A kérdés: Milyen módon használható fel a filmkép egy tanulmánykötetben vagy egy folyóiratban?
A válasz.
Filmkép a szerzői jogosultak engedélye nélkül legfeljebb idézetként használható fel. Ez azt jelenti, hogy csupán idézési céllal (a gyakorlat szerint ilyennek tekinthető elsősorban a kritikai vagy ismertető cél, a saját álláspont alátámasztása), e cél által indokolt terjedelemben, az eredetihez híven, a forrás és a szerző feltüntetésével, a saját anyagtól jól elkülönülten, valamint kizárólag önálló, saját alkotói munka hozzáadásával létrejött műben van lehetőség filmképet idézetként megjeleníteni.
Természetesen idézésnél is teljesülniük kell a szabad felhasználásra vonatkozóan általánosan megállapított feltételeknek. Ezek közé tartozik többek között, hogy a felhasználás közvetve sem irányulhat jövedelemszerzési, illetve jövedelemfokozási célra, nem lehet sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsíthatja a szerző jogos érdekeit. Ez utóbbi kitétel magában foglalja a szerzőnek a műve integritásának védelméhez fűződő jogát, mely szerint a filmképet – a szerző hozzájárulása nélkül – csonkítva, eltorzítva nem lehet megjeleníteni még idézéskor sem.
Mivel a folyóiratok ellenérték fejében kerülnek értékesítésre, azokban a filmkép felhasználása a jövedelemfokozási célra tekintettel semmiképpen sem tekinthető szabad felhasználásnak. Így az ilyen megjelenítésekhez mindenképpen meg kell keresni a jogosultat (elsősorban a forgalmazót és/vagy a filmelőállítót) és engedélyt kérni tőle a felhasználáshoz. Az engedély kérésére vonatkozó kötelezettség valamennyi filmalkotás esetében fennáll, függetlenül attól, hogy az adott mű Magyarországon forgalmazásra került-e, vagy sem.
Felhívjuk Tisztelt Olvasóink figyelmét, hogy a tanácsadás kizárólag az alábbi jogterületekre terjed ki: szerzői jog, filmjog, médiajog és a fentiekhez kapcsolódóan polgári jog kötelmi része. A honlapon megjelenő bármely tanács vagy válasz csak általános, tájékoztató jellegű. A megalapozott jogi vélemény meghozatalához minden esetben szükséges a tényállás maradéktalan felderítése, a vonatkozó háttérdokumentumok, korábbi szóbeli egyeztetések pontos ismerete, valamint a kérdést feltevő személyes meghallgatása, melyre igény szerint lehetőséget biztosítun