A művészet, a kultúra és a gazdaság összekapcsolódik
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem szerencsés helyzetben van, ha a filmes oktatás felől nézzük, véli Kollarik Tamás. „Egyrészt második ciklusát tölti rektorként egy a terület felé nyitott és érzékeny filmes szakember Fülöp József, aki civilben animációs filmrendező és producer, másrészt pedig az állami szakmai támogatószervek és a MOME együttműködése is évtizedes múltra tekint vissza: a korábbi Magyar Média Mecenatúra és az Andy Vajna-féle Filmalap is előremutató szakmai kapcsolatokat épített fel az egyetemmel, ami szerencsére a Nemzeti Filmintézettel is folytatódik. Persze az is fontos, hogy a MOME egy remek hely, innovatív közösséggel.”
Kollarik Tamás és Vincze Zsuzsanna / Fotó: Fülöp Flóra
A 2016-ban indult, graduális oktatáson kívüli képzések lényege, hogy hiányszakmákat céloznak meg, miközben az egyetem számára is bevételt termelnek. Az első témák organikusan kapcsolódtak a művészeti egyetem profiljához, és már ekkor megjelentek a filmipar számára is fontos témák, így például a visual storytelling és az NFI támogatásával meghirdetett VFX, CGI képzések. „Jelentős a szakemberhiány ezeken a területeken, ezért érdemes újra és újra elindítani ezeket a képzéseket” – mondja Vincze Zsuzsanna.
A különböző tanfolyamok meghirdetésének rendszerességéről Kollarik Tamás hozzáteszi: „Ha csak a jelentkezők számán múlna, minden félévben elindíthatnánk minden képzést, de ez nem lenne felelős és átgondolt cselekvés, ezért inkább megpróbálunk a különböző, a szakmára rálátással rendelkező szervezetekkel, így akár az NFI-vel vagy a Nemzeti Filmirodával egyeztetni, hiszen ők közelről látják, mérik és elemzik a filmes munkaerőpiacot, így a hallgatók és a magyar audiovizuális szektor érdekében szakmai adatokhoz és elvárásokhoz igazítjuk a kiírásainkat. A MOME név is arra kötelez minket, hogy értékeset és hasznosat kínáljunk.”
Napjaink Magyarországán a filmipar fontos nemzetgazdasági tényezőnek számít, több száz milliárdos az éves forgalma, több tízezer szakembernek biztosít munkát és megélhetést. Erre reflektálva Kollarik Tamás így fogalmaz: „A nálunk elsajátítható tudásanyag érték az audiovizuális gazdaságban. Rektor úrral és Zsuzsával arra törekszünk, hogy a MOME Open filmes képzései megtalálják azt a metszetet, ahol a gazdaság, a művészet és a kultúra összekapcsolódik. Sohasem árulunk zsákbamacskát, konkrétan hasznosítható tudást adunk”.
Moholyi-Nagy Művészeti Egyetem / Fotó: MOME
Kollarik Tamás és Vincze Zsuzsanna 2020-ban kezdtek el dolgozni az egyetemen, Kollarik a Mecenatúra programot építette fel és vezette, Vincze jogász és film szakot is végzett az ELTE-n, dolgoztak a támogatási, pályáztatási oldalon, de a gyártásban is. Az általuk bevezetett kurzusok közül az első kettő, a produceri asszisztens és az animációs producer képzés a produceri háttérmunkára koncentrál. Majd az előző félévben, az NFI támogatásával egy díszletrajzoló képzést is elindítottak.
Többszörös túljelentkezés
A MOME Open képzései tíz-tizenhat hétig tartanak, általában szombati napokon, tömbösített órarendben. Fél évente 2-3, évente 3-5 filmes témájú képzés kap helyet. Az Openen belül vannak olyan tanfolyamok, amelyek piaci alapon indulnak, és olyanok is, amelyek a Filmintézet támogatásával jönnek létre. „Ezek alapvetően elég drága képzések, ezért van szükség az NFI támogatására. A támogatás összege ilyenkor nem nálunk csapódik le bevételként, hanem a résztvevőknél, mivel a támogatásnak köszönhetően sokkal kedvezőbb áron tudjuk meghirdetni ezeket a tanfolyamokat” – mondta el Vincze Zsuzsanna. „A támogatás célja, hogy aki szeretne a filmiparban elhelyezkedni, kedvezményesen tudjon tanulni.”
