Varsics Péter: Ferivel még sokkmagazin.hu-s időkből ismerjük egymást, és többször volt szó arról, hogy kellene közös sztorin, forgatókönyvön dolgozni. Az én részem ebben az volt, hogy meghatározzam a film hangulatát, karaktereit és egyes vizuális elemeit, amit Wostry kibont, gazdagít, történetté, jelenetekké formálja. Az első könyvvel azonban Feri megelőzött, saját ötlete alapján indult, abból két fő motívumot vettünk át, és azokra építve született több változat. Ezek közül végül én választottam ki a számomra legközelebb álló verziót, és azt kezdtük továbbfejleszteni filmre.
filmhu: Na de mi volt az inspiráció, mi érdekelt ebben a történetben, ami miatt mindenképpen meg akartad csinálni?
Varsics Péter: Vica karaktere, aki a fizikai korlátai ellenére teszi, azt amit tesz, mert egykor én is közel álltam egy hasonló helyzethez, amikor szembaleset ért. Szerencsére csak az egyik szememet érte maradandó sérülés, de ez épp elég volt ahhoz, hogy az ember átértékelje a dolgait, és hogy eldöntsem, mit szeretnék - csúnya szóval - “csinálni” az életben. A másik a jelenetek audio-vizualitása, egy vak és nem vak ember egymáshoz való közeledése, a köztük zajló nem verbális kommunikáció bemutatása, érintéseken, tapintásokon keresztül. És persze ott a technikai kihívás is, az olyan képek, szituációk megalkotása, gondolok a tüzes útmenti jelenetre, amilyeneket itthon filmen nem igazán látni.
A film előzetese
filmhu: Miért döntöttetek úgy, hogy egy magyar nyelvű kisfilmnek angol címet adtok? Van magyar címetek a tarsolyban?
Varsics Péter: Magyar munkacímmel kezdtünk, de azt végül egy velünk egyidőben készülő kisfilm már felhasználta, és el akartam kerülni címhasonlóság miatti kellemetlenségeket. Az angol cím egész egyszerűen egy nagyszerű Peter Murphy szám címéből ered. Ennek a számnak készült egy mostani feldolgozása Trent Reznorral, és azt hallgattam a film készítése előtt, közben és után. Nem tudtam a dalt kiverni a fejemből, és úgy éreztem jól illik a filmhez, a dalszövegekkel együtt is. Mivel nem érzem úgy, hogy ennek jelentését, hangzását magyarul teljesen át lehetne adni, maradtam az angol címnél (és nem pusztán sznobériából).
filmhu: A forgatókönyv után a következő nagy kérdés a gyártó csapat: kiket takar pontosan a Mark and Merit és hogyan találkoztatok?
Varsics Péter: Együtt dolgoztam egy projekten Lóth Balázzsal és Fülöp Petivel, és így kerültem velük kapcsolatba. Előkészítésben és a forgatás első nagy részében vették ki a részüket a gyártásban.
Kerekes Vica a filmben
filmhu: Hogyan folyt a produceri munka, volt értelmezhető költségvetés, vagy csak virtuális, volt esetleg olyan, amiben befolyásoltak, irányítottak, tanácsot adtak neked?
Varsics Péter: A film anyagi részét, annak összehozását, szervezését én végeztem. Hogy mit jelent ez: anyagi támogatások megszerzése - pályázat és cégek adományázásából, eszközbeli támogatások szervezése - ebben segített a Mark and Merit is -, színészek és stáb egy részének összeverbuválása és (főként) a saját pénz jelentős bevonása is. Költségvetés volt, de már az elején tudtuk, hogy az ideálisnak kb. a 40-50%-a áll rendelkezésre, és az ideális is már egy visszafogott számoláson alapult. Sok segítség kellett, és kaptam is, de voltak olyanok, akik azt javasoltak, hogy ebbe bele se kezdjek. Célom volt, hogy egy nagyjátékfilm ígérete legyen benne ebben a kisfilmben, persze nem feltétlenül sztoriban, hanem inkább látványban, igényességben, és ebből nem szerettem volna nagyon engedni. Ennek persze ára is volt, időbeli is: két forgatási etapot állítottunk fel, és a második résznek a csúszása többek között anyagi eredetű is volt. Hozzáteszem kellett is ez az idő, hogy sok minden más is a helyére kerüljön, hiszen ez nekem egy komoly tanulási folyamat volt.
filmhu: A főszereplőd egy vak lány, aki alkot - nem félsz, hogy túl erősek lesznek a Lorával való hasonlóságok?
