Gárdos Éva 900 millió forintból, 45 nap alatt forgatta le Kondor Vilmos nagysikerű regénysorozatának első kötetét, a Budapest noir-t. Az 1936-ban játszódó film noir főszereplője Kolovratnik Krisztián, aki egy rejtélyes haláleset után nyomoz a bűnös Budapest utcáin. Szerelmét Tenki Réka alakítja, aki talpraesett fotóriporterként segíti a férfi munkáját, a további szerepekben Dobó Kata, Anger Zsolt, Kulka János és Kováts Adél láthatóak. A tél végén tartott sajtótájékoztatón három újságírót sorsoltak ki, akik amellett, hogy ellátogathattak a forgatásra, statisztálni is beállhattak a 30-as évek füstös világába. A Filmhu újságíróját is beválasztották a szerencsések közé – így jutottunk ki az egyik éjszakai felvételre, ami a Keleti pályaudvaron zajlott.

Fotó: Kende Tamás / Pioneer Pictures

A forgatás előtti előzetes ruhapróba egy óriási gyártelep hátsó épületében volt, ahol a 30-as évek stílusát és színvilágát idéző ruhák, kalapok, kabátok és katonazubbonyok tömegével találtuk szembe magunkat, a hosszú fogasok alatt pedig a méret szerint szétválogatott bőr- és lakkcipők sorakoztak. A jelmezekért felelős csapat  egyszerre többünknek kereste a megfelelő öltözéket: előttem egy kislány, mögöttem pedig egy idős úr várt a rá illő kabátra. Néhány változtatás után elkészült a szettünk, adtak egy sorszámot, és lefényképeztek a jelmezben. A Mafilm stúdión kívül számos külső helyszínen, rengeteg statisztával zajlott a forgatás, emiatt volt nagyon fontos, hogy mindenkinek meglegyen a saját sorszáma, hogy a helyszínen ne legyen kavarodás a ruhákkal és a kellékekkel.

Flesch Andrea, a film jelmeztervezője  számos hazai és külföldi produkcióban dolgozott korábban, legutóbb a The Duke of Burgundy című kösztümös drámában, legközelebb pedig Till Attila Tiszta szívvel című filmjében láthatóak a munkái. A korszakról és a karakterek stílusáról elmondta, hogy a 30-as éveket egy kifejezetten szexi érának tartja: a férfiaknál az öltöny és a kalap, a nőknél pedig a selyem és a muszlin érzékisége dominált. A filmben használt legtöbb ruha eredeti, korabeli darab, de akadt olyan is, amelyet kifejezetten a szereplőkre csináltattak. Gárdos Éva rendezővel mindvégig arra törekedtek, hogy a regény és a noir műfaján belül egy olyan saját világot tudjanak megteremteni, amely egyszerre korhű és modern.

Fotó: Kende Tamás / Pioneer Pictures

Flesch Andrea elmondása szerint Tenki Réka karaktere, Eckhardt Krisztina egy mindenre elszánt világpolgár, aki extravagáns stílusával megelőzi a korát, erős személyiségével kiemelkedik a társai közül, és ezt akarták kihangsúlyozni a jelmezekben is. Dobó Kata a helyi bordélyház vezetőjét, Vörös Margót játssza a történetben, a madam alakjának a megteremtésénél is az volt az elsődleges cél, hogy különleges és vonzó legyen. Gordon Zsigmondnál a Humphrey Bogart-féle ikonikus kabát és kalap kombinációja volt a kiindulópont, erre a sziluettre építették fel Kolovratnik Krisztián karakterét. A történet mindössze három nap alatt játszódik, a lezser és sportos főhős pedig folyamatos mozgásban van, így nem sokat foglalkozik a ruházatával, és inkább a megoldandó ügyre koncentrál.

