Etyeken épül a legnagyobb műterem

Az állam és az üzleti világ példaszerű viszonya – Hiller István

Bevezetőjében Hiller István arról beszélt, hogy az etyeki filmstúdió tervében az állam és az üzleti világ együttműködésének mintaszerű példáját látja. A magyar filmeseket szélesen képviselő Filmszakmai Kerekasztal és a Kulturális Minisztérium (NKÖM) közös munkájának eredményeként megszületett a Filmtörvény, melyet a Parlament 100%-osan fogadott el decemberben. Az ehhez kapcsolódó adó- és befektetési kedvezmény vonzó terep az üzleti világ számára.

Hiller István kiemelte, hogy a  megnyitását jövő év végére tervező etyeki filmstúdióban nincs állami, tehát az adófizetőktől származó pénz – teljesen üzleti alapon finanszírozzák és hozzák létre azt.

A miniszter végül arra kérte a befektetőket, hogy ne csak a magyarországi filmgyártásra gondoljanak, hanem vállalkozásukkal a magyar filmművészet és filmipar számára is teremtsenek új lehetőségeket.

Építkező tehetség, filmszakmai tapasztalat – Andy Vajna

Andy Vajna, a magyar származású amerikai producer vette át a szót, és elmondta, hogy Demján Sándorral 15 éve ismerik egymást, és azóta próbálkoznak közös üzletbe fogni. Az etyeki stúdió révén most lehetőségük nyílik arra, hogy egyesítsék Demján építkező tehetségét Vajna filmszakmai tapasztalatával.

A producer elmondta, hogy a műtermek sokszor Amerikában sem elég nagyok. Így több film esetén külön medencét kellett építeni ahhoz, hogy a víz alatti illetve feletti jeleneteket le tudják forgatni. Etyeken olyan stúdió fog épülni, amelynek egyik, több mint 6000m2-es, süllyesztett medencével rendelkező csarnoka a világ legnagyobb műterme lesz. Az egész komplexum pedig mintegy 1000-1200 embernek fog munkát adni.

A magyar Filmtörvényt Vajna a világon egyedülinek nevezte. Eddig ugyanis Kanadában volt a legnagyobb adókedvezmény (12%), mellyel majdnem egész Hollywoodot elcsábították. Persze nem kell tartani a lerohanástól sem: lassanként, fejlődő ütemben fognak idejönni a produkciók, csakúgy, mint Prágába, ahol ma már 6 hónapot kell várni arra, hogy valaki a filmjével sorra kerülhessen.

Tervek és szolgáltatások – a Korda Stúdió

A tervezési munkálatok párhuzamosan zajlanak Los Angelesben és Magyarországon. A magyarok jelenleg a terület rendezési, illetve koncepcionális tervein dolgoznak. Az épületeket a Finta Építész Stúdió tervezi – Demján őket tartja leginkább alkalmasnak arra, hogy az építés közbeni tervezést magas fokon valósítsák meg. Éppen ezért nem is írtak ki pályázatot, mint Demján elmondta, a legjobb épületek eddig sem zsűridöntések alapján készültek. A filmstúdiókat a Bastien and Associates, Inc nevű Los Angeles-i cég tervezi – ők kifejezetten filmstúdiók építésére szakosodtak.

Fontos szempont, hogy a kapcsolódó filmszakmai szolgáltatások köre minél szélesebb és magasabb színvonalú legyen. Így például már tárgyalnak gyártócégekkel, hogy egy olyan filmkamera és világítási parkot hozzanak létre, amely az egész közép-kelet-európai régiót ki tudná szolgálni.

Vállakozó kedv és kockázat – Demján Sándor

Demján Sándor beszédét azzal kezdte, hogy ha valahol túl sok a pénz, akkor az utat keres magának: egy hozzáértő csapatra van szükség, akik tudják, hová kell helyezni. A székely származású Demján annak idején, 1973-ban a SKÁLA áruházlánc megalakításával szerzett hírnevet magának, majd ezt olyan projektek követték, mint a Magyar Hitelbank megalapítása, az első bevásárlóközpont, a Pólus Center létrehozása 1996-ban, majd a WestEnd City Center 1999-es megnyitása.

Az üzletember, aki a merészség és a vállalkozó kedv híve, elmondta, hogy a kormány az 500 intézkedéséből egy igazán jelentős lépést tett csupán – ez pedig a Filmtörvény megalkotása volt. Ugyanakkor felhívta arra is a figyelmet, hogy csak lépéselőnyben vagyunk: mások is meg fogják tenni a maguk lépéseit ezen a területen. Az Unió éles versenyt is jelent egyúttal, ami akár előidézheti azt is, hogy Magyarország kiürül, a máshol kedvezőbb feltételek elcsábítják a szakembereket. Szakmai képzésekkel pótolnunk kell azt a közel 2 évtizedes lemaradást, amiben jelenleg a filmszakma található.

Demján is kanadai példát említett: mint tapasztalta, ott valóban létezik a szórakoztatóipar és megél állami támogatások nélkül is. Ennek záloga, hogy színvonalas és jó produkciók készülnek.