Varsics Péter: Nem igazán. Egyrészt eltelt egy kis idő Lora óta, másrészt más a megközelítés, más a stílus, harmadrészt ez egy rövidfilm - de igazából azt se bánom, ha összekapcsolják a két filmet.
Simon Kornél és Kerekes Vica a filmben
filmhu: A főszereplőd ugyan nem lát, de a vizualitás, a színek, a hangok és egy titok nagyon fontos szerepet kapnak a dramaturgiában. Ehhez képest nekem ellentmondás volt a főszereplő monológja - miért döntöttél úgy, hogy verbálisan össze kell foglalni a filmet?
Varsics Péter: Ez a döntés vágás során született. Úgy éreztük, hogy a film sok kérdést felvet, és a válaszok egy részét rábízza a nézőkre. Viszont az egyensúlyt fenn szerettük volna tartani a kérdések és válaszok arányában, anélkül hogy túl szájbarágósak lennénk. Ebben az általad összefoglalónak nevezett részben is igyekeztünk inkább mutatni, mint kimondani.
filmhu: Két hatalmas színésszel dolgozhattál együtt: hogyan sikerült megnyerni Kerekes Vicát és Simon Kornélt?
Varsics Péter: Molnár György rendező, a volt tanárom a Ki/Be Tawaret utómunkálatain dolgozott, mikor a színeszeket kerestem, ő segített Vicához eljuttattni. Kornélhoz is egy személyes ajánlás vezetett. Mindkét színésszel először személyesen találkoztam és utána adtam oda a forgatókönyvet. De ez igazából Fodor Ancsa és Szabados Misi esetében is így volt. Egyrészt meg akartam kicsit ismerni őket, mielőtt rájuk osztottam volna a szerepeket, másrészt szerettem volna, hogy ők is megismerjenek kicsit, hogy bizalmat ébresszek bennük a film iránt. Visszagondolva valószínűleg a személyes találkozás és a forgatókönyv együttesen játszhatott szerepet abban, hogy vállalják-e, és amúgy is, pénzben aligha tudtam volna motivációval szolgálni, sajnos.
Fodor Annamária és Töreky Zorka
filmhu: A filmben van egy hatalmas tűzjelenet, ezt hogyan csináltatátok meg a Pilijászfalun? Gondolok itt forgatási engedélyekre, speciális effektekre egyaránt.
Varsics Péter: Ez egy technikailag és logisztikailag is összetett jelenet volt, amelyiknél szükség volt a tapasztalt gyártásra és a Mark & Merit a szűkös büdzsé ellenére le tudta ezt kemény két napot, éjszakát vezényelni. Ideális esetben erre a jelenetre 4 éjszakát kellett volna szánni és nekünk volt összesen kettő és az (esős) időjárás sem segített. Amúgy nem voltak gondok forgatási engedélyekkel, szerencsénk volt és nagyon segítőkész volt a pilisjászfalui önkormányzat, polgárőrség és rendőrség, akik az útlezárásról gondoskodtak. Romcskocsit egy autószerelőtől szereztünk, a pirotechnikát pedig Orosz Norbiék biztosították.
filmhu: Milyen szerepet szántok a kisfilmnek a Toldi mozis vetítés után?
Varsics Péter: Fesztiválozás ezerrel, és pályázás következő film(ek)re.
filmhu: Szerinted miért érdemes kisfilmet csinálni, milyen eredményeket lehet elérni vele?
Varsics Péter: Majd egy év múlva kérdezd meg újra. De viccen kívül, ez egy kezdő, fiatal filmesnek talán az egyetlen lehetősége, hogy megmutassa, mit tud, nem csak a szakmának, közönségnek, hanem önmagának is. Kisfilmet készíteni szerintem kis túlzással ugyanolyan nehéz, mint nagyot, viszont nagyobb esély arra, hogy elkészüljön, és a kockázat is kisebb. Reméljük az új támogatási rendszer ebben segíteni fogja a fiatalokat, hogy megkapják az esélyt, hiszen nem mindenki teheti meg, hogy megfelelő körülményeket teremtsen meg a dédelgetett filmtervének megvalósításához.
