem húz ki a döntés előkészítők listájáról.
Bánki Iván tisztában van azzal, hogy az általuk pályázaton szétosztható összeg nem elegendő filmtervek teljes megvalósítására, „azt többek közt forgatókönyvek lefordítására, terepszemlére érdemes felhasználni. Az alkotók a támogatással főként más szervezetektől elnyerhető pénzeket tudják kiegészíteni.” A beküldött írások játékfilmek esetében forgatókönyvek színvonala nagyon változó, de minden évben akadnak kiemelkedő pályamunkák is.
Végül a költségvetés körülbelül 1/7-e megy el a bírálók díjazására valamint az Alapítvány működtetésére. A szervezet általában nyár végén, ősszel hirdet eredményt. Ezt követően kerülhet sor a felvetett ösztöndíj szempontrendszerének kidolgozására, amelyhez leghamarabb ez év végén láthat hozzá a Bánki Iván, Böszörményi Zsuzsa, Sós Mária, Lénárt István, Csukás Sándor, Jankura Péter, Bacsó Zoltán összetételű kuratórium.