Demján reagált a Filmtörvényt és az etyeki tervet érő kritikákra és fanyalgásokra is. Azt üzente bizonyos magyar producereknek, hogy „felejtsék el, hogy az állam fogja eltartani őket”. Mint hozzátette, a magántőke egyébként is hatékonyabbnak mutatkozik és a tapasztalatok szerint jobb produkciók születnek belőle. „Meg merjük csinálni”, mondta Demján a Korda Stúdióról. Példaként a WestEndet említette, melyet szintén nagy kockázat volt létrehozni, sokan fanyalogtak akkor is, de ma már a világ különböző részein másolják a bevásárlóközpont struktúráját. „Nincs megígért siker”, jelentette ki, ugyanakkor üzlettársával megbíznak magyar kultúrában és filmszakmában. Ugyancsak igaztalan kritikának nevezte a Hiller Istvánt ért támadásokat, miszerint nem kellett volna bejelenteni Cannes-ban az etyeki stúdió felépítését. A minisztert ugyanakkor ők kérték meg, hogy ezen a fórumon adja hírül a világnak tervüket. Ennél jobb marketingfogást nehezen találtak volna. A Korda Stúdió mellett pedig nevetséges lett volna bejelenteni a pomázi, sokkal kisebb volumenű vállakozást is a nemzetközi szakma előtt – mint ahogy ezt sokan elvárták volna – mert ekkora méretű stúdiók mindenfelé találhatók a világban. Demján hozzátette, fontos ugyanakkor, hogy több kicsi stúdió is épüljön az övék mellett, és ilyen irányú fejlesztések is történjenek.

Hogy a Korda Stúdió Etyeken épül, abban jelentős szerepe van annak a személyes kötődésnek, hogy Demján itt nőtt fel és kötelességének érzi, hogy segítse ezt a települést. A filmstúdió egy volt katonai területre épül, ahová korábban lőszergyárat terveztek. Ez azonban Demján szerint nem illett volna bele Etyek csodálatos környezetébe, valamint természetvédelmileg sem lett volna kedvező. Azok a filmesek, akik itt fognak dolgozni, talán már a szép táj miatt is visszajönnek majd újra filmezni.

Jelentkeztek már befektetőtársak is Korda Filmstúdió létrehozásához. Jelenleg csak ketten, Demján és Vajna a tulajdonosok, de tervezik több jelentkező bevonását is – elsősorban nagy nemzetközi bankokat és gyártócégeket.

Persze tervüket illetően sok múlik azon, milyen lesz a jövőben Magyarország. Kutatóközpont például nem lesz az országban, mert ahhoz ipar kell, állítja a vállalkozó. A filmgyártásban azonban versenyképesek lehetünk. Ki kell képezni közép-, felső- és szakmunkás szinten is azokat, akik ebben részt vehetnek majd. Az sem kizárt persze, hogy a fokozott érdeklődés miatt kezdetben szakembereket kell importálni külföldről – de ez már más helyzet, mint amikor tőlünk megy el a kvalifikált magyar munkaerő.

Kulturális-idegenforgalmi központ Etyeken

Kálmán Lajos, Etyek polgármestere a település a filmstúdió számára előnyös helyzetéről beszélt. Etyek mindössze 28 km-re van Budapesttől, három autópálya között fekszik, ugyanakkor csendes, békés település.

A falunak sem jön rosszul a vállalkozás: Etyek 15 éve borvidék – a borturizmusra is jó hatással lehet a filmes pezsgés. Másrészt a lakosság nagy része munkahelye miatt Budapestre ingázik, naponta akár több órát is utazással töltve. A filmstúdió viszont új munkalehetőséget jelentene a helybélieknek. A lakosság többsége emiatt a beruházás mellé áll.

A polgármester két érthető félelmet említett, amely néhány lakosban felmerült. Az egyik a motorizációtól való félelem, miszerint a beinduló filmgyártás Budapest-szerű állapotokat idéz elő. A látogatók száma azonban korlátozható, érvel a polgármester, valamint a hétköznapok jellege sem változna meg, hiszen a filmstúdió miatt érkezők a saját munkájukkal lesznek elfoglalva. A másik aggodalom az uniformizálódásról szól, ezzel szemben azonban Kálmán szerint éppen az egyéni értékeket érdemes fejleszteni, hiszen a látogatók erre lesznek kíváncsiak. 

Etyeken további beruházásokat is terveznek a 150 millió Eurós stúdióhoz kapcsolódóan. Így például épülni fog szálloda, a kőbánya helyén szabadtéri színpad, ahol kulturális fesztiválokat lehet tartani, a sztárszínészeknek luxusvillákat építenek, melyeket ki lehet majd bérelni, amikor éppen kihasználatlanok. A filmek díszletei, mint a világon sok helyen turistalátványosságként szolgálhatnak, valamint szintén nagy üzlet várható a különböző, filmekhez kapcsolódó emléktárgyak árusításából. Ugyancsak hatással lenne a stúdió a helyi középiskolára, melynek jelenleg tárgyalnak a filmes szakképzés irányába tolódó arculatváltásáról.