A nyolcvanas évek végén találkoztál először a buddhizmussal. Milyen kérdésekre vagy élethelyzetekre adott számodra választ akkoriban?
Nagyon fiatal voltam és abban a korban a nemzedékemben rengeteg kérdés merült fel az élet értelméről. Erdélyben a Ceaușescu-diktatúra alatt nagyon korlátozottak voltak a lehetőségeink és a kilátásaink. Aki ilyen közegben él, elkezd gondolkozni, hogyan tud változtatni az életén. A tudat szabadsága nagyon fontos kapaszkodó volt számunkra a buddhizmusban.
György-Kessler Márta / Kép forrása: Mozinet
Első dokumentumfilmed, a 2014-ben megjelent Hannah – a buddhizmus útja Nyugatra Láma Ole feleségét, Hannah Nydahlt, mutatja be, akit már korábban ismertél. Mire voltál leginkább kíváncsi az életéből, amit át szerettél volna adni a filmben?
Hannah-t személyesen ismertem. Rendkívül inspiráló nő volt. Nagyon visszafogott, mégis erőteljes jelenléte volt. Sokak életére gyakorolt hatást azzal, ahogy az emberek felé fordult. Rengeteg időt töltöttem vele, gyakran utaztunk együtt, és úgy éreztem, hogy nekünk, nőknek, erős inspiráció és példa lehet az élete. Többféle női példakép létezik. Hannah sok érdekes tulajdonságot egyesített: nyugodt, szeretetteljes, nyitott volt, odafigyelt másokra, félelem nélkül élt és független volt. Végig támogatta a férjét és maga is óriási szerepet vállalt abban, hogy elhozzák nyugatra a buddhizmust. Egyedülálló példakép volt. Ezt szerettem volna visszaadni a róla szóló első filmemben.
Színésznőként kezdted a pályád. Volt benned bizonytalanság vagy félelem, amikor belevágtál a Hannah rendezésébe?
A színészként szerzett tapasztalat segített, mert betekintést nyertem a mozgóképkészítés világába, még ha a dokumentumfilm más műfaj is. Utólag visszagondolva az is sokat számított, hogy kifejezetten közel állnak hozzám a kreatív munkák.
A Hannah-t Adam Pennyvel ketten rendeztétek és producerei is voltatok a filmnek. Hogyan indult a közös munkátok?
Hozzám hasonlóan Adam is gyakorló buddhista, már egy ideje ismertük egymást. Amikor felmerült az ötlet, hogy készítsünk egy életrajzi filmet Hannah-ról, eszembe jutott, hogy Adam dokumentumfilmek gyártásával foglalkozik. Megkérdeztem, hogyan vágjak bele egy ilyen alkotás elkészítésébe. Azt mondta, szívesen segítene, mert ő is nagyon érdekesnek tartja Hannah életét, így közösen kezdtünk el dolgozni a filmen.
Azt mondtad, azért is vágtál bele a Találkozás a Buddhával elkészítésébe, mert a Hannah vetítésein azt láttátok, hogy szinte mindenki érdeklődött a téma iránt, függetlenül attól, hogy buddhista volt vagy sem. Mikor dőlt el, hogy Hannah után a férje, Láma Ole és 16. Karmapa találkozása lesz a következő filmed témája? Mi volt az a pillanat vagy felismerés, ami ebbe az irányba terelt?
A Hannah vetítésein észrevettük, mennyire sokan érdeklődnek a téma iránt és mennyi embert megérintett a film. A vetítések utáni közönségtalálkozókon sokan megkérdezték, hogy ki az a 16. Karmapa, mi az a tibeti buddhizmus, kicsoda Láma Ole. Többen is nekem szegezték a kérdést, hogy mikor készítek egy filmet Láma Oleról. Később összeültünk pár barátommal, és eljátszottunk az ötlettel, hogy mi lenne, ha készítenénk egy dokumentumfilmet Láma Ole Nydahl és 16. Karmapa életéről, valamint a találkozásukról, aztán úgy döntöttük, megvalósítjuk.
Szerinted mit látott meg Láma Ole-ban és Hannah-ban 16. Karmapa, ami alkalmassá tette őket arra, hogy a buddhizmus nyugati terjesztésének meghatározó alakjai legyenek?
