A "szégyen gyötrő érzete" inspirálta Hegedűs Pétert, hogy elkészítse első egészestés dokumentumfilmjét, írja a Sydney Morning Herald. A rendező 2000-ben Budapesten nyaralt, ekkor hallotta, hogy egy ausztráliai cég, az Esmeralda ciánt öntött a Tiszába.

A The Age című lap cikkének bevezetőjében leírja, hogy a szennyeződés sokak - így a film főszereplője Mészáros Balázs - számára meghatározó esemény lett. "Sosem felejtem el ezt a történetet. A kutyám ciánfertőzött halat evett, nem sokkal azután elpusztult. Az egész életem megváltozott."

A cianid egy ausztrál-román tulajdonban levő aranybányából származott. A ciánt arra használták, hogy kivonják az iszapból az aranyat. 2000 január 30-án a több tízezer tonnányi iszap áttörte a gátat, és a cianidon kívül különösen rezet és vasat tartalmazó hulladékanyag megmérgezte a Tisza és a Szamos folyókat, felborította a folyók ökológiai rendjét és megszámlálhatatlan halat pusztított el.

Négy évvel az eset után Mészáros még mindig úgy gondolja, hogy a nyilvánosságnak nem szabad elfelejtenie, mi történt, írja a The Age. "Harcolni akarok a természetért és tudatosítani az emberekben a környezetszennyezést, ami az országunkban zajlik." Szerdán az ausztrál nézők először láthatták Hegedüs Péter díjnyertes dokumentumfilmjét a televízióban, méghozzá főműsoridőben, fél 9-kor. (Nálunk július 2-án 22:55-kor lehetett látni a filmet az m2-n.)
 
"Állandóan elhanyagoljuk a környezetünket. Megteszünk apró dolgokat, fákat ültetünk például, de nem ismerjük fel azokat a veszteségeket, amiket mi okozunk", idézi a lap Mészáros Balázst.  

A The Age szerint ugyanakkor többről van szó, mint egyszeri katasztrófáról. A folyókat a különböző ipari gyárak folyamatosan szennyezik Közép-Európában.

Peter Gunzburg, a gyárüzemet még birtokló ausztrál Eurogold bányászcég szóvívője szerint is nagyobb a veszély, mint egyetlen szennyezés - és ez fenyeget igazi katasztrófával. A bányában egyébként azóta szigorú előírások vannak a cianidok kezelésére, és a szóvívő szerint hasonló katasztrófa nem történhetne meg újra. 

Miközben Mészáros környezetvédelmi harcát folytatja, a bíróságon nem sok esély van a helyzet megoldására. A magyar kormány pert indított, de a bíróság szerint a károkat nem lehet meghatározni. Lehetetlen bizonyítani ugyanis, hogy ki vagy mi volt a felelős bármelyik veszteségért is.

"Nem lehet kimutatni pontosan, mekkora mértékben felelős az átszakadt gát és mennyiben más tényezők", állítja Gunzburg. Ezek a tényezők pedig a magyar és román folyók rendszeres, aranybányán kívüli nehézipari szennyezését jelentik. A katasztrófát követő felháborodásban ugyanakkor mégis kevés szerep jutott a hosszútávú szennyezés problémájának, állítja a lap. 

A Tisza vize már a cián előtt is szennyezett volt. Bizonyos helyeken halak halálozási aránya 30%-kal is megnőtt. A cián után a tudósok 5 évet jósoltak, amíg a Tisza és a Szamos kiheveri a tragédiát. Ma azonban jól látszik, hogy a szennyeződés folytatódik, és ez számos halász életét teszi bizonytalanná. Mészáros állítása szerint a helyzet javult, de az ipari szennyezés nem állt le. Pedig a Tisza nemzedékeken keresztül eltartotta az ottélőket.