A kedvezményes lehetőség miatt ezekre a tanfolyamokra többszörös a túljelentkezés. Ilyenkor „szűrésen” esnek át a jelentkezők, és így dől el, hogy ki vehet részt az adott kurzuson. A tapasztalat szerint általában olyanok jelentkeznek a képzésekre, akiknek már van valamilyen filmes előképzettsége, bölcsészeti vagy gazdasági oldalról kapcsolódik a filmhez, gyakornokként vagy aktívan dolgozik a filmiparban. A szűréssel azt szeretnék elérni, hogy viszonylag egységes szakmai tapasztalattal rendelkező csoportokat alakítsanak ki.
.jpg)
Fotó: Fülöp Flóra
„Rengetegen jelentkeznek, nagyon eltérő szakmai háttérrel. Fennáll a veszélye, hogy így nem tudsz egy csapatot összekovácsolni – pedig azok, akikkel részt veszel a tanfolyamon, a jövőbeli szakmai kapcsolataid is lehetnek. Ha valakinek érintőlegesen sincs köze a filmhez, akkor nem fogja megtalálni a közös hangot” – magyarázza Vincze Zsuzsanna, hozzátéve, hogy nem homogén csoportokat akarnak, csak arra törekednek, hogy mindenki beszélje a közös, „filmes” nyelvet. „De a legfontosabb, hogy lelkesek legyenek, és akarják is csinálni.”
Kollarik Tamás szerint nem szubjektív szűrőkről van szó, azt szeretnék, ha a bekerülők mind meg tudnának felelni a kihívásnak, amit a kurzusok támasztanak. „Eléggé összetett tanfolyamokról van szó, amelyek nagy erőfeszítést igényelnek a jelentkezőktől. Sűrítve, tömörítve kapják meg a tananyagot, jelentős forrásanyaggal, ráadásul az elmélet mindegyik tanfolyamunkon kiegészül gyakorlati résszel is” – mondja el.
Kötelezővé kéne tenni a producereknek
2015 óta a MOME graduális tanfolyamainak is részét képzik a filmjogról szóló előadások, és az inkább alkotói beállítottságú hallgatók részéről is azt a visszajelzést kapják, hogy hasznos számukra a filmgyártást körülvevő jogi ökoszisztéma ismerete.
„A producer nem csak telefonál szivarral a szájában, majd sötét szobákban “deal-eket köt”, hanem optimális esetben kreatív csomagot kell tudjon kezelni és felépíteni, át kell látnia a tartalom létrehozásának teljes folyamatát az ötlet megszületésétől a közönség, a »végfelhasználó« eléréséig. Törekszünk arra, hogy egy olyan komplex tudást adjunk át, amelyben a forgalmazási, jogi, szerzői jogi, gazdasági, pályáztatási ismeretek is benne vannak. Moholy-Nagy László szavai szerint - ne “szeletembereket” képezzünk - cselekszünk, mély és széles tudás átadására törekszünk” – világít rá a producer asszisztensi képzés lényegére Kollarik Tamás.
Producer asszisztensi képzés / Fotó: MOME Open
A szakember hangsúlyozza az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet kiadványainak szerepét is az oktatásban. A kiadónál Kollarik szerkesztésében itthon olyan kötetek jelenhettek meg, mint a Film és jog, az Animációs körkép vagy a Mozgókép és paragrafus. Ezek a könyvek feltérképezték a film gazdasági, jogi, produceri hátterét és tananyaggal látták el a képzéseket is. „Minden kurzusunk mögött van egy kiérlelt tananyag, amit elismert iparági szereplők jegyeznek.”
Az első producer asszisztensi képzés még teljesen önköltséges formában indult el, de a második évfolyamba már az NFI segítségével tudtak belevágni. „A résztvevők hiánypótló információkat és strukturált tudást kapnak tíz hét alatt. Hiába jár az ember filmszakra, gazdasági iskolába, ezeket az ismereteket ott nem szerezhetik meg, egy producer hosszú évek munkája alatt, sok buktató és hiánypótlás árán tudja csak magára szedni” – idézte az egyik korábbi résztvevőt Vincze Zsuzsa.
A képzésekre általánosan jellemző, hogy az adott szakma legjobbjait próbálják meghívni oktatóként, a producer asszisztensi képzésen pedig a támogatási oldalról is igyekeznek olyan központi szereplőket felkérni, akikkel ehhez hasonló, közvetlen helyzetben a filmiparban dolgozóknak sincs máshol lehetősége találkozni – ilyen például a közvetett filmes támogatásról döntő Nemzeti Filmiroda vezetője, dr. Taba Miklós, dr. Takó Sándor szerzői jogász vagy az NKA és az NFI pályázati referensei, de előadást tartott a legendás producer Hábermann Jenő is.
