Albert és Brunó, a két anyagi nehézségekkel küszködő semmitevő véletlenül radikális ökoharcosok közé keveredik. Mivel az ingyen sör mellett egyéb lefölözhető hasznot is látnak a szervezetben, egyre jobban belekeverednek az aktivizmusba. Ráadásul mindketten elkezdenek vonzódni a csapat legeltökéltebb tagjához, a kényszeresen ökoszorongó, Cactus becenevű lányhoz.
A francia komédia premier előtti vetítése után Veiszer Alinda megszavaztatta a közönséget, vajon jól döntött-e a forgalmazó, hogy az előszőr (az eredetinek megfelelően) Egy nehéz évként beharangozott francia vígjáték nevét az Ennél csak jobb jöhetre változatták. Miután a többség egyetértett, elkezdődhetett a beszélgetés, amire a fentarthatóság kérdésében itthon igencsak éríntett szervezet, az Élelmiszerbank és Tudatos Vásárlók Egyesületének képviselői voltak meghívva.
„Állít-e olyat a film, hogy minden ilyen cselekvés valójában pótcselekvés, mert már elvesztettük a földért, a fentarthatóságért vívott meccset?” – tette fel a kérdést Veiszer a beszélgetőpartnereknek annak kapcsán, hogy a film a klímaaktivistákkal viccelődik. Nagygyörgy András ezt a filmet inkább egy olyan témával való próbálkozásnak érezte, amivel a „moziban nem igen szoktunk találkozni, és nem biztos, hogy meg merte engedni magának az alkotópáros, hogy drámával közelítse ezt.” Szerinte akár egy új filmes irányzat kezdetéről is lehet szó, ami a klímakérdésekkel foglalkozik. Az utóbbi években amúgy több film is készült már a témában, például a kiváló How to Blow Up a Pipeline, amiről kritikát is írtunk.
Ennél csak jobb jöhet
Gulyás Emesének egyáltalán nem a klímamozgalomról vagy a túlfogyasztásról szólt ez a film, ezt egy keretnek látta a két főszereplő sorsához. „Ahhoz a vitához, hogy ez egy lefutott meccs-e, nem tett hozzá sem pro, sem kontra.”
A műsorvezető viszont ragaszkodott ahhoz, hogy a film viccet csinál az aktivizmusból, a maguknak meg mindenféle állatnevet választó aktivistákat pedig „szektásítja”, és így azt állítja, hogy „ez egy önmagáért való dolog, egy nagy buli, amivel az ember megnyugtathatja a lelkiismeretét”. Gulyás szerint nem igaz, hogy aki valamit tenni akar ebben az ügyben, az csak pótcselekvést választhat, akik komolyan veszik, például alapítanak egy egyesületet, előre tudják mozdítani a dolgokat.
A Tudatos Vásárlók Egyesülete 2001-ben indult, Gulyás szerint is ekkor még csak „legyintettek rá az emberek”, de ők folyamatosan mérik a fentarthatóság különböző területein beálló változásokat, és 20 év alatt sok pozitív változás állt be itthon. „Számunkra az a nagy kérdés, hogy mekkora környezeti hatást lehet elérni egy ilyen mozgalommal.” Látják, hogy sokak életmódja változik Magyarországon is pozitív irányba, köztük olyanoknak is, akiknek nagy az ökológiai lábnyoma, de nem biztosak abban, hogy a klímaváltozás szempontjából ez elég-e egy globális fordulathoz. „Kiderült az elmúlt 20 évben, hogy ha csak a zöldebb alternatívákra váltunk, zöld rendszámos kocsira, zéró energiás házra, az egy pici része csak a változásnak. Inkább afelé kellene elmozdulni, hogy egy szerényebb életét éljünk.”
Az Élelmiszerbank nagy gyártóktól, élelmiszerláncoktól gyűjti be a maradék élelmiszert, és ezt továbbítja a rászorulóknak. Miért van ennek ellenére is maradék, kérdezte Veiszer a szervezet képviselőjét. „Mert nem csak a cégek túltermeléséről beszélhetünk, hanem technológiából fakadó veszteségről is.” Ilyen mondjuk a termőföldön a betakarítás után ott maradó termény. Skandináv országokban hagyománya van annak, hogy önkéntesek másodszüretelni mennek, ilyenkor begyűjtik azokat a gyümölcsöket, zöldségeket, amik korábban még túl kicsit vagy éretlenek voltak.
