- Miért fontos Önnek a KAFF?

- Ez egy remek alkalom, hogy egyrészt egymással találkozzunk, másrészt lássuk egymás munkáit, mert gyakorlatilag majdnem úgy néz ki, hogy a fesztiválnak dolgozunk, nem a közönségnek. Nincs nagyon alkalom rá, hogy más platformon is bemutatkozzunk. Egy pár évig volt a Tavaszi Fesztiválon, hogy a nagy versenyfilmek előtt levetítettek egy-egy animációs filmet, de az is megszűnt. Úgyhogy minden ilyen alkalomnak nagyon örülök, pláne annak, hogy hazai, és a haza közönségnek mutakozunk be.

- Mit szól az idei hazai mezőnyhöz?

- Egyértelmű a komputer animáció, itt külön kiemelném itt a Tóth Paját, akinek egyébként is nagyon szeretem a mozijait. Azt hiszem, az nagy öröm, hogy sok fiatal van már, tehát van bőven utánpótlás. És hát remélem, hogy jobban el lesznek kényeztetve mint mi. Talán már a televíziók is szorgalmazzák, hogy minél több filmet bemutassanak. Ez nagyon fontos, mert a közönség is csak így tud felnőni a dologhoz, hogy egyre több animációs filmet lát, és megismeri egyáltalán. Mert az a baj, hogy inkább ilyen rajzfilmnek van kipipálva ez a műfaj, és ilyen értelemben egy kicsit komolytalannak veszik. Holott hatalmas eredmények vannak a háta mögött.

- Hogyan néz az elkövetkező három évre? A Pannóniafilm, ahol filmjeit készíti, a csőd szélén áll.

- Egyelőre annyi reménysugár van, hogy még a következő filmemre ígértek egy összeget, tehát talán még meg tudom csinálni. Ez még egy nagy kérdőjel, hogy mi lesz a Pannónia sorsa. Nagyon bizakodunk, hogy nem hagyják, hogy tönkremenjen. Mert akkor ez a maroknyi csoport is eltűnik a pályáról.

- Maradnia kell tehát a szerzői filmeknél?

- Hát ez kényszerhelyzet. Bár nagyon szívesen csinálnék sorozatot, tévéfilmeket. Annak idején ez tartott el bennünket. Két legyet ütöttünk egy csapásra. Egyrészt anyagilag a filmgyár fönnmaradt, ebből művészfilmeket is tudtunk csinálni, mert megvolt az anyagi háttere. Másrészt, hogy a gyerekek jó rajzfilmeket láthattak, mert nagyon magas színvonalú filmeket csináltak a kollégáim, amik nyugaton is sikert arattak. Hát csak visszatér az a korszak, amikor rendesen el tudtuk látni a televíziókat esti mesével!