Spanyolnátha tizedeli egy kis magyar falu lakóit az első világháborút követően. Ide érkezik Tomás, a halottfotós, aki viszont az elhunyt szeretteikkel fényképezni vágyó kuncsaftok helyett valódi szelleminvázióval találja magát szembe – ebből a nem evilági helyzetből indul ki Bergendy Péter rendező új filmje. A Filmalap 600 millió forintos támogatásával, 866 millió forintos költségvetésből készülő film lesz az első, ténylegesen fősodorbeli magyar horror, melynek alkotói a nagyközönség számára is fogyasztható, látványos kísértetsztorit készülnek vászonra vinni.
Bergendy Péter (fotó: Pozsonyi Janka)
Bergendy már régóta dédelgette magában ennek a kisvárosi rémmesének az ötletét. A film hangulata többek között a Démonok között sorozatot idézi majd meg, az eredeti ötlet azonban megelőzi az amerikai horror-franchise elkészültét, erről podcastunk tavalyi adásában mesélt bővebben. A Post Mortem megvalósításába két sikeres történelmi thriller (A vizsga, Trezor) elkészítését követően vághatott bele. A munkálatok november végén kezdődtek a szentendrei skanzenben, ahol a stáb hat hetet töltött el az egyre fagyosabb időjárási viszonyok között, amit csak nehezített, hogy időközben leesett a hó, így ezt is bele kellett építeniük a filmbe. Mi nem egy hóviharos napon látogattunk ki a forgatásra, hanem egy stúdióban beszéltünk a stábbal.
Bergendy az egyik falusi ház díszletéhez kapcsolódó, kígyózó kábelekkel és szerteszét heverő bútorokkal teli monitorszobában magyarázta el a fotográfia korai időszakának felettébb morbid szokását, amelyre a film is épül: ,,A poszt-mortem fotózás, azaz a halottfotózás során az elhunytat úgy állították be, gyakran családi körben, mintha még élne. Itthon nem volt nagy divatja az ilyen képeknek, mi viszont a filmben áthozzuk ezt egy magyaros miliőbe.” Az utazó halottfotós, Tomás szerepét Klem Viktorra bízta: ,,Általában állandó színészekkel dolgozom, sokan vissza-vissza térnek a filmjeimben. Viktor új nálam, viszont felkészült, ügyes és tehetséges. Ez az elsődleges szempont a karakter megformálásánál.” A történetben Tomás segítségét a parajelenségekkel kapcsolatban egy tízéves kislány kéri ki, akit Hais Fruzsina alakít, így a film elsősorban az ő kettősükre fog épülni.
Bergendy Péter és Klem Viktor (fotó: Szupermodern Stúdió / Szvacsek Attila)
Kiderült, hogy a munka két nagyon különböző élményt jelent a rendezőnek: ,,A szöveges részeknél gördülékenyebben tudunk forgatni, jó színészekkel dolgozunk, ilyenkor simán mennek a dolgok. Csak felvesszük-átállunk, felveszünk-átállunk.” Mivel a másvilági rémségek nem csak számítógéppel készülnek, sok speciális effektust a kamera előtt kellett megoldaniuk, ami a vártnál nagyobb kihívás volt: ,,Rémálom, amikor elkezdünk damilokat kifeszíteni, jönnek a csövek, vagy tüzet gyújtunk, kezdődnek a technikai gondok is. Ez persze természetes, a forgatással jár, csak nem számoltam vele, hogy ilyen lassú folyamat. A legnagyobb kihívás, hogy egy ilyen filmnek 50-60 nap kéne, nekünk viszont 41 nap alatt kell felvennünk az egészet.”
Aznap két lényeges jelenet is készült. A díszlet előtt fejkendős asszonyok, odabent pedig a főszereplők gyülekeztek, a jelenetben Tomás halottakra bukkan egy családi asztal körül, amitől a falusi lakosság körében egyből kitör a pánik. A délutáni etapot viszont nagy titoktartás övezte, erről csak annyit árultak el, hogy ekkor kerül sor az első drasztikus találkozásra a kíséretjelenségekkel, és hogy igencsak speciális körülmények között készül a szomszédos, kifejezetten ilyen célokra kialakított műteremben, ami még a Kovács László és Zsigmond Vilmos-díjas operatőr, Nagy András számára is újdonságot jelent.
Klem Viktor így jellemezte filmbéli karakterét, Tomást, a post mortem fotográfust: ,,Ez a fiú egyszerűen és tisztán van a világgal, érzékenyen reagál a történésekre. Reményeim szerint pont emiatt lehet majd vele menni nézőként. Noha túlélője egy nagy világégésnek, nem a saját sebeivel van elfoglalva. Ám a halál kapujából lép vissza az élők közé, s ez meghatározó motívumává válik az egész históriának, amelybe keveredik.”
Hais Fruzsina és Klem Viktor (fotó: Szupermodern Stúdió / Szvacsek Attila)
A szerep megformálásában érdekes kihívásként élte meg a természetfeletti pillanatok hitelesítését: ,,A jelenetek zöme misztikus húrokat is penget, emiatt konstans intenzitás szükséges színészileg, és játékkedv. Mégis pont ez volt a legizgalmasabb számomra ebben a munkában. Hogy nem tudtam, hogyan kell pontosan jelen lenni ezekben a helyzetekben. Mit reagáljak és hogyan, ha teszem azt egy szellem kirántja a lábaimat és a földre zuhanok? Nagyon nagy képzelőerő és játékosság szükségét éreztem, és igyekeztem dolgozni.”
