„Isten ujja beleért a képbe” – mondja Kardos Sándor. Igaz ez az általa fényképezett klasszikusokra A kis Valentinótól (1979) az Eldorádóig (1988), és igaz az általa alapított privátfotó-gyűjtemény, a Hórusz Archívum fényképeire is, mert „a képek összessége az egyet, az egészet” jelenti. A világon először készített célfotókamerával játékfilmet, A sírásót (2010).
Kardos pályája során elnyerte a Kossuth- és a Balázs Béla-díjat, háromszor a filmkritikusok, kétszer a Filmszemle díját, 1989-ben az Eldorádóért Európai Filmdíjra jelölték. Több mint harminc játékfilmet fényképezett. Jeles András, Bereményi Géza, Tarr Béla, Tímár Péter, Gödrös Frigyes, Molnár György, vagy Groó Diana alkotótársaként a fent felsoroltakon túl olyan művek operatőre volt, mint az Őszi almanach (1984), Egészséges erotika (1985), A tanítványok (1985), az Álombrigád (1985), A legényanya (1989), a Mielőtt befejezi röptét a denevér (1989), A turné (1993), az Anna filmje (1993) a Glamour (2000) és a Csoda Krakkóban (2004).
Kardos Sándor a CineFest életműdíját a fesztivál zárógáláján, szeptember 14-én szombaton veszi át. Az ünnepélyes esemény 17 órakor kezdődik a Művészetek Háza Pressburger termében.
Kardos Sándor nyári egyeteme
Az idén 80 éves Kardos Sándor Hórusz pillantása - képelméleti sejtések című, a METU-s tanítványainak írt tanulmányát a nyáron hat részletben közöltük, amely már együtt elolvasható az oldalunkon. Az írás részei nem alkotnak zárt rendszert, a képalkotás elméleti és fogalmi feltételeiről való gondolkodás nagyon különböző útjait próbálják integrálni.