16. Karmapa egy élő Buddha volt, aki különféle képességekkel bír. Ismeri a múltat, a jelent és a jövőt. Látja a karmikus összefüggéseket és meglátja a lehetőséget az emberekben. Karmapa azt is mondta Ole-nak és Hannah-nak, hogy előző életükben lámák voltak. Valószínűleg felismerte a képességüket, hogy nagyon sok emberhez tudnak kapcsolódni, és megosztani velük a buddhizmust.
16. Karmapa unokaöccse és közeli kísérője, Láma Dzsigme Rinpocse történelmi konzultánsként vett részt a Találkozás a Buddhával című filmben. Mit jelentett számotokra az ő jelenléte?
Az elejétől fogva nagyon fontos volt a szerepe. Tudtam, hogy ha készíteni szeretnénk egy filmet 16. Karmapáról, akkor kell valaki, aki segít abban, hogy autentikus legyen a történet. Ha egy ekkora jelentőségű személyiségről akarunk mesélni, nem hivatkozhatunk akármilyen forrásokra. Láma Dzsigme Rinpocse jól ismerte 16. Karmapát, rengeteget tud róla. Óriási szeretettel ajánlotta fel a segítségét. Rengeteg apró részletet mesélt el, ami az animációs jeleneteknél nagyon fontos volt, elmondta, kiket érdemes még felkeresni, akik szintén ismerték 16. Karmapát.
Kép a Találkozás a Buddhával című filmből
Láma Ole-nek voltak kreatív ötletei, amikor készült a Találkozás a Buddhával?
Számos ötlete volt. Leginkább abban segített, hogy megértsük a történet minden részletét. Fontos volt, hogy úgy tudjuk elmesélni ezt a történetet, hogy egyszerre legyen érdekes és hiteles. Amikor forgattuk a Hannah-t, Dardzsilingben kerestünk egy házat, ahol Ole és Hannah annak idején tanultak és meditáltak. Sehogy sem találtuk, és a helybéliek sem tudtak segíteni. Amikor felhívtuk Ole-t, épp a frankfurti repülőtéren állt, és onnan elmondta, melyik utcán merre forduljunk és hol találjuk a házat.
Amíg dolgoztál a filmen, gyakorlatilag minden gondolatod körülötte forgott, vagy időnként el tudtál távolodni tőle?
űNagyon hosszú ideig tartó munka volt, de könnyebbséget jelentett, hogy a film elkészítésének a különböző fázisai nagyon változatosak. A kutatás, a forgatás, az anyagok elrendezése és az elővágás mind másfajta kihívást jelentett, így nem egy nagyon hosszú munkafolyamatként tekintek vissza erre a filmre. Nagyon fontos, hogy olyan szakemberekkel dolgoztam, akik más nézőpontokat is behoztak a munkába és nem mindig ugyanazok a személyek dolgoztak az egyes kreatív szakaszokban.
A filmben található animációs jelenetek célja, hogy illusztrálja azokat a történeteket, amikhez nem voltak archív felvételeitek vagy fotóitok. Az animációs részek elkészítését a CUB Animation stúdió végezte. Hogyan találtátok meg velük azt a vizuális nyelvet, amivel ezeket a hiányzó történeteket el tudtátok mesélni?
Ez egy egyéves munkafolyamat volt és egy külön részleg dolgozott rajta. Majdnem napi szinten követtük figyelemmel az elkészülő animációs jeleneteket, és adtunk róluk visszajelzést. Olyan volt, mintha párhuzamosan egy másik filmen is dolgoztunk volna. Nagyon oda kellett figyelni, hogy hiteles legyen az animációs jelenetekben megjelenő képi világ, például hogy milyen volt 16. Karmapa testbeszéde vagy hogyan nézett ki Tibet.
Kép a Találkozás a Buddhával című filmből
Először egy tízórás anyagot készítettetek a felvett anyagokból, majd ebből vágtátok össze a 145 perces végleges verziót. Sok olyan jelenet vagy történetszál volt, amit különösen sajnáltál, hogy végül nem került be a filmbe?
Természetesen. Szem előtt kellett tartanunk, hogy a film azoknak a nézőknek is szól, akik nem tudnak sokat a buddhizmusról. Komoly művészeti kihívást jelentett, hogy a tízórás anyagból összevágjuk a két és fél órás verziót. A vágónak óriási segítséget jelentett, hogy elkészítettük a 600 perces elővágatot. Bár így több időt vett igénybe a vágás, de sokkal könnyebb volt egy tízórás anyaggal dolgozni, mintha az összes felvett jelenetből kellett volna felépíteni a végleges struktúrát.
