Az antológiák gyakori gyengeségeit, a töredezettséget és a minőségi ingadozást A gonosz természetrajza sem tudta kiküszöbölni. Hiába volt egy közös rendezőelv, a különböző országok alkotóinak népmeséket, ősi hiedelmeket kellett feldolgozniuk a horror műfaján belül, a megvalósítás már szélsőségesen eltérő lett – hangulatban és félelemkeltésben egyaránt. Mintha a színpadra lépő bűvész nem egymásra építené a trükkjeit, és ezt még azzal is tetézi, hogy két mutatvány között kimegy egy cigire, megtörve a varázst. Szerencsére van annyi remek kisfilm A gonosz természetrajzá-ban, hogy megérje átvészelni a gyengébb darabokat.
Képkocka A gonosz természetrajza lengyel szegmenséből (fotó: CineFest)
A török kisfilm érdekes témát feszeget, főszereplője egy magára maradt anya, aki mindenáron meg akarja védeni újszülött gyermekét a gonosz erőktől. Sajnos az alkotás naturalizmusa inkább tűnik eszköztelenségnek, így elmarad a letaglózó hatás. Az indiai kisfilmben is inkább csak az alapötletet lehet dicsérni, a megvalósítást már nem, a német munka viszont egy apró termete ellenére is nyugtalanító démonnal tűnik ki, a görög, pokolból felbukkanó goblin is végig fenntartja a figyelmet, a lengyel pedig hiába tart homályban pár fontos részletet, az erős vizualitás miatt emlékezetessé válik a hullákat kiásó és nyers szívet zabáló férfi története.
Az antológia kétség kívül legrosszabb darabja Amerikából érkezett. Calvin Reeder munkája képileg unalmas, a színészi játék csapnivaló, valószínűleg paródiának szánhatták az erdei csúcsfejekkel és kannibalizmussal riogató filmet, de ahogy nem lehet tőle félni, úgy nevetni sem lehet rajta.
Képkocka A gonosz természetrajza görög szegmenséből (fotó: CineFest)
Az erős befejezés mindig fontos, és az antológia olyan értelemben mégis jól felépített, hogy az utolsó kisfilm sikerült a legjobban. Peter Strickland régóta kötődik Magyarországhoz, első egész estés munkája egy erdélyi bosszúthriller volt (Varga Katalin balladája), a The Duke of Burgundy-t nálunk forgatta, most pedig egy magyar népmesét vett alapul, hogy aztán elszabadíthassa a rá jellemző, filmes áthallásokkal teli extravagáns és érzéki őrületet.
A magyar népmesék jellemzően a gyerekeknek szólnak, de elég megkapargatni a felszínt, belegondolni pár nagyvonalúan átugrott részletbe, és rögtön kiviláglik, milyen sok kegyetlen és brutális történet rejtőzik közöttük. Elég egy kis botlás, és máris szörnyű halált hal valaki. Strickland pontosan ezt tette A királylány és az átok-kal: megtartotta a népmesei miliőt, de mellette nem finomkodott a történet horrorisztikus elemeivel sem. Egyszerre tud ismerős és meghökkentő lenni a The Cobblers' Lot világa.
Hajduk Károly a The Cobbler's Lot című kisfilmben (fotó: Moviebar Productions)
A kisfilmben egy cipész testvérpár (Hajduk Károly) versenyez a királylány (Fatma Mohamed) kezéért, egy veszélyes próbát kell kiállniuk, hogy eldőljön, ki veheti feleségül szívük választottját. Az élénk színekkel, virágokkal, feltűnő mintázatokkal teli látványvilág egy középkorban játszódó, nagyszabású opera díszletének is könnyedén elment volna, a prizma által megsokszorozódott, színes arcok láttán pedig a giallók egyik nagy mestere, Sergio Martino is elismerően csettintene. Strickland ismét tucatnyi forráshoz nyúlt, a némafilmektől a gótikus horroron át a Magyar Népmesék-sorozatig, hogy Győri Márk szemkápráztató képei segítségével kikeverjen belőle egy önmagában is működő, érzelmektől túlfűtött stílusorgiát.
A gonosz természetrajza világpremierjét márciusban, a texasi SXSW fesztiválon tartották, majd további rangos seregszemlékre is meghívást kapott. Többek között vetítették a kanadai Fantasia, a lisszaboni horror- és a lengyel New Horizons fesztiválon, ott volt a londoni FrightFest-en, a magyar bemutatóra a miskolci CineFesten került sor.
