Kovács Gábor

filmhu: A Filmpartners idei projektjein végigtekintve szembeszökő, hogy egytől-egyig koprodukcióban készülnek...

Kovács Gábor: Általában az előzőek is! Hiszek a koprodukcióban. Azt nem gondolom, hogy ez az egyetlen lehetőség arra, hogy minőségi filmek készüljenek Magyarországon, de úgy vélem, hogy számunkra a koprodukció a járható út. Hiszek abban, hogy ha több producer és cég teszi össze az erejét és a tudását, akkor abból könnyebben kisülhet valami jó, mintha egyedül, erőn felül küszködve próbálkozna. Ráadásul a Filmpartners ma már egy akkora cég, a maga 1 milliárd feletti reklámfilm-forgalmával, hogy nekem, személy szerint nincs energiám az önálló gyártásra.

Persze, vannak kivételes esetek, ilyen volt az Üvegtigris 1. és 2., ahol egyedüli  producerek voltunk Pataki Ágival, ám a koprodukcióban való gondolkodás fő oka mégis leginkább az, hogy hiszem, hogy nem pusztán anyagi szempontból, de kreativitás dolgában is hasznos az efféle csapatmunka! Kimondottan élvezem Reich Péter, Angelusz Iván, Hámori András, Muhi András, Pataki Ági vagy Simó Gyuri véleményét, filmes látásmódjukat. Meggyőződésem, hogy a tehetséges alkotókon kívül ez is sikereink titka! Egyébként pont az ilyesfajta közös gondolkodás, az összetartozás hiányát tapasztaltam idén Cannes-ban...

Többen, együtt... Fehér tenyér

filmhu: Mire gondolsz pontosan?

K.G.: Nehéz elmenni amellett, amit ott láttam, mert a magyar filmdiplomácia efféle megnyilvánulásai komoly problémákat tükröznek és mélyen érintik a filmszakmát. Érdekes volt, hogy miközben a Filmuniónak volt egy apró standja, ahol a munkatársak a maguk limitált lehetőségeihez mérten mindent megtettek, hogy a magyar filmeket sikerrel promótálják, a Korda Stúdió, érthetetlen, elitista módon, az amerikai pavilonban rendezkedett be. Návai Anikó, a Magyar Filmbizottság Los Angeles-i székhelyű vezetője, a magyar filmek amerikai pártfogásával megbízott hölgy pedig sértődötten tekintett a cannes-i forgatagra szeretett producerének luxus-jachtjáról. Különben is úgy gondolom, hogy az egész magyar filmszakmára nézve káros volt idén a Szabadság, szerelem érdekében kifejtett nyomulás, hiszen emiatt rakták ki a magyarokat a hivatalos, bizonyos országokat kiemelten bemutató programból!

Szerintem a Filmbizottság évi 25 milliós, MMK által biztosított keretét tényleg a magyar filmek külföldi esélyeinek javítására kéne költeni! Ezt tette például a Hungaricom, egy önálló stand létrehozásával, nagyrészt magánpénzből! Azt is döbbenten tapasztaltam, hogy hányan fújtak a Tarr-filmre. Lehet nem szeretni Tarr Bélát, vagy a filmjeit, de erre meg azt mondom, hogy mégis A londoni férfi-nak sikerült bejutnia a versenybe, tessék utána csinálni! Nem jó magyarként megélni, hogy rajtunk kívül mindenki együtt van, a csehek a szlovákokkal örömködnek, a lengyelek egész nap buliznak, a románok egymásra büszkék, mert mindent megnyertek, a németek szurkolnak a filmjeiknek, a magyar filmeseken meg eluralkodik a spleen.

filmhu: A spleen-hez talán hozzájárul, hogy a megszerezhető állami források 30 százalékkal csökkentek...