A szerephez való inspirálódás kapcsán nem horrorfilm-címeket kezdett sorolni, hanem így nyilatkozott: ,,Engem mindig a történet és a stáb inspirál. Azok az emberek, akiknek a filmkészítésből adódó megszállottságot és szerelmet látom a szemében. Ez egy világbajnok csapat volt. Nem lehet mindenkit végig sorolni, de amitől igazán inspirálva léptem kamera elé, az többek között Hujber Balázs díszlete, Breckl János ruhái, Hardi Zoli korabeli műkincsei, Simon Józsi bátyám tűpontos fényei, s mindezek csodás eredményeként Nagy Andris képei.”
A rendezőt is elismerő szavakkal illette: ,,Bergendy Péter tökéletes arányérzékkel tekerte a potmétereket rajtam és a kollégákon, ami nagy nyugalmat adott a színészeknek. Jó kapitány, szorgalmas matrózok: röpül a hajó. Ez a történet nagyon régóta él Péter fantáziájában. Rengeteget tud a horror műfajáról és annak hatásmechanizmusairól is. Egyébként egy rendkívül okos, és szuper humorú embert ismertem meg a személyében. Lehet, hogy furán hat, de én nagyon sokat nevettem és piszok jól éreztem magam ebben a kísértet históriában.”
Schell Judit (fotó: Pozsonyi Janka)
Schell Judit játssza a kísértetjárta település egyik lakóját, Marcsát. Bergendy Péterrel már régóta, a rendező legelső, merőben más típusú munkájából ismerik egymást. ,,Először tizenöt éve, az Állítsátok meg Terézanyut!-ban forgattam vele. Most sokkal bőbeszédűbb, harsányabb, jobban tartja a kapcsolatot a színészekkel. Régebben jobban szeretett a monitor mögött tartózkodni, és úgy üzengetett, de most már sokkal többet jár be a szettbe.” A horror, mint műfaj színészileg teljesen új kihívás elé állította: ,,Ezt nem tanítják az iskolában. A horror olyan műfaj, ahol a színészi reakciókat korábbi filmélményeink és a saját ízlésünk alapján tudjuk belőni. Péter látja kívülről, hogy jó-e vagy rossz, amit csinálunk.”
A film történelmi jellege viszont kapaszkodót jelentett a számára: ,,Színházban is nagyon szeretem a hagyományos, kosztümös szerepeket, Csehovokat, Shakespeare-eket. Mindig jó egy ilyen kosztümös filmet forgatni, már az alaphangulat is segít, hogy könnyebben beleéljem magam ebbe a világba.” Elárulta, hogy nézni viszont nagyon is szokott horrorokat, kedvence a Más világ, Nicole Kidmannel. ,,Ha horrorfilmeket nézek, a hatásmechanizmusukat figyelem. A pszichológiai vonalat szeretem jobban, a leszakadt állkapcsú japán lányokkal nem tudok mit kezdeni, legfeljebb felidegesítenek, de félni nem tudok tőlük.”
Hasonló rémségek azért ebben a filmben is előfordulnak majd, a részletek felfedése nélkül elég annyi, hogy rendesen belém fagyott a vér, amikor a sminkszobába menet szembetalálkoztam a sérülések nyomait viselő, de egyébként nagyon barátságos szereplőkkel. Hámori Dániel maszkmester számára a Post Mortem elhozta a lehetőséget, hogy végre magyar filmben is nagy léptékben alkalmazhassa a hollywoodi sztenderdeknek is megfelelő technikákat. ,,Tucatnyi halottért és kísértetért felelek. A rémalakok, hullák és leszakadt végtagok kapcsán megvan egyfajta rendezői vízió, de a finom részletekben, a karakterek sajátos jegyeiben az embernek van mozgástere. Mindig van egyensúly az alkalmazott művészet és a kreativitás között.” - mesélte, miközben éppen egy kisebb, előre elkészített sebhelyet applikált az egyik szereplő homlokára. Ezekből az ,,instant hegekből” rengeteggel készültek a forgatásra, van hogy harmincszor is fel kell őket tenni ugyanarra a helyre.
(fotó: Pozsonyi Janka)
A fejsérüléses szereplő persze sokkal jobban járt, mint a szomszédos székben helyet foglaló kolléganője, aki két órán át várta türelmesen, hogy a maszkmester és két munkatársa teljesen elfedje az arcát egy hiperrealisztikus arcprotézissel. ,,A sebesüléseknél referencia szempontból a Google, vagy épp az igazságügyi orvostan az ember legjobb barátja. Persze figyelni kell arra, hogy a kamera mennyit láthat belőlük, hogy hol mennyire vastag az anyag, vagy hogy a lehető legfinomabban eldolgozzuk a széleket. A néző nem hülye, ugyan a varázslényeket simán elfogadja A Gyűrűk Urá-ban, de sebeket már ő is látott élőben, sokkal jobban figyel is rájuk, mint egy orkra.”
A filmben Klem Viktor és Schell Judit mellett más ismert arcok is feltűnnek majd, többek között Hámori Gabriella és Anger Zsolt. A forgatás befejeztével digitális utómunka következik, egyes kísértetek és speciális effektusok ekkor fognak bekerülni a jelenetekbe. Ha a bemutató után a Post Mortem-nek sikerül meghódítania a nézőket, akkor nem kerülheti majd el a sikeres horrorfilmek sorsát, és akár folytatás is készülhet hozzá. A rendezőnek már van is egy elképzelése, ezoterikusabb irányba terelné az eredeti koncepciót: ,,Egy esetleges második részben a századfordulós spiritiszta divatot lehetne meglovagolni.” A Post Mortem várhatóan jövőre mutatkozik be a vásznon.
