MOME ANIM FRISS
Ambrose Bierce 1899-ben publikált novellája, a Moxon szolgál alapul Bogyó Péter azonos című munkájához, ami egy elképzelt film előzetese. Bierce egy sakkozni tudó, majd az alkotója ellen forduló gépről szóló elbeszélésével az angol nyelvű irodalom egyik első olyan szerzője lett, aki valamilyen automatizmusról vizionált munkájában. Bogyó Péter digitális rajzanimációja tiszteletadásnak is tekinthető Bierce úttörő gondolatai előtt, míg az életre kelt gép és teremtője viszonya az állóképekből létrehozott animációs film és alkotója kapcsolatára rímel.
Az Animateur című munka alkotója, Alexander Gratzer is magával a műfajjal, illetve az alkotói tevékenységgel foglalkozik, megkérdőjelezve annak értelmét. Főhőse, az Animátor hiába áll lábujjhegyen egy medencére néző ugródeszkán, és hiába veti be minden begyakorolt mozdulatát, senki sincs a vízben, aki ezeket követve maga is megmozdulna. Az Animátor vergődése ebben a mozdulatlanná dermedt térben elkeseredett kérdéseket vet föl benne, amelyeket felesége felé intéz – mozdulatlanul kinyúlva a padlón egy csupasz ház sötét falai között.
Az Animateur ugyan kétségeket közöl, de nem jut el a teljes kiábrándultságig. Megteszi ezt helyette Tobai Botond kevert technikával készített, Symptoms című munkája, amely egysnittes, élőszereplős kisfilmnek is megállná a helyét, ha a füstös, üres fémdobozokkal teli szobában ülő-fekvő-falat támasztó emberi alakoknak ne lenne elnagyoltan átrajzolva a gallérból kilógó feje, a pulóver ujjából kilátszó karja, vagyis minden olyan részlet, ami élő, hús-vér embert feltételez. A Symptoms ezt a feltételes módot hangsúlyozza az élő részek vázlatos, minden egyediséget nélkülöző átrajzolásával, a nemlét felé tolva a lét utolsó, megmaradt jeleit. Tobai Botond munkája az erős alapvetés és koncepció mellett sokat köszönhet Nagy Gergő zeneszerző poros hangszőnyegének, és a díszletet tervező Pintér Adrienn otthontalan szobabelsőjének.
Edőcs Zsófi és Bogyó Péter videoklipnek is szánt alkotása, a Búgócsiga a mezőny egyetlen, stop motion technikával mozgásba hozott kréta animációja. A Deru I would like című felvételét alapként használó kisfilm mély melankóliával mutatja be egy apa és kisfia viszonyát, akik azonos térben, egymástól mégis fényév távolságra élik mindennapjaikat. Az apa telefonál, újságot olvas, borotválkozik, a gyerek rajzol, kisvonatot tologat a padlón. Mindketten békésen viszik a napi rutint, de a szereplőket meghatározó krétavonalak egy pillanatra sem érnek össze, vagy keresztezik egymást. A mozdulatok, vagy az egymást követő jelenetek sebességének ügyes ritmizálásából adódó feszültség folyamatosan nő, drámai végkifejletben érve el a tetőpontját.
A Symptoms vagy a Búgócsiga borús képeit ellensúlyozza Kühnel-Szabó Anita. A Random két és fél percében egymástól teljesen független látképek, hangulatok, történetszilánkok követik egymást, melyek a rajzok stílusát tekintve sem mutatnak hasonlóságot. A film az alkotó bevallása szerint semmilyen tartalmat vagy mondanivalót nem kíván közvetíteni – épp ez az attitűd gerjeszti viszont azt az átütő erőt, amivel a szabadság és a játékosság üzenetét sugározza magából.
