Uganda. Délen és a fővárosban Kampalában viszonylagos béke van, gazdasági fejlődés indult meg, irodaházak épültek, vendéglők nyíltak, a világ főleg erről értesül, és alig tud valamit arról, hogy északon az Úr Ellenállási Hadserege (Lord’s Resistance Army – LRA) változatlanul vívja ádáz küzdelmét a kormánycsapatok ellen.

Miféle sebeket ejt, milyen sorsokat eredményez a polgárháború, erről vall Schumicky Lilla, a filozófus–antropológus végzettségű huszonnégy éves magyar lány története, aki Guluban, vállalva minden kockázatot, példát mutatva világnak, a magyarok jó hírnevét erősítve, igyekszik segíteni a rászorulókon. Munkatársaival nemcsak lelki segélyt nyújt a lázadók által elhurcolt, fogságból kiszabadult embereknek, hanem szakképzést biztosít a számukra, igyekszik megtanítani őket angol nyelven írni, olvasni, szakemberek segítségével varrni, kézműves terméket előállítani, arra, hogyan kell alapvető mezőgazdasági munkákat elvégezni, mert csak így kaphatnak esélyt arra, hogy idővel a saját lábukra álljanak.

A gyermekanyák esetében a szegénységnél és tanulatlanságnál is nagyobb probléma, hogy a fogságból kiszabadult nőket nem akarják visszafogadni, mert a lázadók szövetségeseinek tartják őket. Többségük árva és nincstelen, és az erőszakoskodó katonáknak köszönhetően húsz–huszonkét éves korukra három-négy gyermekük van.

A film szerkezete két nap pillérén nyugszik. Egy nap Ugandában és egy nap Budapesten. Az afrikai anyagot szubjektív kamera rögzíti, Lilla előre megbeszélt terv szerint egy kis kamerával felveszi átlagos napjának történéseit,
itthon mi követjük professzionális felszereléssel,  játékfilmes operatőrrel. A két anyag képi feldolgozásban különbözik és az események mélyén összevetésekre és továbbgondolásra ad lehetőséget:
Milyen állapotokhoz vezet egy ország megosztottsága.
Hol vannak a nyomor, a kiszolgáltatottság határai.

Mellőzünk minden turisztikai és filmes fogást, pörgő vágást. Afrika nem a messzi, varázslatos táj, egzotikus világ lesz ebben a filmben, Lilla nem csupán riportalany,  Afrika közel kerül, karnyújtásnyira. Minden Lilla által bejárható és elérhetõ térben történik.

Lassú, mélyre tekintő film lesz, hosszú, nyugodt időzésekkel arcokon, környezeten. Lilla a központi figura, rajta keresztül pillantunk be ebbe a világba. Rajta keresztül ismerkedünk meg ugandai gyermekanyák sorsával, kellő időt hagyva a befogadó számára az érzelmi azonosuláshoz.

A két anyag a forgatókönyvben láthatóan elválik egymástól és ez a kész filmben is nyilvánvaló lesz, nemcsak a szemszög és a felbontás miatt.

Az afrikai anyagot világosabbra fogjuk hangolni, mindenen átsüt az ottani erős fény, a borzalmakon és szegénységen is átragyogó bizakodás és életszeretet.
Az itthoni felvételek keményebbek lesznek, kevesebb fényerő, nagyobb kontraszt jellemzi. Árnyékosabb hangulat. Ezen kívül fontos szerepet kapnak a fotók, amelyeket Lilla készít Ugandában.