K.G.: Ennek viszont nem lehetne semmi köze a filmdiplomáciához. Szerencsére találkoztam boldog magyarokkal is. Kálomista Gáborral, akinek kezdeményezése lehetne példaértékű, egyetértettünk abban, hogy a filmek külföldi forgalmazását, értékesítését szervezetten, összefogottan és bizonyos minőségi kritériumok alapján kellene megvalósítani,  Angelusz Ivánnal és Hámori Andrással pedig megállapodtunk a legújabb Hajdu Szabolcs-opus, a Smooth Operator koprodukciójában.

Nemzetközi forgalmazás előtt? Nagy Ervin az Overnight-ban

filmhu: A Magyar Televízió nemrég állapodott meg az MMK-val 750-750 millió forint erejéig, igaz, nem filmek, hanem tévéjátékok finanszírozására.

K.G.: Kimondtad: nem filmekre szánják az összeget, azaz a dolog meglehetősen marginális, de legalábbis mereven körülhatárolt. Tudom, hogy nagy szükség van tévéfilmekre, de miközben végighallgattam a prezentációjukat az Urániában, arra jutottam, hogy szerintem túlságosan is kötött témákban gondolkodnak. Dicséretes a kezdeményezés - de az igazi mégis az lenne, ha a játékfilm-finanszírozásba is bedobnának hasonló fajsúlyú összegeket, és nyilván  pályázati úton, de azt mondanák, producerek, tessék még pénzt hozni és filmeket csinálni!
filmhu: A kevesebb pénz ellenére a Filmpartners 2007-ben nem marad játékfilm nélkül...

K.G.: Nem! A Titanicon bemutatott  Overnight– ami a hang-utómunkálatok miatt csak az idei évben lett kész, tehát 2007-es filmnek számít – szeptemberben indul a moziforgalmazásban, körülbelül 10-12 kópiával, és nagyon reménykedünk benne, hogy akár rajtunk, vagy a koproducereken, akár a Filmunión keresztül kijut valamelyik külföldi fesztiválra, nagyon szeretnénk ugyanis rátenni egy nemzetközi trackre...

filmhu: Ami talán nem is olyan nehéz, lévén, hogy a Katapultfilm és a Filmpartners mellett a német  Schmidtz Katze Filmkollektiv gyártásában készült...

K.G.: Pontosan, ez egy magyar- német koprodukció,  a németországi bemutató, remélhetőleg  hozza magával az európai forgalmazást, de legalábbis megkönnyíti a dolgunkat.

filmhu: A német terjesztésre van rálátásod? Például ott hány kópiával startol majd az Overnight?

K.G.: Ugyan már beszélgettünk erről a német partnerrel, még nincs teljesen eldöntve, de valószínűleg egy kicsivel többel fut majd, mint itthon.

A nemzetközi forgalmazáshoz tartozik, hogy Angelusz Ivánnal Cannes-ban találkoztunk  az Onoma International vezetőjével, aki a Fehér tenyér úgynevezett world sales agentje, illetve tárgyaltunk a francia forgalmazóval is: a Hajdu-film szeptemberben indul körülbelül 20-25 kópiával. A Strand Releasing, az amerikai forgalmazónk pedig egy egészen különleges konstrukciót javasolt: egykópiás vetítést tartanak New York-ban a Museum of Modern Arts-ban szervezett filmhéten, és az érdeklődéstől teszik függővé a további kópiák számát.

filmhu: Közben elindult a 200 millióból megvalósuló erdélyi road-movie, az Unió Filmmel közös Kalandorok forgatása, és a hírek szerint besegítetek Mundruczó Kornél Delta című filmjébe is.

K.G.: A Kalandorok producerei Pataki Ági és Bodzsár István, erről az egyébként nagyon ígéretes filmről inkább beszéljenek ők. Én ott "csak" koproducer vagyok. A Delta esetében kisebbségi producerek vagyunk, a Proton Cinemával és egy német produceri irodával közösen készítjük. Néhány napja jöttünk vissza a forgatásról, Petrányi Viki producer csapata nagyon nehéz körülmények között fantasztikus munkát végez. Azt hiszem ott nagy dolog születik...

