A zsűrinek néhány napja volt arra, hogy megnézze a 120 nevezett alkotást. Pálos György elmondása szerint nem állítottak fel előzetesen egy közös szempontrendszert, az operatőr-rendező saját szempontjairól beszélt: "Fontos számomra, hogy érezhető legyen a kreativitás, az erőfeszítés, valamint hogy az adott alkotás megfogjon, hatással legyen rám, mint nézőre. Volt több film is a nevezettek között, amely maradéktalanul eleget tett a fenti elvárásoknak." Balog Gábor első ízben zsűrizett kisjátékfilmeket, eddig dokumentumfilmes és játékfilmes zsűrik munkájában vett részt. Ahogyan mindig, ezúttal is filmes tapasztalataira s értékrendjére hagyatkozott a válogatásnál.

Ujj Mészáros Károly: Alena utazása

Az a tény, hogy idén nem lesz kísérletifilmes kategória, nem okozott gondot az előzsűrinek. "Mindig is zavart a besorolások merevsége, mert minden besorolás valamiféle béklyó azok számára, akik határeseteket képviselnek." - mondta Balog Gábor, és hozzátette: "Ha élhetek egy közhellyel, számomra csak kétféle film létezik: jó és rossz, függetlenül attól, hogy új formanyelvi, technikai stb. próbálkozásokról van-e szó." 
"Én személy szerint arra törekedtem, hogy minél sokszínűbb legyen a válogatás, minden kisjátékfilmes alműfaj képviseltesse magát, valamint legyenek rövidebb és hosszabb, profi és amatőr körülmények között készült, olcsóbb és drágább filmek is, stúdiófilmek és táborfilmek egyaránt megjelenhessenek a versenyben."- vázolta szempontjait Pálos György.
 
Pálfi György: Ász póker

Arra a kérdésre, hogy megfigyelhető-e bármiféle tendencia az idei kisjátékfilmes mezőnyben, Pálos György elmondta, hogy több elkészült film lépett fel komoly játékfilmes igénnyel, ami az elbeszélés módját, a filmre vitt történet horderejét illeti, továbbá technikai téren is megfigyelhető egy minőségi javulás - évről-évre könnyebb minőségi eszközökhöz, technikai feltételekhez jutni, legyen szó akár amatőrökről. Az operatőr jó kifutási lehetőségként értékeli a kisjátékfilmes műfajt, hiszen kisebb a felelősség, de ugyanazok a lehetőségek állnak rendelkezésre, mint egy egészestés film készítésekor. "Ugyanakkor azt is megfigyeltem, nézve a nevezett filmeket, hogy gyakori a bizonytalan hozzáállás - sokszor nem értettem a motivációt, és azt éreztem, hogy az alkotó számára sem tiszta a vállalás, vagy akár az, hogy mire is 'jó' egy kisjátékfilm, vagy hova szánja - milyen közönség elé és milyen médiumnak - az adott alkotást." - tette hozzá Pálos György. Balog Gábor nem tudott tendenciákról nyilatkozni, miután első alkalommal zsűrizett kisjátékfilmeket. Számára az volt a legszembetűnőbb, hogy a nevezett száz-egynéhány film milyen széles spektrumon mozgott mind tartalmilag, mind formailag. "Volt olyan alkotás, ahol a szándék világos, de a megvalósítás halmozottan hibás volt. Ugyanígy láthattuk ezt a fordított felállásban is."

Nemes Jeles László: The Counterpart

És, hogy a két előzsűri tag mennyiben volt megelégedve a hármójuk által meghozott döntésekkel? "Alapvetően nem hiszek abban, hogy sok alkotást érintően egységes zsűri-döntés jöhessen létre, abban viszont biztos vagyok, hogy a nyitottság, a gyengébb alkotásokban is az értékek keresése vezérelt bennünket."- mondta Balog Gábor. Pálos György is megerősítette, hogy a zsűri próbálta nagyon nyitottan befogadni, értékelni a látottakat, a döntéskor semmiféle presztízsszempont nem játszott szerepet: "Nehéz a Szemle-zsűri munkája, mert van ilyenkor egy nagyon érzékeny és felfokozott hangulat, amely az egész Filmszemlét körüllengi. Sok alkotó úgy érzi, ha nem került be a filmje, vége a világnak. Ugyanakkor, ha nincs a zsűriben 'ölre menő harc' egy filmért, akkor azért érdemes átgondolni, hogy mennyire sikerült az adott alkotás. Én egy kegyetlen kérdést szoktam intézni másokhoz, de magamhoz is: Te megnéznéd-e a saját filmedet? Az ember, ha őszintén válaszol erre, sokszor szörnyű következtetésekre juthat."