A Blue Duck Arts forgatókönyvírói hat filmtervet mutattak be, hat nagyon alaposan átgondolt és kifejlesztett munkát ismerhettünk meg, ami meg is mozgatta a jelenlevő producerek fantáziáját. Filmterveik alapvetően fikciós vonalon mozognak, játékfilm treatmenteket, forgatókönyveket írnak, sokszor közösen – tudtuk meg Vékes Csabától, csapat vezetőjétől. „Konstruktívan, humorral, sértődés nélkül tudunk egymás szövegeihez hozzányúlni. Úgy dolgozunk, hogy nagyon őszintén és nagyon keményen elmondjuk egymásnak, hogy mit gondolunk egy-egy ötletről, treatmentről.”
A kék kacsák hat éve dolgoznak együtt, mára barátokká váltak, sok közös film és élmény köti össze őket. Annak idején egy hirdetés révén találkoztak, amit Vékes Csaba (producer, forgatókönyvíró, rendező, színész, mindenes) adott fel, amikor társakat keresett filmes ötleteihez. A mostani Pitch Fórumra is együtt készültek fel Drávafokon egy ormánsági kis faluban. A hat fiúból és két lányból álló fiatal társaság tagjai (Fekete Fruzsina, Gönye László, Horváth Áron, Odegnál Róbert, Petrik András, Szirmai Melinda, Valcz Péter, Vékes Csaba) még nagyon újnak tartják magukat a filmes közegben, de mégsem annyira, hogy ne lenne máris néhány sikeres kisfilm mögöttük. A két évvel ezelőtt rendezett első Pitch Fórumukon három ötletük lett leopciózva, amelyekből kettő most már a pályáztatás küszöbén áll. A Horváth Áron ötletéből született Mintaapa című filmterv az A Company-nál van, a Fekete Fruzsina Gyerekjáték című terve pedig a Katapult Filmnél. Odegnál Róbert R.É.V. című forgatókönyvét saját produkciójukban pályáztatják. (Az első Pitch Fórumról ITT írtunk.)
A múlt heti 2. Pitch Fórumon bemutatott hat játékfilmterv mindegyike kész, alaposan átgondolt koncepciónak tűnt, a legkülönbözőbb műfajokban, thrillertől a szoció drámán át a szatíráig, sok mindennel találkoztunk. Főleg producereket és rendezőket kerestek az írók treatmentjeikhez, de volt aki maga vállalkozna első nagyjátékfilmjének megrendezésével.
Gönye László „pitchelt” először Deci szilva című thrillerével, ami egy vidéki, kisvárosi szoció-háttérbe ágyazott magyar Fargo-szerű történet, a helyszínt Celldömölk és környéke ihlette. Főszereplője egy boldogtalan kisvárosi tanár, vidéki unalomba fulladt budapesti feleséggel, megromlott házasságban, akit helyzetéből, a pénztelenségből és a kilátástalanságból egy eszeveszett történet robbant ki. Szerelem, pénzszerzés, emberrablás, bizarr humor Coen-receptre – tudtuk meg a forgatókönyv írójától -, egy bukástörténet, vidéki bűnfilm, kicsit András Ferenc filmjeihez hasonlóan: népszerű zsáner társadalmi háttérrel. Az író producert, rendezőt, sőt, beszélgetőpartnereket, ötleteket is vár, filmtervét mozifilmnek gondolja, de akár televízióra is el tudná képzelni.
Petrik András Kékszakállú című történelmi filmdrámája kapta a legtöbb kérdést a fórumon, pedig ez az a filmterv, amit talán a legnehezebb lenne kivitelezni, részben Bartók Béla jogdíjainak rendkívüli nehézkessége miatt, részben pedig a film nagy költségvetése miatt, amit a forgatókönyvíró alsó hangon 2 millió eurónak kalkulál. A történet Bartók Bélát a nőkhöz való viszonyán keresztül szeretné megragadni, a treatment szerint Bartók a halálos ágyán az őt ápoló fiatal nőnek bevallja, hogy valószínűleg ő az apja. A nő (Mary) a Rákosi-diktatúra kellős közepén Magyarországra jön, hogy kiderítse mi az igazság. Az ÁVH folyamatos zaklatása mellett kutatja Bartók zenéjét és az azzal szoros összefüggésben álló életutat. Nem meglepő, hogy a szálak régi asszonyokhoz, régi szenvedélyekhez vezetnek, de az talán kevésbé ismert, hogy az életút milyen összefüggésben áll a zseniális zeneművekkel. A film Bartók zenéje és az erotika, szerelem, férfi-nő kapcsolat témáját boncolgatja egy fiktív alakkal, Maryvel a főszerepben. 1908 és 1949 között játszódó kosztümös, kémtörténet egy zseni zenéjével, a 3. Zongoraversennyel, a Kékszakállú herceg várával, a Concertóval, a Csodálatos mandarinnal, az Allegro Barbaróval. A filmet 120-140 percesre tervezi az író, egy kicsit az Angol beteg stílusában, ő is rendezőt és producert keres hozzá. Egyetlen kikötése van csak: a rendezőnek Bartók-szerelmesnek kell lennie.
