A látássérült Dávid egy ajándéknak tekinti az életében a lufikat. A férfi több éve dolgozik utcai lufiárusként Budapest utcáin. A folyamatosan nyüzsgő emberi tömegben azt szeretné megmutatni ezzel másoknak, hogy mindennél fontosabb az egymásra való odafigyelés, a törődés, önmagunk és szenvedélyünk felvállalása.

Ha egy kék lufi lennél című alkotással számos fesztiválszereplés és közönségtalálkozó után most online találkozhatnak a nézők. A film diákprojektként indult 2022 márciusában, majd premierjét témájához kapcsolódóan a 8. Magyar Speciális Filmfesztivál nemzetközi versenyprogramjában tartották. 

Később számos hazai fesztivál programjában vetítésre került vagy díjazásban részesítették. Bemutatták Amerikában, Görögországban és Mexikóban is. Az alkotás több külön vetítést és közönségtalálkozót ért meg a fesztiválok mellett.

A rendező középiskolás kora óta szerette volna megvalósítani a filmet, ugyanis a film szereplője, „Lufis Dávid” végigkísérte mindennapjait a Nyugati Pályaudvar bejáratánál, hiszen már akkoriban is lufit osztogatott az embereknek. Találkozhatott bármilyen kihívással, Dávid akkor is teljesíteni akarta a célját, hogy lufit adjon mások kezeibe, mert egy kék lufi volt az egyik utolsó gyermekkori emlékképe, mielőtt elveszítette a látását.

Az egy nap alatt leforgatott, egyszerű eszközökkel készült alkotás egy kísérletet tesz arra, hogy minél őszintébben mutassa be egy különleges személy érzelmeit és gondolatait.

Dávid a forgatás előtt kérte, hogy ne tudjon arról, mikor készítik róla az alkotók a filmet. A filmet kiegészítő narrációt a forgatási napot követően rögzítették.

Forrás: Az alkotók közleménye