Csomós Miklós közlése szerint a Fővárosi Önkormányzat 2011-es költségvetési koncepciója 14,6 milliárd forintot szán a kulturális területnek, ez az összeg azonban a büdzsé márciusi végszavazásáig változhat. Hozzátette, elképzelhető, hogy a nem fővárosi fenntartású artmozik közül egyesek az állami támogatások szüneteltetése miatt nem tudnak tovább működni: nem fővárosi fenntartású artmozi a Cirko-Gejzír, a KINO, a Tabán, az Európa, a Vörösmarty mozi is.

A főpolgármester-helyettes hangsúlyozta: alaptalanok azok a félelmek, melyek szerint megszűnik a budapesti artmozi-hálózat; arról van szó, hogy a főváros az általa működtetett mozikra (a Puskin, a Művész, a Toldi és az Odeon-Lloyd artmozik, illetve a Corvin Budapest Filmpalota) kíván koncentrálni. Balassa Péter, a Budapesti Artmozi Egyesület alelnöke korábban az MTI-nek elmondta: a fővárosi artmozi-hálózat először 2009-ben kapott támogatást a fővárostól, akkor 50 millió, majd tavaly 80 millió forintot; ez termenként 3-6 millió forint közötti éves összeget jelentett.

Mint ismeretes, a Budapesti Artmozi Egyesület korábban nyilatkozatban tette közzé, hogy a budapesti artmozik néhány hónapnál tovább nem tudják finanszírozni a működésüket, és a fővárostól vártak segítséget. "Pluszforrásokat nem tudunk adni az artmoziknak. Jelen pillanatban az új menedzsment olyan terveket készít, amelyekkel a főváros által üzemeltetett mozik üzemeltetését fogja biztosítani." - jelentette ki Csomós.

Eközben a Cinema City Magyarország legnagyobb mozihálózatává vált: felvásárolta ugyanis a kelet-európai Palace Cinemas céget, így Európa harmadik legnagyobb moziüzemeltetője lett. A felvásárlás érinti a Westend, a Mammut, a MOM és Campona multiplex mozijait, amelyek összesen 47 mozitermet és 10 188 moziszéket képviselnek, nem vonatkozik azonban a magyarországi Palace Mozi Kft-re, amely 5 multiplex mozit üzemeltet Budapesten és 3 további multiplexet vidéken (Nyíregyháza, Kaposvár, Tatabánya).