Nagy Ervin kiemelte, hogy a választók történelmi felhatalmazást adtak egy modern Magyarország felépítésére, és ez történelmi lehetőség a magyar filmnek is. „Dühös vagyok, amiért elvettek ettől az országtól egy évtizednyi alkotó energiát. Hogy külföldre kényszerült megannyi tehetség, hogy komplett generációt gáncsoltak el ideológiai alapon, hogy politikai nímandok elorozták milliárdokért azokat a lehetőségeket, amiket akár egy új filmes rendezői hullám is kaphatott volna” – idézte fel az előző rendszert.
Elmondta, akotóerővé kell most átformálni a dühöt: „Nézzük a pozitív oldaláról a dolgot. A történelem megint gondoskodott arról, hogy ismét bőven legyen az ország és a világ számára mesélnivalónk.”
Nagy beszédében felvázolta, hogyan áll majd neki a felálló kormány a magyar film reformjának: „Célunk világos és határozott. Elsőként harmóniát és egyensúlyt teremtünk a hazai filmkészítés és a nemzetközi iparági működés között. Másodszor visszaengedjük a hazai alkotókat a saját területükre. Nem akadályozni, hanem ösztönözni fogjuk őket egy igazságos támogatói rendszerrel és egy állandóan fejlődő, kiszámítható szakmai környezettel. Harmadszor a valódi teljesítményt fogjuk jutalmazni, miközben kaput nyitunk az új tehetségek előtt. Végezetül pedig nemzetközileg érvényes sztenderdek alapján szervezzük újra a filmes közösség működését.”
Az egyik legsürgetőbb feladatnak a közvetett támogatási rendszer, az adóvisszatérítés azonnali stabilizálását nevezte meg, mivel „ez a művészetünk életképességének egyik záloga és tartóoszlopa”. Megígérte, hogy kiszámíthatóvá, fenntarthatóvá teszik, és elvégzik a mechanizmusán a szükséges finomhangolásokat. Nagy szerint ez lesz az első lépés a hazai és nemzetközi bizalom visszaállítása felé.
fotó: Baski Sándor
Egy másik kritikus pontként jelölte meg a filmkultúra teljes körű politikamentesítését: „Kijelentem, hogy a Nemzeti Filmintézet élén nem lesznek többé politikai kinevezettek. A vezetői posztra nyílt, szakmai pályázatot írunk ki. Az operatív folytonosságot biztosítjuk, de az igazgatót többlépcsős transzparens szakmai kiválasztási folyamat végét nevezzük ki.”
Hozzátette, egy politikafüggetlen, több ablakos támogatói rendszert hoznak létre, ahol a kulturális közpénzek elosztása kizárólag szakmai alapon történhet. „A döntőbizottságokat és kuratóriumokat a szakma valódi bevonásával jelöljük ki és biztosítjuk a tisztségviselők rendszeres rotációját. Ez a garanciája annak, hogy a rendszer rugalmas maradjon, és reagálni tudjon a világ gyors változásaira, és mindig a minőséget válassza. A több ablakosság a mi olvasatunkban a szabadságot és a sokszínűséget jelenti.” A köztelevíziós tartalomgyártás megújulását is ösztönözni fogják.
További újításként jelentette be, hogy kezdeményezik a V4-ekkel közös filmalap elindítását. Az új kultúrpoltika számára fontos lesz a vidéki Magyarország alkotó energiáinak a segítése. „Aktiválnunk kell a régiókat a pályaválasztástól kezdve a helyi produkciók támogatásán át egészen a mozihálózat és a forgalmazás fejlesztéséig. Újra kell élesztenünk, vagy ha úgy tetszik, meg kell teremtenünk a magyar vidék filmes kultúráját is. A magyar filmnek mindenkihez el kell jutnia és minden tehetséges alkotói energiát be kell fogadnia.”
Azt ígérte, a filmes felsőoktatást stratégiai kérdésként fogják kezelni: „Olyan környezetet teremtünk, ahol a következő generáció világszínvonalú tudást és valódi alkotói szabadságot kap.”
„Évek óta halmozódik a bizonytalanság, a várakozás, a düh, a frusztráció. Az alkotó embereknek nem egyszerűen a projektjeik csúsztak, hanem alkotó évei mentek veszendőbe. Ennek ellenére az elmúlt évek alatt a szakma tanúbizonyságot tett arról, hogy magas szakmai színvonalon tud egy nehezített pályán is működni. Piaci alapon összefogással sok független produkció is született. Meg kell őriznünk ezt az erőt és életképességet. A magyar filmművészet immunitása csodálatos. De nem árt, ha a társul mellé támogató közeg, bizalom, hit és kulturális büszkeség.”
A white paper átvétele / fotó: Baski Sándor
Az első időszak feladata közé a források megszerzése és a rendszer feltárása mellett az elszámoltatás megkezdését is odasorolta, „és igen, ez a filmes területre is igaz lesz. Aki bűnt követett el, bűnhődjék. Az elszámoltatás az igazságszolgáltatás feladata, és higgyétek el nekem, végezni fogják a dolgukat.”
Fontos célnak jelölte meg, hogy a most megalakult kerekasztal valódi munkaasztallá váljon, hozzátette, a szakmát meg kell hallgatni, és valódi közös munkát képzel el velük. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, „nem fog minden azonnal menni”. „Egy ország újjáépítése nem gombnyomásra történik. Erre az átmeneti időszakra a filmes szakmának is fel kell készülnie sok más szakmával együtt. Ehhez pedig nem csak pénz kell, hanem józanság, türelem, higgadtság.”
Zárásként elmondta: „Építsünk együtt egy olyan filmkultúrát, amelyre nem csak büszkék lehetünk, de amelyben minden alkotó otthon érezheti magát. Mostantól nem az ideológiai megfelelés, a politikai lojalitás, hanem a tehetség, minőség és a teljesítmény számít. Ennek szellemében kezdjük el a közös munkát.”
A white paper átvétele után Nagy arra a ritka együttállásra mutatott rá, hogy a szakma és a kultúrpolitika ennyire hasonlóan látja a kialakult helyzetet, ennyire nagy átfedés legyen a tervek között. „Nincsen szupererőm, mint azoknak a Marvel-hősöknek, akiket szinkronizálni szoktam. Nekem csak elképesztő elhivatottságom, elszántságom és lelkiismeretem van a magyar filmkultúra iránt” - mondta el, hozzátéve, hogy mindig is a családjaként gondolt a magyar filmszakmára.
„Két évvel ezelőtt, amikor Magyar Péter mellé álltam, arra gondoltam, hogy ezt azért teszem, hogy majd egy szép napon ott állhassak egy ilyen szószéknél, ahol ott van szakmai szervezet vezetője, és annyi nehéz év után azt mondhassam a filmes családomnak, hogy mostantól biztonságban vagytok. És most elmondom nektek: mostantól biztonságban vagytok.”
A Filmreform által bemutatott javaslatcsomaggal külön cikkben foglakozunk.
