A kizárólag Bartók saját szavaiból, írásaiból, nyilatkozataiból, előadásaiból - Szakácsi Sándor interpretációjában – és zenei műveiből alkotott filmben, két egymásba fonódó szál vezeti végig az élet fonalát, a döntő eseményeket, az érzelmi és filozófiai fejlődést, változásokat, magatartása, meggyőződése, hite állomásait. Ezen hitelesség megtartása követelte, hogy a dokumentumfilmbe beleágyazódjon és megszólaljon negyvennyolc Bartók műből kiválasztott részlet, amelyek világosan tükrözik stílusfejlődését, különböző korszakait, az őt ért hatásokat, kultúrélményeket.
Várbíró Judit szerint „A képi világ megteremtése igen nagy feladat volt, lévén nem élő személyről kellett portrét mintázni. Igyekeztünk az ő személyes nézőpontját megidézni, „szemével” látni a világot. Nyomon követtük életet legfontosabb helyszíneit, utazásait, gyűjtései, turnéit, életélményei motívumait, felidézni az őt körülvevő világot. Tárgyi dokumentumokkal egészítettük ki ezeket. Úgynevezett snittfilmről van szó”
Az első rész Bartók születésétől az első alkotói korszak végéig, 1911-ig tart. Végigkíséri a kezdeti zeneszerzői próbálkozásokat, a szlovén hangvételű korai művektől a székely parasztlánytól, Dósa Liditől hallott első pentaton népdal élményig, mert ez a felismerés indítja arra, hogy felfedezze a falu zenéjét, népdalgyűjtő körutakat tesz, melynek eredménye munkáiban az új hang, melyet számtalan népdalfeldolgozás, később a népdal nyelvét felhasználó alkotás hordoz. A film Dósa Lidi kenyérdagasztásával kezdődik, és ennek emléke visszatér a film zárómotívumaként. Ebben a részben érinti az első viszonzatlan szerelmet (I. hegedűverseny), majd az első házasságot és az első fiú születését. Az első rész végén úgy áll előttünk az a fiatal Bartók – aki zeneakadémista diákként tagadta az élmények hatását a szerzők műveire -, hogy elismeri, sőt vallja azok hatását, szerepét a műalkotásokban. A második rész három fő pillére a három nagy színpadi mű. Ez a korszak 1911-től 1926-ig terjed. Ezen időszak alatt több alkotói, egzisztenciális és érzelmi válságot él át Bartók. Az ezek okozta keserűségeket, valamint az első világháború traumáját az egyre szélesedő területen folytatott népdalkutatások (Szlovákiától az arab Biskráig, Törökországig) oldják fel. A három nagy színpadi mű keretében (A kékszakállú herceg vára, a Fából faragott királyfi és a Csodálatos mandarin) sorakozó művek egyre egyénibb, összetettebb, markánsabb hangot öltenek. A második rész végét is válságok zárják: a válás és új házasság, a Mandarin bukása a kölni bemutatón. A harmadik rész 1926-tól a zeneszerző haláláig tart.
A rendhagyó dokumentumfilm elnyerte az MTV Rt. Nívódíját, valamint a Gundel művészeti díjat. Az Uránia Nemzeti Filmszínház Dísztermében 2006.október 9.-én este, az ünnepélyes bemutató alkalmából fellépnek; Moldovan Marita - népi adatközlő, Csíky Boldizsár – zeneszerző, Kocsis Zoltán - zongoraművész, Kovács Sándor - zenetörténész. Ezen a jeles estén közösen emlékeznek a zenészek, és a filmesek a halhatatlan művészre Bartók Bélára.