Horváth Áron thrillerje, a Szívességek kertje egy feddhetetlenségéről híres karrierista fiatal politikusról szól, aki, mint a cím is utal rá, belekeveredik a „szívességek hálójába”. Hiába dédelget antikorrupciós álmokat, hiába vár rá nagyszerű állás, hibázik amikor kényszerhelyzetbe kerül. Az „ártatlan szívességek” hálójában összedől az élete, nem sejti, hogy „tökéletes bűnténybe” keveredik, ahol egyik elkövető sem tudja, hogy látszólag jelentéktelen tettével milyen célt szolgál. Arra a kérdésre, hogy vajon felismerhető-e a főszereplő, vagy kiről mintázta azt, megtudtuk, hogy több karakterből összegyúrásából született meg az alak, és benne is, és a film többi szereplőjében is nagyon erős a bosszú-vonal. Az összeesküvős thrillert 100 perces nagyjátékfilmnek tervező író szintén rendezőt és producert keres ötletéhez.
Szirmai Melinda ironikus, fanyar vígjátéktervet mutatott be, Romkom című treatmentje a budapesti éjszaka buli-negyedében, a belvárosi „Bermuda-háromszögben” játszódik. Nyolc szereplőt követ a film egy hosszú hétvégén a budapesti romkocsmákban, főként harmincasokat, akiknek nehéz felnőtté válniuk, kényszerpályán vannak és szinte életvitelszerűen élnek a romkocsmák környékén. A főként szingli főhősök stafétaszerűen adják egymásnak a történet fonalát, miközben elkeseredetten keresik a boldogságot, közben találkozunk a budapesti éjszaka szereplőivel, eladókkal, pultosokkal, külföldiekkel, szerelmesekkel, egy külföldre induló magyar lánnyal, egy költővel, és az augusztus 20-i tűzijáték sem maradhat ki. A mikró történetekből építkező film végül egy nagy történetté áll össze, az író abszurdabb vizuális megoldásokat, szürreális elemeket képzelt hozzá.
Valcz Péter filmdrámája a magyar társadalomról egy másik keresztmetszetet ad, az Álmodika című filmterv a cigányság asszimilációs lehetőségeit járja körül, egy kicsit a Slumdog Millionaire (Gettómilliomos) stílusában. A filmtervet a forgatókönyvíró borsodi és nógrádi élményei ihlették, ahol sokat járt a KOMA Társulattal főként cigányok lakta településeken. Hatalmas társadalmi megosztottságot talált ott és olyan gyerekeket, akiknek alig van jövőképük. A film főhősét, Robit is úgy ismerjük meg, hogy kapus akar lenni – később árnyalódik, és egyre gazdagodik jövőképe. A főhős, a kisfiú, akit felnőttként is megismerünk, egyfajta összekötő szerepet játszik a magyarság és a cigányság között, akárcsak a családja, különösen édesapja. A kártyák hol életfogytiglani börtönbüntetést jósolnak neki, hol pedig azt, hogy ő lesz Magyarország első cigány miniszterelnöke. Erős asszimilációs késztetésében nem könnyű megfelelnie mindkét oldalnak, nem könnyű elfogadtatnia magát a többségi társadalommal, de a legnehezebb saját belső félelmeinek a legyőzése. A filmben megjelenik az asszimiláció útja, sokfélesége, a vágyak és félelmek kettőssége vezeti a dramaturgiát, felnagyítódik az érzelmi szál. Az eleinte egyértelmű realista vonalvezetés egyre inkább a mesebeliségre vált, és eljut a meseszerű végletekig. Valcz Péter „meseszerű játékfilmnek” nevezi a műfajt, és A Faun labirintusát is felhozza példaként. Határozottan közönségfilmet szeretne.
Vékes Csaba „pitche” zárta a fórumot, filmterve, A hetedik alabárdos legendája egy vidéki színház intrikus kulisszáiba enged bepillantást. A magányos főhős beilleszkedése a színházi hierarchiába teljes kudarcra van ítélve, egészen egy abszurd pontig, ahol hirtelen ő kezdi el diktálni a feltételeket, a "sokadik senki" a „hetedik alabárdos” szerepéből a színház „főrendezőjévé” válik. Színdarabját bemutatják, nagy siker lesz, hirtelen jött „álomszerű karrierjéért” mégis bűnhődnie kell. A kultúra templomában játszódó hatalmi harcok vígjátéka "kellék" tükröt tart a színházi világ elé, kifigurázva a nagyra nőtt egójú döntéshozókat, a kétszínű álművészeket, a magukat nélkülözhetetlennek tartó titkársági csinovnyikokat. Vékes Csaba nem titkolta, hogy személyes élményekből kiindulva írta a történetet, de a figurák mégsem lesznek felismerhetőek. Az egzisztencialista kérdéseket feszegető szatíra – akárcsak a többi bemutatott filmterv – most producerek, rendezők érdeklődésére vár, szerzőik arra kíváncsiak, hogy el tud-e néhány indulni közülük a megvalósítás útján. Ebben nagy segítség lehet, ahogy a fórumon is elhangzott, hogy a Filmalap hamarosan pályázatot ír ki elsőfilmes rendezőknek low budget filmek támogatására.