Adam Penny társíróként és koproducerként vett részt a filmben. Milyen elemeket vagy nézőpontokat hozott be a filmbe?
Adammel és Tobias Doerr-rel állítottuk össze a film történeti struktúráját. Azért is volt fontos, hogy velük dolgozhattam, mert más nézőpontokból közelítették meg a témát, mint én. Adam és Tobias nagy tapasztalattal rendelkezik a filmes történetmesélésben. A vágás utolsó pillanatáig konzultáltunk, hogy hogyan tudjuk a lehető leghatásosabban elmesélni ezt a sztorit.
Az alkotáson nemzetközi stáb dolgozott: a vágástól a zenén át számos ország alkotói vettek részt a munkában. Nemcsak rendezője, producere is vagy a filmnek. Milyen kihívásokat jelentett egy ilyen nemzetközi produkció összefogása?
Talán ez volt a legnagyobb kihívás. A rendezés és a kreatív alkotói folyamat számomra sokkal izgalmasabb. A munka megszervezése, a logisztika, a nemzetközi stábbal való kommunikáció nehéz feladat volt, de szerencsére fantasztikus szakembergárdával dolgozhattam együtt, akik rugalmasak voltak. Mindenki rengeteg energiát és időt áldozott arra, hogy létrejöjjön ez a produkció.
Szerinted mik azok a gondolatok, értékek, amiket egy fiatal magával vihet, miután megnézte ezt a filmet?
Szerintem ez nézőfüggő. Attól függ, hogy mi fogta meg a filmben. Van olyan fiatal, akit Hannah története mozgat meg, van, aki a tibeti lámák iránt érdeklődik, más pedig az utazás folyamatát élvezi. Valakit az gondolkoztat el, hogy hogyan lehet nyugati, modern, kritikus gondolkozású emberként tibeti buddhista lámává válni, és az is sokakban ébreszthet gondolatot, hogy hogyan lehet szembenézni a mulandósággal és a halállal. Attól függ, hogy ki mit visz haza ebből a filmből, hogy kit milyen érzelmi útra kalauzol ez az alkotás, és ez szerintem nagyon különböző. Remélem, hogy mindenki talál magának egy szeletet ebből a tortából, ami segít neki.
Melyik film volt nagyobb kihívás, a Hannah, vagy a Találkozás a Buddhával?
A Hannah olyan szempontból nehezebb volt, hogy még nem volt rendezői tapasztalatom, amikor belevágtam. A Találkozás a Buddhával esetében már volt gyakorlatom, viszont ez egy sokkal komplexebb film és sokkal több munkát igényelt.
Kép a Találkozás a Buddhával című filmből
Mennyire érzed feldolgozott témának a buddhizmust a dokumentumfilmek világában?
Úgy látom, hogy egyre több dokumentumfilm készül a buddhizmusról. Ez azt mutatja, hogy Ázsián kívül is egyre többen kezdenek el foglalkozni vele és ismerik meg. Buddha tanításai egyre inkább kezdenek beágyazódni a modern nyugati társadalomba. Mivel a tudatról szól és arra keresi a választ, hogy hogyan lehet boldogabbá, felszabadultabbá válni, mindenkit érdekel, mert mindenki szeretne vidám, szenvedéstől mentes életet élni.
A világ felgyorsulása is hozzájárulhat ahhoz, hogy ennyire népszerűvé vált a buddhizmus?
Valószínűleg ez is egy fontos aspektus. A buddhizmus fontos eszköz lehet, hogy a társadalom visszataláljon önmagához, lelassuljon, képes legyen tudati szinten megnyugodni, ugyanakkor friss maradjon és meg tudja élni az adott pillanatot.
A buddhizmus mely területei érdekelnek még személyesen annyira, hogy szívesen készítenél róluk dokumentumfilmet?
Ezen egyelőre nem gondolkozom, mert még ezzel a filmmel vagyok elfoglalva és a Találkozás a Buddhával terjesztése forog a fejemben. Buddhista gyakorlóként próbálok egyszerre nem túlságosan sokfelé koncentrálni, hanem csak arra, ami épp előttem áll. Ahogy mondani szoktuk, meglátjuk, mi jelenik meg előttünk a térben.
A Találkozás a Buddhával június 25-től látható a mozikban a Mozinet forgalmazásában.
Címlap: György-Kessler Márta a film premierjén. Fotó: Bíró Dávid / Mozinet