A tavalyi év legjobb vizsgafilmjei között szerepel még Hlavay Bence melankólikus 3D animációja, az Aura, Tudisco Júlia kevert technikával készült alkotása, a Sirens, vagy a Corvincicák munkacímű, Ivády Tamás, Bogyó Péter, Molnár Eszter, Kiss Panni és Efa B. Grug közösen, papírkivágással létrehozott spotja, amely néhány hónapja arra figyelmezteti a hazai mozinézőket: ne felejtsék el vetítés előtt kikapcsolni a telefonjaikat. A MOME Anim Friss mezőnye Lydia Reid (Daffodil Xx), Kádár Melinda (Hypnagogia), Nóvé Soma (Illuminar), Molnár Eszter (Mercy) és Simon József (Nem baj) munkáival lesz teljes.
DIPLOMA PREMIER 2018
Az eseményen öt mesterszakos hallgató diplomamunkája is bemutatásra kerül. Láng Orsolya Szezon után, Rónyai Balázs Betontenger, Varga Tímea Még nem, Hegyi Olivér Take Me Please, Szénási Marcell pedig Zűrös környék című alkotásával zárja egyetemi tanulmányait. Az alábbiakban a bevezetőben említett interjúsorozat eddigi szereplőinek gondolatait idézzük fel.
A MOME Anim arcai: Varga Tímea
Még nem címmel készítetted el diplomamunkád. Milyen történetről van szó és honnan jött az ötlet?
Egy barátnőmtől kapott Erdős Virág kötetben találtam rá a Május című novellára, ami A kék madár című film egy jelenetére emlékeztetett. Két kisgyerek szerepel benne, akik furcsa létsíkokban bandukolva egyszer rátalálnak a meg nem született gyerekek világára. Sokáig kísértett ez a sztori, ezért úgy döntöttem, hogy elmegyek Erdős Virághoz a jogokkal kapcsolatban, és ez lesz a diplomamunkám. A novellában egy bácsi és egy kisfiú beszélget, ebből a jelenetből indul ki a film is. Olyan karaktereket raktam bele, akikkel minden nap találkozom, és volt olyan, aki több személy keverékéből született.
Sok benne a párbeszéd is, a szinkronhangokat hogy találtad?
Az alapkoncepció az volt, hogy a nem annyira túlvilági személyek legyenek haverok és a magasztosabb karaktereket meg híresebb színészekkel vesszük fel. Schell Judit lett a nő hangja, a férfié Gazsó György, a kisfiút pedig anyukám osztályában castingoltam. Találtam egy angyali hangú, aranyos kisfiút, aki életében nem szinkronizált még, de nagyon jól ment neki. A kedvessége óriási lendületet adott.
A MOME Anim arcai: Hegyi Olivér és Szénási Marcell
Mi az, amin a legszívesebben dolgoztok egy-egy rajzfilmben?
H.O.: A diplomafilmemhez egy csomó hátteret festettem, ez az egyik kedvencem tevékenységem talán. A felhőket és eget nagyon bírom mostanában. Ütős, ha van a filmben egy szép ég, csinálni és nézni is szeretem.
SZ.M.: Én a kameramozgásokat szeretem legjobban leanimálni. Elég sokszor előkerül nálam a mozgó kamera, ami a térben leanimálva tényleg azt az érzést kelti, hogy ott vagy benne a rajzfilmben.
Mi az, amit leginkább a saját kézjegyeteknek tartotok?
H.O.: Inkább rendezői elveknek mondanám őket, ilyen például nálunk az ár-érték arány: semmi ne kerüljön többe, mint amit ér. Ha lemozgatsz egy fél percet nagyon pepecselősen, rámegy két heted, közben meg csak annyi történik, hogy átmegy a képen egy figura. Ezzel nem jössz ki egálba. Mindig a koncepciót részesítjük előnyben.
SZ.M.: Attól ráadásul nem lesz izgalmasabb valami, hogy gyönyörűen meg van animálva, lehet, hogy két rajzzal is tökéletesen le lehet írni, ami történik. Egy ötlet sokkal többet ér.
Borítókép: Take Me Please (Hegyi Olivér)
