Bernáth Szilárd bemutatkozó nagyjátékfilmje, a Larry a tavalyi év egyik legkiemelkedőbb magyar filmje volt, jelenleg a Filmio és a Cinego kínálatában is elérhető. „Ijesztően pontos. Azt éreztem minden képnél, hogy ezt vagy láttam, vagy láthattam volna, ezt a pillanatot átéltem vagy átélhettem volna” – értékeli a filmet Juhász Marci, alias Dzsúdló, a magyar trap szcéna egyik legsikeresebb fiatal előadója, aki maga is egy alig 2000 főt számláló borsodi falúban nőtt fel. Hozzáteszi, hogy ugyan ők nem mélyszegényesben életek, de nagyon ismerősek nekik ezek a karakterek.
A Larry legnagyobb pozitívumának tartja, hogy nem romantizálja a szegénységet, „nincsenek pestről elképzelt szegénységi pillanatok.” A legfájóbbnak a ki nem mondott szavakat, a család asztal körülötti feszengését érzi a filmben.
A Larry főhősét az apja egy helyi kisegyházhoz hurcolja magával. Dzsúdlónak nem sok tapasztalata gyerekkorában az alternatív egyházakkal, a családja viszont szorosan kötődött az a katolikus egyházhoz, és nem is tudna olyan ismerős családot sem mondani, „akinek ne lett volna benne az életében rendszerszinten a templomba járás.”
Azt is elmeséli, ő hogyan és mikor tért le erről az útról, hogyan lett nem hívő belőle egy erősen hívő családban. Gyerekkoráról megtudjuk, hogy édesanyjától „elképesztő szintű szeretetet és törődést” kapott, ami jó alapot szolgált arra, hogy nyelvel, versekkel kezdjen foglalkozni, még ha az, amit most csinál, „sehol nem találkozik azzal”, amivel a szülei vagy bárki más a családból foglalkozik.
„A szocializációból eredő hátrány izmosabb, mint az anyagi hátrány” – mondja a plafon kapcsán, amikbe azok ütközhetnek, akik hasonló környezetből próbálnak kitörni. Szerinte ahhoz is megfelelő ingerek és impulzusok kellenek, hogy egyáltalán elinduljon valaki egy másik irányba. Számára ezt a miskolci slames közeg jelentette, azelőtt sosem találkozott olyan arcokkal, akik „kimennek a színpadra mindenféle hülyeséget elmondani magukról” addigi környezetében az egyetlen perspektíva az volt, hogy „hogy ki kell menni Németországba CNC lakatosnak.”
„Alapvetően a zeneiparban mindenki arról beszél, hogy mennyire kurva nehéz utat járt be” – saját magát „fáradtnak” érzi ebből a szempontból. Kiderül, hogy annak idején hogyan próbálkozott beilleszkedni a városi közegbe egy interneten rendelt kínai Supra-cipővel, és az is, miért volt más tapasztalt számára egyetemre járni Budapesten. Elárulja azt is, hogy sikerei mellett képes volt-e valaha levetkőzni az anyagi szorongásait.
A Nagylátószög korábbi videói a Mozinet YouTube-csatornáján érhetőek el.
A cikk a Mozinettel együttműködésben készült.
