Kinek fáj igazán?
Verebes István és Havas Henrik a Buzera című műsorban

Kánya Kata + Havas Henrik ülnek együtt a hölgy elvileg sztenderd párkereső, párdédelgető műsorában, ahol a téma (!?) mindig média-jövevény. Szimplább esetben némi beszélgetésféle is ki szokott alakulni. Kata asszony cserfes, pletykás, beavatott, jóindulatú, a műnemi tilalmakkal kb. úgy van, mint a 19.századi kabarettek archetípusai. H.H. prof pillanatok alatt magához ragadja a szót, kedvenc témáját, önmagát árulja: - "mit gondolsz, mért nem szabad kistermetűnek lenni?!.. mert az olyan médiakrapek örökké nyomorult!...mért nem szabad empatikusnak mutatkozni?!...mert az olyan m.k. képtelen a témában tovább robogni!...mért nem szabad zsidónak lenni?!...mert a zsidó képtelen a maga zsidóságán túljutni, attól szenved, az meg kész katasztrófa!...nézz meg engem!...185 centi vagyok, napbarnított, rám van írva a siker!… ez nem zsidó!...sőt, katolikus, mert minden sarkon van katolikus templom...ha akarok, bemegyek!...engem külön ne dicsérjenek, tudom, mit érek!...ezt a keresztet szeretem, mert tudom, hogy én vettem magamnak!.."
Kánya: -  "a Verebes mondta, hogy te olyan tapogatós vagy! Öt éven át ült melletted s már nem bírta, ahogy folyton tapogattad!"
Havas: - "neki fájt, nem nekem!"

Megjegyzés: a tapogató-lapogató ember beszélgetés közben meg-megérinti, megütögeti, meglapogatja közeli partnere vállát, vagy combját, kabátja hajtókáját. Ez vidéki eredetű bizalmas szokás. Grósz Károly is művelte. Kohl kancellár volt alanya. Kónya Imre agyon lapogatta Pető Ivánt. Orbán Viktor a párizsi díszpáholyban a focidöntő szünetében agyontapogatta Chirac elnököt. Erről többször írtam: a jelek szerint a suk-sükölésről, a herevakarásról könnyebb leszokni, mint a vállveregetésről.