Fontos volt, hogy legyen benne testvérbosszú, kegyetlen gyilkosság és túlvilág
Az éjféli vetítés másnapján, némileg kialvatlanul ültünk le a film The Cobblers’ Lot című szegmensének magyar alkotóival, hogy átbeszéljük a filmet. A rendező távollétében – Peter Strickland a San Sebastian-i fesztiválra kísérte el legújabb egész estés munkáját, az In Fabric-et - Nedeczky Dóra producert, Győri Márk operatőrt, Pintér Anina jelmeztervezőt, Szabó Tímea casting rendezőt és Konter László színészt kérdeztük a népmeséből táplálkozó horror kulisszatitkairól.
„A vállalkozás két szellemi atyja, Ant Timpson és Tim League több horrorantológiát csinált, az ABCs of Death sikere után vágtak bele A gonosz természetrajzá-ba” - kezdett bele a film meséjébe Nedeczky Dóra. „Közösségi finanszírozással hozták össze rá a pénzt, 500 ezer dollár gyűlt össze, ezt a pénzt osztották nyolcfelé. A két főproducer véleményezte, majd rábólintott a szinopszisokra, onnantól mindegyik rendező önállóan dolgozott, nem voltak közös megbeszélések. Mindenki elküldte a kész kisfilmjét, aztán Timpson és League fél év alatt véglegesítette az antológiát.”
Az egyes szegmensek producerei a meglévő finanszírozáson felül rengeteget tettek még hozzá. A The Cobblers’ Lot gyártója a Moviebar Productions és az angol Rook Films volt, további producerei pedig Turán Eszter és Andy Starke. Olyannyira mindenki a saját útját járta, hogy az alkotók a texas világpremieren látták először egyben A gonosz természetrajzá-t, ott szembesültek azzal, hogy hangulatilag és kivitelezésben is nagy a szórás az antológián belül.
Fatma Mohamed a The Cobblers' Lot forgatásán (fotó: Lobenwein Marcell)
A magyar kisfilm egy ismeretlen hazai népmesét dolgoz fel, amelyre eléggé kacifántos módon talált rá a görög származású, Angliában született, majd Magyarországon több évet élt Peter Strickland. „Egyik kedves barátunk, Kerékgyártó Yvonne összekötött minket egy Amerikában élő népmesei szakértővel, Zalka Csengével. Skype-on beszéltünk vele két órát az európai mondavilágok vonulatairól, az egyes mesék változatairól. Peter elmondta neki, minek kell szerepelnie a mesében: testvérbosszúnak, kegyetlen gyilkosságnak és túlvilágnak.”
Két mese között vacilláltak, Strickland végül A királylány és az átok mellett döntött. Változtatott, egyszerűsített a történeten, illetve átírta a végét, ami eredetileg happy end volt. Eddigi filmjeit ismerve, az lett volna a meglepő, ha meghagyja a boldog befejezést. Az interneten kár keresni A királylány és átkot, nincs fent, a mesemondó is Skype-on adta elő nekik.
„Kialakult egy hazai keménymag Strickland körül” - mondta el a producer, aki maga is része ennek az összeszokott csapatnak. Győri Márk operatőr a 2009-es Varga Katalin balladája óta dolgozik együtt a rendezővel, Fekete Mátyás vágó úgyszintén a kezdetek óta ott van vele.
Peter Strickland a The Cobblers' Lot forgatásán (fotó: Lobenwein Marcell)
A filmjei alapján teljesen kattant fickónak tűnik Peter Strickland, a munkatársai azonban ennek a teljes ellentétéről számoltak be. „Fantasztikus ember, nagyon könnyű vele dolgozni. Iszonyatosan érzékeny, nagyon tudja, hogy mit akar, de emellett rengeteg teret hagy a többi munkatársnak” - mesélte Pintér Anina, akinek viszont ez volt az első közös munkája a rendezővel. „Nála béke van a forgatáson” - tette hozzá Nedeczky.
A jelenlévők közül Győri ismeri a legrégebben, ő közbevetette, hogy vannak azért kattanásai a rendezőnek. Előszeretettel cipel magával tárgyakat, amiket aztán mindenáron bele akar tenni a filmbe. A Varga Katalin balladájá-ba például így került be egy lámpa, úgy helyezte el, hogy az mindenképpen látszódjon. A The Cobblers’ Lot-ban nincs ilyen tárgy, mivel „darálós forgatás volt, két nap alatt végeztünk”. Talán ez az információ lepett meg a legjobban, az aprólékosan kidolgozott, gyönyörű és kreatív megoldásokkal teli látványvilág miatt azt gondoltam volna, hogy ezt jóval több idő volt leforgatni.