Magyarországon az Élelmiszerbank Egyesület évente kilencmillió kilogramm élelmiszert ment meg, ez napi szinten 25-30 ezer kiló élelmiszert jelent, és ezt legkésőbb másnap reggel már ki is osztják. Az áruházak mellett gyártókkal is kapcsolatban vannak, így például a konzervgyárakból megkapják a túltöltött vagy alultöltött termékeket, vagy azokat, amik szállítás közben sérülnek meg. „Nem csak lejáratközeli termékekről beszélhetünk, hanem innovációhoz köthető veszteségekről is, a lényeg, hogy résen legyünk és tudjanak rólunk a gyártók és a lehetséges partnerek.” A láncoknál, akikkel együtt dolgoznak, jellemzően egyharmadára csökkent le a korábbi élelmiszerveszteség.
A fenntarthatósághoz át kell-e definiálni az elfogadható élet fogalmát? Gulyás szerint a legfontosabb arról beszélgetni, hogy mi az, amit jó és méltó életnek tartunk. „Ciki-e, ha az embernek 40 évesen nincs autója?” A döntéshozók képviselőivel arról is kell beszélni, hogy az innováció és a fejlesztés önmagában nem hoz megoldás a környezeti problémákra. Hiába zöld rendszámos az autó, ha többen vásárolnak emiatt terepjárót, hiába zéró energiás a lakás, ha nagyobb a ház. Ugyanakkor szerinte az emberekkel nem lehet elfogadtatni a lemondást, csak azt, hogy „mi az, ami helyette jó.” Példaként az autómegosztást említette, mint a saját autó fenntartásának alternatíváját. „Azt kellene átkeretezni, hogy mi az, ami jó és fenntartható, és nem azt, hogy miről kellene lemondani.”
Ha az Élelmiszerbank nagy multinacionális cégekkel van kapcsolatban, megpróbálja-e felhívni a figyelmüket arra, hogy vissza kellene fogni a nyereségvágyat? Nagygyörgy szerint nem ilyesmiről beszélgetnek a cégek képviselőivel, mert nekik nem az a céljuk, hogy „bontsunk le mindet, hanem hogy indítsuk el az embereket a változás felé.” Olyan feleslegeset gyűjtenek össze, ami másnak már nem kell, értéket adnak neki. Ezzel jól jár a kereskedő is, mert nem kell fizetnie a megsemmisítésért, ami törvényi kötelessége és jól jár a havi szinten 170 ezer nélkülöző, akihez eljut az élelmiszer. Az Élelmiszerbank helyi karitatív szervezeteken keresztül juttatja célba az ételt, egy hálózatot fognak össze.
Veiszer rámutatott, ha az élelmiszertermelés rendszere jól működne, nem keletkezne felesleg, és az Élelmiszerbanknak nem lenne munkája. „Nagyon küzdünk is azzal, hogy csökkent a megmenthető élelmiszer mennyisége egy-egy helyről. Az egyik szemünk sír, a másik nevet, és menekülünk előre.” A csökkenésben a drága élelmiszerárak, a diszkontárakkal sokáig a polcon tartott termékek és az olyan appok is szerepet játszanak, amikkel bárki megveheti a túlárut. Az előre menekülés alatt azt értik, hogy idén már 400 helyett 700 áruházba járnak, és üzembe helyeztek egy mobil élelmiszermentő autót is, ami egy speciális sokkoló hűtővel van felszerelve – ez pillanatok alatt 5 fok alá tudja hűteni az élelmiszert, ami fontos, mert készételek esetében mindössze három óra áll rendelkezésükre, hogy kiosszák.
A műsorvezető és Gulyás megvitatta, hogy van-e Magyarországon zöldpárti képviselet a politikában, majd arról is beszélgettek, hogy érinti-e a szakembert a klímakutatóknál gyakran jelentkező depresszió.
A Mozinet Filmnapok további vetítéseiről itt tájékozódhatsz, decemberben az Előző életekből tartanak majd elővetítéseket. Az Ennél csak jobb jöhet december 28-tól látható a magyar mozikban.
A cikk a Mozinettel együttműködésben jött lére.