Emellett a Katapult Filmmel és a Hámori András vezette H2O Motion Pictures-szel kezdjük a Smooth Operator című filmünket. A Hajdu Szabolcs rendezésében készülő darab munkacíme egyébként már Bibliotheque Pascal-ra változott. A körülbelül 2-2,5 millió eurós költségvetésű tervre az Eurimages-től nemrég kaptunk 250 ezer eurót, és pont Cannes-ban sikerült megállapodtunk Angelusz Ivánnal és Hámori Andrással a finanszírozás egyes kérdéseit illetően. A forgatás augusztus 23-án indul a Fekete-tengernél, majd Budapest és valószínűleg London következik, aztán valamikor novemberben Erdélyben felvesszük a téli jeleneteket.

Már forog a Kalandorok Paczolay Béla instruál

filmhu: Akkor ez leghamarabb a 2008-as szemlén lesz látható...

K.G.: Inkább azt mondanám, hogy Cannes-ban. Nem mondom, hogy kifejezetten oda készül, de a lelkünk mélyén azt szeretnénk, ha beválogatnák. Persze lehet, hogy a legkomolyabb konkurenciája éppen Mundruczó Kornél filmje lesz... Reméljük mindkettő ott lesz.

Az biztos hogy sok magyar film megállja a helyét a nemzetközi mezőnyben, mint ahogy a Fehér tenyeret is tavaly 22 külföldi fesztiválra hívták meg, és 5 nemzetközi díjat kapott. Nem beszélve a Taxidermiáról és a legtöbb fesztivál-meghívást kiérdemelt Friss levegő-ről. 2008 is komoly éve lehet a magyar filmeknek, nagyon fontos, hogy segítsük egymást -ha már Tarr Béla idei hullámára nem ültünk fel...

filmhu: Úgy tudom, hogy további filmterveitek is vannak.

K.G.: Már beadtuk a pályázatot a Fekete kefét jegyző Vranik Roland Adás című filmjére, melyet Stalter Judittal és az Inforggal tervezünk – ez a következő évi
„listánkon” szerepel, hasonlóan Gárdos Péter Tizenhét nő az életemből című Darvasi-adaptációjához. Az sem titok, hogy Vámos Miklóssal, Pejó Roberttal és Gryllus Dorkával tervezünk egy Domján Edit-filmet, illetve 2009-re a New York-i magyar évre időzítjük Forgács Péter dokumentumfilmjét a 20. századi magyar emigrációról. Itt annyit elárulhatok, hogy Péter már kint van, és a rá jellemző alapossággal vetette magát a háttéranyagok, motívumok kutatásába.

filmhu: Cannes-nal kapcsolatban szóba hoztad a Korda Stúdiót. Az elmúlt egy évben két nagy filmstúdió is megnyitotta a kapuit, az egyik Pomázon, a másik Etyeken. Mit gondolsz, hoz ez valamilyen változást a magyar gyártásra nézve?

K.G.: A filmes bérmunka előtt biztos nagy lehetőségek állnak, de én nem tervezem, hogy ebben érintve legyek! Ahogy látom, a nagy stúdiók alapvetően nem a hazai filmeseknek épültek – nem is várom el tőlük. A bérmunkára nagy szükség van, de nem a magyar rendezőknek, hanem a szakembereknek, nekik biztos jó tapasztalatszerzési -, illetve munkalehetőség. A Filmpartners azonban nem szeretne bérmunkával foglalkozni, csak olyan filmeket szeretnék továbbra is készíteni, amelyben aktívan benne vagyok, ahol a forgatókönyvet nem oldalanként kapom a forgatás reggelén, hanem teljes egészében, az elejétől a végéig, és azt véleményezhetem is. Csak akkor tudok ugyanis egy film mellé állni, ha hiszek benne.