A második filmproducer asszisztensi évfolyam résztvevőjeként én is tanúsíthatom, hogy a csoportban többen is akadtak, akik a filmiparból érkeztek. Tóth Bálint, az Északi Támpont Egyesület vezetője olyan kisfilmeket gyártott, mint a Még emlékszem és a Válaszúton. „A képzés magabiztosságot adott, hogy jobban kiismerem magam a filmkészítés összetett rendszerében és folyamataiban, szuper kapcsolatokat szereztem nagyszerű sztorikkal és élményekkel lettem gazdagabb. Azt hiszem, ez volt az életem egyik legjobb befektetése” – osztja meg később kérdésemre véleményét.
.jpg)
Fotó: Fülöp Flóra
Czeglédi Attila volt a csoportban köztünk a legtapasztaltabb, többek között line producerként dolgozott az utóbbi évek legnagyobb magyar sorozatsikerén, A Királyon. Az egyik ismerőse javaslatára jelentkezett a képzésre, aki korábban elvégezte: „Bennem is megvolt az a kisördög, hogy a közel húsz év a szakmában eltöltött idő után van-e erre szükségem vagy sem? A képzésnek nagyon is volt értelme, tudott újat mondani és mutatni. Az, hogy olyan emberek tartottak előadást és próbálták a fejünkbe verni a tudást, akik az asztal túloldalán ülnek a pályázatok leadásánál, felbecsülhetetlen. Abból a szempontból, hogy megértsd azt, hogy ők hogyan gondolkodnak és valójában mit várnak el a pályázótól. Az évek során sokat hallgattam producer barátaim ismerőseim elméletét, gyakorlatát, de ez a képzés számos esetben cáfolta a rutint. Kötelezővé tenném a producerek számára!”
Vincze Zsuzsannával áttérünk az animációs producer képzésre, amelyből eddig egy évfolyam ment le. A képzés alapgondolata, hogy meg szeretnék mutatni: az animáció korántsem egyenlő a gyerekeknek szóló tartalommal. „Olyan szinten szövi át a filmgyártást, hogy szinte már nincs olyan élőszereplős film sem, amiben nincs jelen. Nagyon fontos, hogy a magyar producerek megértsék ezt a világot.” A MOME animációs szaka miatt az egyetem is érdekelt abban, hogy a BA és MA szakon végzett diákok olyan szakértő gárdával találják szembe magukat a szakmában, akiknek már nem kell elmagyarázni, hogy miben különbözik az élőszereplős film és az animáció gyártási metódusa. A képzés legalább annyira összetett, mint a producer asszisztensi, a tíz hét alatt összesen huszonkét oktatóval dolgoztak együtt.
Vágyott képzések
Kollarik Tamás és Vincze Zsuzsanna egy éve dolgoznak a filmes menedzser képzés megvalósításán. „Nagy vágyunk összeállítani egy képzést, amelyben pályázatírói, forgalmazói, vagy akár marketinges tudást, jogi és gazdasági ismeretek mellett egyben adhatunk át. A képzésben szeretnénk együttműködni filmes szaklapokkal, produkciós irodákkal, szakmai szervezetekkel” – árulja el Kollarik Tamás.
Díszletrajzoló képzés / Fotó: MOME Open
Vincze Zsuzsannától megtudom, hogy az NFI és a hallgatóktól érkezett visszajelzések, észrevételek alapján több, rövidebb időtartamú workshopot is terveznek, például a Movie Magic produkciós-büdzsé összeállító szoftver használatával kapcsolatban, ami a standard a hazai filmiparban. Idén minden bizonnyal elindul a szerzői jogi kurzus is, aminek első modulja szól majd kifejezetten a filmeseknek.
A díszletrajzoló képzés továbbvitele, valamint a látványtervezés különböző aspektusainak oktatási portfolióba emelése a MOME profilja alapján is természetes irány. „Ennek a szakirányú, egy-kettő éves bővített képzését szeretnénk elindítani a Filmintézet partnerségével, ennek keressük most a lehetőségeit. Azért van rá szükség, mert óriási hiány van az Art Department területén a filmiparban, miközben a külföldi produkciók is egyre inkább keresik a magyar szakembereket.”
A MOME Open tavaszi képzéseire már lehet jelentkezni itt.