Stricklandnél mindig is fontosak voltak a filmes áthallások. A Varga Katalin balladája a rape and revenge műfajjal játszott el, a Berberian Sound Studio az olasz horrorokat idézte meg. A The Cobblers’ Lot esetében Szergej Paradzsanov filmjei, különösen az örmény mondavilágra épülő A gránátalma színe volt fontos ihletforrás.
Győri Márk a The Cobblers' Lot forgatásán (fotó: Lobenwein Marcell)
Ezen kívül a negyvenes, ötvenes évek stúdióban, erős színekkel leforgatott mesefilmjei is előkerültek, például a kelet-német Csengő-bongó fácska. „Annyira stilizáltak, hogy szinte leugrik a képernyőről, hogy ez díszlet” - jellemezte őket Nedeczky.
A feltűnő sminkek a húszas évek némafilmjein alapultak, illetve a világítás is direkt nélkülözte a természetességet, úgy jött a fény, mintha végig egy színpadon álltak volna a szereplők. Strickland a magyar csapattal egy teljesen művi világot hozott létre, amely furcsaságaival teljesen beszippantja az embert.
„Benne vagyok minden őrültségben, velem nem fordulhat elő az, hogy valamit túl durvának tartok” - felelte a királyt játszó Konter László arra a kérdésre, hogy szereti-e a horrort. „Nagyon élveztem a játékot, sőt, ha rajtam múlik, még keményebb dolgokat is tettem volna bele. Ülök a trónon, és várom, mikor lehet felrobbanni. Jó ez így, de pusztítóbb is tudtam volna lenni.”
Hajduk Károly a The Cobbler's Lot című kisfilmben (fotó: Moviebar Productions)
A rendező ismerte a Magyar népmesék című rajzfilmsorozatot, az ő ötlete volt, hogy a The Cobblers’ Lot-ban is népművészeti elemekkel díszítsék a történetet elmesélő feliratokat. „Lefotózott egy antik szekrényt, amelynek az ajtaján festett növények voltak, és azt kérte, hogy ez a minta fogja keretbe a szövegeket. Sok munka volt vele, a betűtípuson is csomót agyaltunk, a felirat a negyedik vagy ötödik főszereplője volt a filmnek” - mesélte Nedeczky. „A szöveget amúgy Peter találta ki, és csodálatos volt látni, hogy a CineFest stábja mennyire autentikusan fordította azt vissza magyarra.”
„Peternél mindig is fontos volt a hang és a zene” - tért át a film másik erősségére. „A Varga Katalin balladája Ezüst Medvét nyert a sound design-ja miatt Berlinben, később pedig mindig izgalmas együtteseket kért fel a filmzene elkészítésére. A Berberian Sound Studio kapcsán a Broadcasttal, a The Duke of Burgundy idején a The Cats Eyes-zal dolgozott együtt, most pedig az új-mexikói A Hawk and a Hacksaw felelt a zenéért.”
Az együttes két állandó tagja, a Neutral Milk Hotel dobosa, Jeremy Barnes és Heather Trost több évet élt Magyarországon, mélyen beleásták magukba a kelet-európai népzenébe, a citerás, hegedűs számaikat hallgatva sokakat meglephet, hogy ők amúgy amerikaiak.
Peter Strickland a The Cobblers' Lot forgatásán (fotó: Lobenwein Marcell)
„Szerintem abszolút lenne rá igény” - válaszolta a producer, amikor arról kérdeztem, hogy láthatjuk-e még itthon moziban A gonosz természetrajzá-t. Jelenleg a producerek azon dolgoznak, hogy legyenek még vetítések Magyarországon.
Az utóbbi években a horror népszerűsége igencsak felfutott a hazai mozikban, legutóbb a szeptember elején bemutatott Az apáca csődítette be az embereket, már majdnem kétszázezer nézőnél tart. A gonosz természetrajzá-nak talán túlzás lenne a rendes moziforgalmazás, de alternatív, event-alapú vetítések biztosan megtelnének hazai horror-rajongókkal. Addig is tart tovább az antológia fesztiválkörútja, a következő állomásokról számolt be a producer: Night Vision – Helsinki, Thessaloniki International Film Festival, Mumbai IFF és a trieszti Science + Fiction Festival.
