A Színházi Dolgozók Szakszervezete (SzíDosz) Szinkron Alapszervezetét képviselő színészek azért fordulnak a nyilvánossághoz, mert veszélyeztetve látják a mozikban, a televíziós csatornákon vagy az interneten látható filmek magyar szinkronjának a jövőjét. Megítélésünk szerint megszűnhet, ellehetetlenülhet a magyar kulturális örökség részét képező magyar szinkron. A Szídosz-Szinkron Alapszervezet elnöksége ezért a legrövidebb időn belül tárgyalásokat kezdeményez a jogalkotókkal és a szinkronstúdiókkal.
A szinkron erősíti a nemzeti összetartozást
Rajkai Zoltán elnök, valamint Baráth István, Csondor Kata, Csőre Gábor, Fekete Ernő, Kőszegi Ákos, Miller Zoltán, Mórocz Adrien, Nagy Ervin, Rajkai Zoltán, Simon Kornél, Stohl András, Széles Tamás, Takátsy Péter, Zámbori Soma kiáltványukban hangsúlyozzák, hogy a magyar nyelven szinkronizált filmek és médiatartalmak összekapcsolják a magyarokat az egész világon, erősítik a nemzeti egységet és a kulturális összetartozást.
Magyar szinkron nélkül megszűnik a magyar nyelv használata a filmekben és sorozatokban, ami pótolhatatlan veszteség.
A Bosszúállók magyar hangjai a csütörtöki sajtótájékoztatón (fotó: Juhász Éva)
A Bosszúállók magyar hangjai egyformán szükségesnek tartják a tartalmak hozzáférhetővé tételét eredeti és a magyar nyelven egyaránt. Azt kérik a törvényhozóktól: alkossanak olyan médiatörvényt, amely garantálja az audiovizuális tartalomhoz való hozzáférést eredeti nyelven és eredeti, vagy magyar felirattal, eredeti nyelven és szinkronizáltan – audionarrációval (a fogyatékkal élő magyarok miatt), illetve szinkronizáltan – magyar felirattal. A döntés jogát – ki hogyan szeretne filmeket nézni – a közönségre bíznák.
A szinkronizált tartalom közérdek és művelődési alapjog
A szinkronizálással összefüggő tevékenységek – színészek, szinkronrendezők, szinkrondramaturg-fordítók, hangmérnökök, vágók, szinkron gyártásvezetők – szaktudást igényelnek, magas hozzáadott értéket képviselnek, mégsem minősülnek szakmáknak. Nincs szakmai besorolásuk, nincsen, vagy töredékes az oktatásuk, nem tartoznak sem középfokú, sem felsőfokú iskolákhoz, de még OKJ képzésük sincs. Nem vonatkozik rájuk szakmai előírás, semmilyen minőségbiztosítási rendszer. Ez súlyos probléma, mert a szinkronizálást végzők munkájának végeredménye: a magyar nyelvre szinkronizált filmek a lakosság egészét érintik. Minősége döntő jelentőségű.
Magyarországon szinkronizált tartalom nélkül a művelődés alkotmányos alapjoga, a nemzetközi szerződésben vállalt kulturális sokszínűség védelme nem valósítható meg, a magyar nyelv Alaptörvényben vállalt védelme pedig nem biztosítható.
Fekete Ernő, Kőszegi Ákos és Rajkai Zoltán (fotó: Juhász Éva)
Helyre kell állítani a törvényességet
A Bosszúállók fellépnek a szinkroniparban kialakult kizsákmányoló, a gazdasági erőviszonyokkal visszaélő, a partnerséget és sok esetben a törvényes jogi kereteket nélkülöző üzleti gyakorlat ellen.
A munkavállalók harminc évvel ezelőtti árakon dolgoznak. Nem érvényesülnek a mindenkit megillető tisztességes munkafeltételek. A szinkronizált tartalmakat megrendelő cégekkel fennálló kapcsolatban legtöbbször nincsenek is szerződések, vagy utólagosan törvénysértő, és jogszerűtlen szerződéseket iratnak alá az alkotókkal. Ezekben a szerződésekben nem érvényesül a szerzői és előadóművészi jogdíj.
Összefogás az érdekvédelem sikeréért
A Bosszúállók hangjai összefogásra szóllítják fel a szinkronban dolgozó alkotókat és szakembereket. Azt kérik kollégáiktól: csak törvényes, kölcsönösen kialkudott és elfogadható feltételeket tartalmazó szerződéseket írjanak alá a szinkronstúdiókkal. Ne hagyják magukat kizsákmányolni. A szinkroniparban dolgozó összes kollégájukat arra hívták fel, hogy csatlakozzanak a SzíDosz-Szinkron Alapszervezet és a Bosszúállók hangjainak kezdeményezéséhez, egyben arra kérik a magyar nézőket és médiafogyasztókat, hogy támogassák a magyar szinkron ügyét!
