A Duska története stílusosan egy kijevi filmfesztiválon kezdődik, ahol egy holland filmkritikus, forgatókönyvíró megismerkedik az ukrán Duskával, s akit néhányhónappal később az ajtaja előtt talál. Furcsa, Európán átívelő barátság veszi kezdetét.
A multikulti nemcsak a nyitófilmre jellemző, de az egész fesztivált áthatja. A különböző zsűrikben indiai, iráni, nyugat-európai alkotók, producerek, filmkritikusok foglalnak helyet, s a 13 filmet felvonultató versenyprogramot is a világ legkülönbözőbb országai reprezentálják. Magyar alkotást is találunk a versenyprogramban: Rohonyi Gábor Konyec című filmje szerdán délelőtt került vetítésre, s az eddig látott öt film közül a legfigyelemreméltóbbnak nevezhető. Mellette egy indiai, egy német, egy ukrán és egy argentin mozi futott eddig, s többek között spanyol, brazil, francia, román lesz még a felhozatalban.
Az eddigi vetítések alapján elmondható, hogy a versenyszekcióban kommerszebb alkotások méretik meg magukat. Az indiai Vanaja egy Amerikában élő indiai rendező könnyen emészthető filmje az indiai társadalmi problémákról, egyszerre kapjuk rögtön az összeset, instant formában, gyorsan oldódó módon (nemi erőszak, kasztkülönbségek, terhesség, abortusz, csecsemőjét egyedül nevelő gyerekanya), mélyebb rétegek nélkül. A német Wholetrain (Egészvonatos) graffitibandák nagyvárosi harcát ismerteti, ahol a legnagyobb tett egy egész metrószerelvény befújása lenne. Az U Reki (A folyónál) pedig keserédes tragikomédia egy öregasszonyról és vele élő még öregebb anyjáról, valamint kettejük morgolódó viszonyáról, puskini pátosszal és lassúsággal.
 |
| Puskini, pátosszal teli morgolódás - U Reki (A folyónál) |
A versenyprogram mellett az úgynevezett Fesztiválok fesztiválja programban helyet kapott az összes jelentős díjat nyert film, illetve neves rendezők munkái. Hangos ováció és folyamatos tapsolás fogadta Kusturica Cannes-ban kifütyült filmjét, visszafogott örömmel konstatálták Gus Van Sant Paranoid Park-ját, de szerették Sulik, illetve Cronenberg filmjét. Az ukrán közönség egyébként is a szórakoztató filmek mellett tör lándzsát. Ami tetszik, azt folyamatos tapssal jutalmazzák, s kimennek arról, ami kevésbé érdekli őket. Emellett nemcsak lehetőségnek, hanem kötelességnek érzik, hogy folyamatosan telefonáljanak, így az teljesen normálisnak nevezhetõ, hogy az ember két oldalán hosszú percekig mobilozzanak, miközben az előttünk lévõ szék sms-írás miatt fényes.
A humoros filmek élvezete viszont ezzel sem csorbul számukra.
