A sorozatos párkapcsolatiság, mint sorozatgyilkosság” – határozza meg Turai Balázs Amok című animációs kisfilmjének alapgondolatát. Elárulja, hogyan táplálkozott a saját terápiás folyamatából, miért dominálja a film látványvilágát a neon pink, és azt is, hogy mi köze van a gonosz törpének Carl Junghoz és Popper Péterhez. A film tervezésének fázisát sötét, inszomniás időszakként jellemezi – Kreif Zsuzsanna is megerősíti, hogy Balázs a képernyő fölé görnyedve szinte áttranszformálódott a film szenvedő főhősévé.

Az animációs szakasz már könnyebb volt, a film utóélete, díjakkal teli fesztiválkörútja pedig egyenesen fáklyásmenet, mondják – ennek kapcsán kiderül, hogy Balázs miért tartja előző kisfilmjét, a Róma bukását tényleges bukásnak. Az Amok szabadon csapongó humorát Terry Gilliam filmjeihez köti, és az animáció médiumában is azt szereti, hogy könnyedén keveredhetnek benne a technikák és a zsánerek. Rátértünk arra is, hogy miért lett elsősorban román film az Amokból, és hogy milyen volt covidos delíriumban átvenni az annecy-i fődíjat.

Kreif Zsuzsanna szerint közös sorozatukkal, a Candide kalandjaival két zsáner közé ültek, Balázs pedig a sors fintorának tarja, hogy már karrierjük kezdeti szakaszában elkészíthették első sorozatukat, miközben nem futottak be vele. ,,Megvannak a maga hibái és szépségei” – mondja a Candide-ról. Zsuzsannától megtudjuk, hogy a MOME animációs szakán találkoztak, és hamarabb kezdtek együtt dolgozni a sorozaton, mint hogy egy pár lett belőlük. „Egyből elhívtam randizni, de ezt a projektet legalább 10 évre félre kellett tenni” – emlékszik vissza Balázs.

Balázs kíváncsi lenne rá, mit szólna Kovásznai György az elkészült sorozathoz, mivel a korabeli terveiben kikötötte, Voltaire eredeti művének korában játszódjon, és nem akart „farmernadrágos és sportkocsis" Candide-ot. Zsuzsanna szerint náluk már az első részben volt mindkettő. Az első epizódot kísérletként írják le, tíz rendező vett részt az elkészítésében, de hamar leesett nekik, hogy egy egész évadot nem lehet így elkészíteni. Zsuzsanna visszaemlékszik, hogy a tizenkét részre összesen nagyjából annyi idejük volt, mint az első kettőre.

Forró helyzet a hüllők bolygóján

Naivan és nagyon lelkesen vágtunk bele” – mondja Zsuzsanna. A gyártási folyamat felszabadult volt, „a leokézott forgatókönyvekben vizuálisan kiélhettük magunkat” – de ez után következett a „csattanó”: a tévés döntőbizottságtól öncenzúrára szólították fel őket, és rájuk hagyták, hogy kitalálják, melyek a problémás részek. Arra a részre gondoltak, ami Közép-Kelet Európában játszódik, stadionokról és „migránsok elé emelt falról” van szó benne. Ezeket a pillanatokat kiszedték belőle, mivel a tét az volt, hogy nem fogadják el a sorozatot, és vissza kell fizetni a 100 millió forintos gyártási támogatást. A kivágott jelenetek híre megjárta a sajtót, a sorozat jogai pedig végül visszaszálltak a producere, így a cenzúrázatlan változtat felkerülhetett a Cinegora.

,,Balázs radikálisabb, több nála a pénisz és a horogkereszt” – mondja Zsuzsanna arról, miben tér el az alkotói stílusuk. „Zsuzsi festőként kezdte, nagyon ért a színékhez és a kifinomult formatervekhez. Én a Kretén, a Szaft és Morbid magazinok irányából jövök és onnan finomodok” – jellemzi Balázs saját magát. Zsuzsi hozzáteszi, hogy azért ő is ,,csinálja a gusztustalanságot, csak szebb színekkel.”  Zsuzsanna részletesen mesélt első egész estés filmtervükről a Forró helyzet a hüllők bolygóján című szatirikus sci-firől, aminek fejlesztésére éppen most kaptak támogatást Franciaországban, Balázs pedig elmondta, hogy miről fog szólni első gyerekkönyve, amit ő ír és illusztrál is. 

A podcast meghallgatható a lenti lejátszóra kattintva, fent van az Anchor, a Spotify, az Apple és a Mixcloud oldalán, illetve más népszerű podcast-alkalmazásokban is elérhető.