A ruhapróba utáni hétvégén, vasárnap hajnalban a Keleti pályaudvar oldalában lévő étteremben gyülekeztek a statiszták, ahol éjfélre már szép számmal sorakoztak a papok, a katonák, a kalauzok, és az elegáns gyászruhában pihenő hölgyek. Erre az éjszakára két jelenetet terveztek be: Gömbös Gyula miniszterelnök temetése, és Zsigmond és Krisztina búcsúja az induló vonatok között. Miután megkaptuk a korábban összeválogatott ruháinkat, a fodrász és a sminkes következett: a korabeli frizura és kozmetikázás után, teljes menetfelszerelésben vártuk, hogy a mi jelenetünk következzen. A relaxáló papok és katonák közt láthatólag nagyon sok volt a rutinos statiszta – sokan könyvvel vagy keresztrejtvénnyel érkeztek, a legtöbben viszont inkább a két jelenet közti pihentető alvást választották. A néhány órán át tartó csendes készenlét után, végül reggel hatkor hívtak ki minket a búcsújelenethez.

Fotó: Kende Tamás / Pioneer Pictures

A Keleti egyik hátsó peronjának egy szakaszát a kor stílusának és a film noir műfajának megfelelően alakította át Pater Sparrow díszlettervező. Elmondása szerint egy-egy apró részletet, mint például a peronszámokat és más modern táblákat autentikusan ki tudták takarni, de az utómunka során így is bele kell majd nyúlni digitálisan a felvételekbe, például el kell tüntetni a háttérből a magasfeszültségű kábeleket. Az egyik leglátványosabb kellék Krisztina vonata volt: egy eredeti 424-es gőzmozdony, amelyet a hozzákapcsolt kocsikkal együtt a Vasúttörténeti Múzeum segítségével állítottak pályára a forgatás idejére.

Régi típusú, utcai nagyóra, hirdetés, újságosbódé, telefonfülke, bőröndöket szállító kiskocsi, és sok egyéb díszítés segítségével varázsolták vissza a pályaudvart a 30-as évekbe. Láthatóan nagyon ügyeltek arra, hogy minden elem használatban legyen a képen, a statiszták sodrásától folyamatos mozgásban volt az egész díszlet: a kép legszélén lévő telefonfülke mellett, ugyanakkora átéléssel játszotta mindenki a szerepét, mint közvetlenül a kamera előtt. Mivel a felvett jelenet hosszában és széltében is lefoglalta a peront, a szünetekben átengedték a vonatukhoz siető embereket, sokan közülük meg is álltak, hogy belenézzenek a forgatásba. A szerepünk szerint mi magunk is nagy sietségben voltunk: a családunkkal siettünk a kijárat felé, bőröndökkel a kezünkben.

Fotó: Kende Tamás / Pioneer Pictures

A csípős hajnali hidegen és a sok statiszta mozgatásán kívül az is nagyban megnehezítette a jelenetet, hogy a mozdony, amin a főhősnő állt, valóban elindult az állomásról, így minden felvétel után vissza kellett tolatnia a kiindulási pontra. Miközben Gárdos Éva a színészeket instruálta az átállások alatt, Ragályi Elemér több szögből is felvette a búcsújelenetet: először az induló vonat kabinjából, aztán a peronról, vagyis Gordon szemszögéből, majd a vágány mellé villámgyorsan összeszerelt fahrt-sínre rakta rá a kamerát, amely a vonattal párhuzamosan tudott így elindulni a menetirányba. Ezekhez a felvételekhez is odaállítottak minket a háttérbe: egyszer az elsuhanó lábak közé kellettünk, máskor pedig a vágány mellett álltunk és vártunk.

Reggel kilencre végül minden tervezett jelenettel elkészültünk, így ahogy megköszönték a munkát, a díszletesek szélsebesen elkezdték leszedni a korabeli díszítéseket, bontották a bódékat, és mi is visszaszolgáltattuk a jelmezeket, majd elhagytuk a pályaudvart. Azóta pedig már az utolsó forgatási napon is túl van a Budapest noir stábja, így már csak a kész filmet kell kivárni – a bemutató egy év múlva várható.

Budapest Noir

színes, magyar film noir

Szereplők: Kolovratnik Krisztián, Tenki Réka, Dobó Kata, Anger Zsolt, Kulka János, Kováts Adél, Szabó Simon

Rendező: Gárdos Éva

Író: Kondor Vilmos

Forgatókönyvíró: Szekér András

Fényképezte: Ragályi Elemér

Díszlet: Pater Sparrow

Jelmez: Flesch Andrea

Producer: Kemény Ildikó / Pioneer Pictures